Egyenlők és egyenlőbbek - A függetleneknek és a magánszínházaknak betett a tao megszüntetése

Az előadó-művészeti tao megszűnése, ahogy sokan megjósolták, elsősorban a független és magánszínházakat, valamint a befogadóhelyeket hozta nagyon súlyos helyzetbe.

Amíg a nemzeti és kiemelt státuszba sorolt színházak a stabil állami és önkormányzati támogatásnak köszönhetően nem küzdenek napi likviditási gonddal, hiába késik, vagy akadozik a tao-kompenzáció, addig a függetlenek, az alapítványi, vagy más, non-profit formában működő teátrumok − mivel vagyonuk nem lehet, felhalmozott tartalékaik pedig nincsenek −, ha nem kapják meg a korábban bekalkulált tao helyetti összeget, akkor az alapműködésük kerül veszélybe.

Ezt megerősítette lapunknak Imely Zoltán, a Független Előadó-művészeti Szövetség társelnöke is, aki az alapítványi fenntartású Stúdió K ügyvezetőjeként március óta nem tud fizetést adni a munkatársainak. Elmondta, örül, hogy a Ráday utcai épület fenntartását biztosító közüzemi számlákat rendezni tudja, ami nevezhető bárminek, csak tervezhető működésnek nem. Márpedig egy színháznak legalább egy évre előre kell gondolkodnia, különben nem tud műsortervet összeállítani. Nemrég kaptak értesítést arról, hogy a megpályázott taokompenzációt, vagyis 11 millió 540 ezer forintot hamarosan megkapják. Ebből az ügyvezető rendezni tudja majd a színház munkatársainak elmaradt bérét és várhatóan tartozások nélkül tudják elkezdeni a következő évadot. A Stúdió K megsegítésére egyébként még a múlt év végén közösségi gyűjtés indult, amelyből háromszáznál több adakozó jóvoltából közel ötmillió forint gyűlt össze, így nem kellett egyetlen tervezett bemutatót sem lemondaniuk.

Ígéret részletekben

A megkérdezett független társulatok vezetői elmondták, hogy többségük kapott értesítést a taokompenzáció első körös mértékéről, de ez egy ígéret − akkor kapják meg, ha az Emberi Erőforrások Minisztériumában rendelkezésre is áll majd a kiértesítésben szereplő összeg. Ráadásul a 20 millió forint feletti támogatásokat három részletben folyósítja a minisztérium, és még csak az első beváltásánál tartunk.

A Pintér Béla Társulat működésre a 2018-as jegybevételének megfelelően a korábban esedékes tao összegére, vagyis 46 millióra pályázott, ebből 30 millióra kapott ígéretet három részletben, vagyis az első részlet 10 millió forint lesz. A kért adatokat beküldték, így már csak azt várják, hogy legalább ehhez az összeghez minél hamarabb hozzájussanak. A Pintér Béla Társulat, miután kiderült, hogy megszűnik az előadó-művészeti tao, kénytelen volt a belépők árát megemelni és a gázsikat csökkenteni. Úgy tudjuk, hogy az ebben a szférában az egyik legelismertebb és legnépszerűbb formáció elindult a második körös tematikus kírások egyikén eszközbeszerzés céljából, sőt a Summa Artium által meghirdetett továbbjátszásra szóló kiíráson is.

A belvárosi magánszínház, a Rózsavölgyi Szalon az elmúlt három év tao-átlagát pályázta meg, vagyis 100 millió forintot, ebből 50 millióra kaptak ígéretet. Ennek egyharmadáról, vagyis 16 millióról kaptak értesítést, vagyis ez lesz az első részlet, amit ha rendelkezésre áll, megkapnak. Azt is fontosnak tartják a Rózsavölgyiben, hogy újraélesszék a kulturális szponzoráció különböző formáit.

Az Orlai Produkció vezetője, Orlai Tibor elmondta, hogy ők még nem kaptak értesítést arról, hogy mekkora taokompenzációs összegben részesültek, de több száz milliós tételről van szó. A mostani helyzet miatt egyelőre nem kellett csökkenteniük a bemutatóik számát, de a következő évad második felének a tervei már nagyban függnek attól, hogy mekkora támogatáshoz juthatnak hozzá.

Gálvölgyi Dorka, a befogadóhelyként működő Hatszín Teátrum vezetője elmondta, az előadó-művészeti tao megszűnése óta a befogadóhelyek egyre nagyobb bajba kerülnek, mert azok a társulatok, amelyek náluk játszanak, rendkívül bizonytalan helyzetben vannak. Ez kihat a tervezhetőségre, amely ilyen szempontból aggasztó tendenciát mutat.

Kicsik és nagyok

− Bár mi is taóztunk, a mi helyzetünket és a költségvetésünk tervezését leginkább az NKA pályázatával kapcsolatos várakozás nehezíti meg – válaszolta a Népszava kérdésére Urbanovits Krisztina, a KV Társulat művészeti vezetője. A 12 éve működő független színház alapvetően az EMMI támogatásából él, a jelenlegi 9 milliós minisztériumi támogatás költségvetésük 35 százalékát jelenti. A 65 százalék a Nemzeti Kulturális Alapból és a jegybevételekből, illetve koprodukciós partnerük, a Trafó hozzájárulásából adódik össze. − A jegyeladáshoz kapcsolódó taóból százezres nagyságrendű bevételünk volt. A taokompenzációs pályázatra jelentkeztünk, ennek eredményéről még semmi hír, ahogy arról sem, hogy mikor lehetünk okosabbak. De bizakodóak vagyunk, mert ez annyira kis összeg, hogy nem okozhat problémát – utalt a „mertünk kicsik lenni” előnyeire Urbanovits Krisztina, színésznő, a társulat alapítója. − Az igazi veszteség az NKA független színházaknak kiírt pályázati pénz elvesztése lenne, a tavasszal beadott anyagunkra még nem kaptunk választ. Az elbírálás határidejének 90 napot jelöltek meg, azaz egy-két héten belül meg kellene tudnunk az ezzel kapcsolatos információkat – mondta még július elején Urbanovits Krisztina.

Az Átrium a múlt évi jegybevételei alapján idén 218 millió forint jegyár-kiegészítést hívhatott volna le, ám taokompenzációként az EMMI mindössze 50 millió forintot ítélt meg. Támogatói kampány, kevesebb előadásszám, jegyáremelés, a munkatársak 90 százalékának elbocsátása – az Átrium ekként próbálja ellensúlyozni, hogy 168 millió forintot az EMMI elvont a teátrumtól. −Több mint húsz munkatársunktól vagyunk kénytelenek megválni, a műszakból, díszítőkből, a kiszolgáló és adminisztratív személyzetből mindössze öt ember marad – mondta el a Népszavának Ugrai István intendánsa. – Az előző évadban havonta 36-40 előadásunk volt, most szeptemberben 10, októberben 15 előadásunk lesz, ezek száma körülbelül a kétharmadával csökken. A jegyek árát átlagosan 20-25 százalékkal kell emelnünk. A legdrágább jegy Az Őrült Nők Ketrecére 8500 forint volt, most 10500 lesz. Természetesen pályázunk a Summa Artiumhoz: a taotámogatás eltörlésével kénytelenek voltunk olyan előadásokat is levenni a műsorról, amelyekre volt nagy érdeklődés, de többnyire a díszletköltségek és a magas szereplőszám miatt csak hosszú távon váltak volna rentábilissá. Legalább egy blokkra szeretnénk visszahozni a Bodó Viktor által rendezett A Krakken műveletet és az Alföldi Róbert rendezte Chicagót.

Ugrai István a kulturális tao eltörlését nemcsak amiatt nehezményezi, hogy most a színház működését, fennmaradásának mikéntjét kellett újragondolni. − Egzisztenciákat hoztak lehetetlen helyzetbe anélkül, hogy az EMMI döntését bármiféle hatástanulmány, felmérés megelőzte volna. Tisztességtelen dolognak tartom, hogy mintegy fél évig teljes bizonytalanságokban tartottak színházakat, miközben van olyan teátrum, amelyben a nézők fele ingyenjegyes, de még így is akadnak ott bőven üres székek. Érdemes lett volna a színházak működését, gazdálkodásának hatékonyságát, a látogatottsági adatokat is megnézni. Most az Átrium egy jegyére körülbelül 500 forint állami támogatás jut, miközben egy állami vagy önkormányzati fenntartású színház esetében az egy jegyre jutó közpénz ennek általában a 6-8-10-szerese, egyes kiemelt színházakban pedig ennek is a többszöröse.

Kettészakadt a mezőny

Sportnyelven szólva a taokompenzáció esetében egyelőre úgy látszik, hogy igencsak kettészakadt a mezőny. Vannak az egyenlők és egyenlőbbek. A helyzetet nehezíti, hogy bizonyos intézmények, például a Nemzeti Színház, szinte teljesen elzárkóznak a kommunikáció elől. A sajtóban korábban megjelent, hogy néhány intézmény új státuszt vindikált magának, vagyis egymás közt bevezették a nemzetstratégiai szempontból fontos fogalmat. Hogy pontosan ez mit jelent, nem tudni, mindenesetre állítólag ezért kap több intézmény a Nemzeti, az Opera és Pesti Magyar Színház kiemelt összeget taokompenzáció gyanánt. Ez azért is kissé visszatetsző, és átláthatatlan, mert épp a Nemzeti vezetője, Vidnyánszky Attila volt az, aki a legvehemensebben harcolt a tao ellen. Ezt a háborút végül meg is nyerte, a tervezhető, automatizmusokat biztosító, igaz, sok visszaélésre alkalmat tao helyett új minisztériumi elosztási rendszer jött létre, úgy, hogy nem tudni, milyen szempontok számítanak és ki dönt a támogatásokról.

Kissé késve megjelent ugyan egy döntési lista az első körről, de eléggé kusza és nehezen követhető. Az első kör, ha úgy tetszik, a működési támogatási fejezet a minisztérium honlapján négy döntési listát tartalmaz. Igaz az elsőt érvénytelenítették. A sajtóban korábban a Nemzeti esetében négyszáz millió forint, a Pesti Magyar Színház esetében pedig nyolcszáz millió jelenet meg. A lista szerint az első körös támogatásból a Nemzeti 133 milliót, a Pesti Magyar Színház pedig 266 milliót kap, de ez nem zárja ki, hogy más, eddig nem publikált döntési listán is szerepelnek. A Nemzetinek feltettünk a taóval kapcsolatban kérdéseket, de nem kaptunk választ.

A Nemzeti egy másik sajtópolémiába is belekeveredett. A HVG hozta nyilvánosságra azokat az adatokat, amely szerint a Nemzeti tavalyi fizető látogatottsága csupán 57 százalékos. Az köztudott volt korábban is, hogy a Nemzeti néhány előadást diákoknak eleve ingyen kínált. Válaszul a cikkre a Nemzeti hazug támadásnak minősítette az írást, miközben a benne szereplő adatokat nem cáfolta.

Az ingyenesség kérdése már korábban is nagy vitát váltott ki, hiszen azt egy kiemelt nemzeti intézmény hirdette meg, amely nagy összegű állami támogatást kap, ráadásul még tao-kompenzációban is részesül, furcsa helyzetet teremt egy olyan piacon, ahol a többségnek egyáltalán nem mindegy, mekkora a bevétele, ennek pedig lényeges eleme a jegyekből befolyt összeg.