Egyenlők és egyenlőbbek - A függetleneknek és a magánszínházaknak betett a tao megszüntetése

Publikálás dátuma
2019.07.22. 09:50

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Az előadó-művészeti tao megszűnése, ahogy sokan megjósolták, elsősorban a független és magánszínházakat, valamint a befogadóhelyeket hozta nagyon súlyos helyzetbe.
Amíg a nemzeti és kiemelt státuszba sorolt színházak a stabil állami és önkormányzati támogatásnak köszönhetően nem küzdenek napi likviditási gonddal, hiába késik, vagy akadozik a tao-kompenzáció, addig a függetlenek, az alapítványi, vagy más, non-profit formában működő teátrumok − mivel vagyonuk nem lehet, felhalmozott tartalékaik pedig nincsenek −, ha nem kapják meg a korábban bekalkulált tao helyetti összeget, akkor az alapműködésük kerül veszélybe. Ezt megerősítette lapunknak Imely Zoltán, a Független Előadó-művészeti Szövetség társelnöke is, aki az alapítványi fenntartású Stúdió K ügyvezetőjeként március óta nem tud fizetést adni a munkatársainak. Elmondta, örül, hogy a Ráday utcai épület fenntartását biztosító közüzemi számlákat rendezni tudja, ami nevezhető bárminek, csak tervezhető működésnek nem. Márpedig egy színháznak legalább egy évre előre kell gondolkodnia, különben nem tud műsortervet összeállítani. Nemrég kaptak értesítést arról, hogy a megpályázott taokompenzációt, vagyis 11 millió 540 ezer forintot hamarosan megkapják. Ebből az ügyvezető rendezni tudja majd a színház munkatársainak elmaradt bérét és várhatóan tartozások nélkül tudják elkezdeni a következő évadot. A Stúdió K megsegítésére egyébként még a múlt év végén közösségi gyűjtés indult, amelyből háromszáznál több adakozó jóvoltából közel ötmillió forint gyűlt össze, így nem kellett egyetlen tervezett bemutatót sem lemondaniuk.  

Ígéret részletekben

A megkérdezett független társulatok vezetői elmondták, hogy többségük kapott értesítést a taokompenzáció első körös mértékéről, de ez egy ígéret − akkor kapják meg, ha az Emberi Erőforrások Minisztériumában rendelkezésre is áll majd a kiértesítésben szereplő összeg. Ráadásul a 20 millió forint feletti támogatásokat három részletben folyósítja a minisztérium, és még csak az első beváltásánál tartunk. A Pintér Béla Társulat működésre a 2018-as jegybevételének megfelelően a korábban esedékes tao összegére, vagyis 46 millióra pályázott, ebből 30 millióra kapott ígéretet három részletben, vagyis az első részlet 10 millió forint lesz. A kért adatokat beküldték, így már csak azt várják, hogy legalább ehhez az összeghez minél hamarabb hozzájussanak. A Pintér Béla Társulat, miután kiderült, hogy megszűnik az előadó-művészeti tao, kénytelen volt a belépők árát megemelni és a gázsikat csökkenteni. Úgy tudjuk, hogy az ebben a szférában az egyik legelismertebb és legnépszerűbb formáció elindult a második körös tematikus kírások egyikén eszközbeszerzés céljából, sőt a Summa Artium által meghirdetett továbbjátszásra szóló kiíráson is. A belvárosi magánszínház, a Rózsavölgyi Szalon az elmúlt három év tao-átlagát pályázta meg, vagyis 100 millió forintot, ebből 50 millióra kaptak ígéretet. Ennek egyharmadáról, vagyis 16 millióról kaptak értesítést, vagyis ez lesz az első részlet, amit ha rendelkezésre áll, megkapnak. Azt is fontosnak tartják a Rózsavölgyiben, hogy újraélesszék a kulturális szponzoráció különböző formáit. Az Orlai Produkció vezetője, Orlai Tibor elmondta, hogy ők még nem kaptak értesítést arról, hogy mekkora taokompenzációs összegben részesültek, de több száz milliós tételről van szó. A mostani helyzet miatt egyelőre nem kellett csökkenteniük a bemutatóik számát, de a következő évad második felének a tervei már nagyban függnek attól, hogy mekkora támogatáshoz juthatnak hozzá. Gálvölgyi Dorka, a befogadóhelyként működő Hatszín Teátrum vezetője elmondta, az előadó-művészeti tao megszűnése óta a befogadóhelyek egyre nagyobb bajba kerülnek, mert azok a társulatok, amelyek náluk játszanak, rendkívül bizonytalan helyzetben vannak. Ez kihat a tervezhetőségre, amely ilyen szempontból aggasztó tendenciát mutat.  

Kicsik és nagyok

− Bár mi is taóztunk, a mi helyzetünket és a költségvetésünk tervezését leginkább az NKA pályázatával kapcsolatos várakozás nehezíti meg – válaszolta a Népszava kérdésére Urbanovits Krisztina, a KV Társulat művészeti vezetője. A 12 éve működő független színház alapvetően az EMMI támogatásából él, a jelenlegi 9 milliós minisztériumi támogatás költségvetésük 35 százalékát jelenti. A 65 százalék a Nemzeti Kulturális Alapból és a jegybevételekből, illetve koprodukciós partnerük, a Trafó hozzájárulásából adódik össze. − A jegyeladáshoz kapcsolódó taóból százezres nagyságrendű bevételünk volt. A taokompenzációs pályázatra jelentkeztünk, ennek eredményéről még semmi hír, ahogy arról sem, hogy mikor lehetünk okosabbak. De bizakodóak vagyunk, mert ez annyira kis összeg, hogy nem okozhat problémát – utalt a „mertünk kicsik lenni” előnyeire Urbanovits Krisztina, színésznő, a társulat alapítója. − Az igazi veszteség az NKA független színházaknak kiírt pályázati pénz elvesztése lenne, a tavasszal beadott anyagunkra még nem kaptunk választ. Az elbírálás határidejének 90 napot jelöltek meg, azaz egy-két héten belül meg kellene tudnunk az ezzel kapcsolatos információkat – mondta még július elején Urbanovits Krisztina. Az Átrium a múlt évi jegybevételei alapján idén 218 millió forint jegyár-kiegészítést hívhatott volna le, ám taokompenzációként az EMMI mindössze 50 millió forintot ítélt meg. Támogatói kampány, kevesebb előadásszám, jegyáremelés, a munkatársak 90 százalékának elbocsátása – az Átrium ekként próbálja ellensúlyozni, hogy 168 millió forintot az EMMI elvont a teátrumtól. −Több mint húsz munkatársunktól vagyunk kénytelenek megválni, a műszakból, díszítőkből, a kiszolgáló és adminisztratív személyzetből mindössze öt ember marad – mondta el a Népszavának Ugrai István intendánsa. – Az előző évadban havonta 36-40 előadásunk volt, most szeptemberben 10, októberben 15 előadásunk lesz, ezek száma körülbelül a kétharmadával csökken. A jegyek árát átlagosan 20-25 százalékkal kell emelnünk. A legdrágább jegy Az Őrült Nők Ketrecére 8500 forint volt, most 10500 lesz. Természetesen pályázunk a Summa Artiumhoz: a taotámogatás eltörlésével kénytelenek voltunk olyan előadásokat is levenni a műsorról, amelyekre volt nagy érdeklődés, de többnyire a díszletköltségek és a magas szereplőszám miatt csak hosszú távon váltak volna rentábilissá. Legalább egy blokkra szeretnénk visszahozni a Bodó Viktor által rendezett A Krakken műveletet és az Alföldi Róbert rendezte Chicagót. Ugrai István a kulturális tao eltörlését nemcsak amiatt nehezményezi, hogy most a színház működését, fennmaradásának mikéntjét kellett újragondolni. − Egzisztenciákat hoztak lehetetlen helyzetbe anélkül, hogy az EMMI döntését bármiféle hatástanulmány, felmérés megelőzte volna. Tisztességtelen dolognak tartom, hogy mintegy fél évig teljes bizonytalanságokban tartottak színházakat, miközben van olyan teátrum, amelyben a nézők fele ingyenjegyes, de még így is akadnak ott bőven üres székek. Érdemes lett volna a színházak működését, gazdálkodásának hatékonyságát, a látogatottsági adatokat is megnézni. Most az Átrium egy jegyére körülbelül 500 forint állami támogatás jut, miközben egy állami vagy önkormányzati fenntartású színház esetében az egy jegyre jutó közpénz ennek általában a 6-8-10-szerese, egyes kiemelt színházakban pedig ennek is a többszöröse.  

Kettészakadt a mezőny

Sportnyelven szólva a taokompenzáció esetében egyelőre úgy látszik, hogy igencsak kettészakadt a mezőny. Vannak az egyenlők és egyenlőbbek. A helyzetet nehezíti, hogy bizonyos intézmények, például a Nemzeti Színház, szinte teljesen elzárkóznak a kommunikáció elől. A sajtóban korábban megjelent, hogy néhány intézmény új státuszt vindikált magának, vagyis egymás közt bevezették a nemzetstratégiai szempontból fontos fogalmat. Hogy pontosan ez mit jelent, nem tudni, mindenesetre állítólag ezért kap több intézmény a Nemzeti, az Opera és Pesti Magyar Színház kiemelt összeget taokompenzáció gyanánt. Ez azért is kissé visszatetsző, és átláthatatlan, mert épp a Nemzeti vezetője, Vidnyánszky Attila volt az, aki a legvehemensebben harcolt a tao ellen. Ezt a háborút végül meg is nyerte, a tervezhető, automatizmusokat biztosító, igaz, sok visszaélésre alkalmat tao helyett új minisztériumi elosztási rendszer jött létre, úgy, hogy nem tudni, milyen szempontok számítanak és ki dönt a támogatásokról. Kissé késve megjelent ugyan egy döntési lista az első körről, de eléggé kusza és nehezen követhető. Az első kör, ha úgy tetszik, a működési támogatási fejezet a minisztérium honlapján négy döntési listát tartalmaz. Igaz az elsőt érvénytelenítették. A sajtóban korábban a Nemzeti esetében négyszáz millió forint, a Pesti Magyar Színház esetében pedig nyolcszáz millió jelenet meg. A lista szerint az első körös támogatásból a Nemzeti 133 milliót, a Pesti Magyar Színház pedig 266 milliót kap, de ez nem zárja ki, hogy más, eddig nem publikált döntési listán is szerepelnek. A Nemzetinek feltettünk a taóval kapcsolatban kérdéseket, de nem kaptunk választ. A Nemzeti egy másik sajtópolémiába is belekeveredett. A HVG hozta nyilvánosságra azokat az adatokat, amely szerint a Nemzeti tavalyi fizető látogatottsága csupán 57 százalékos. Az köztudott volt korábban is, hogy a Nemzeti néhány előadást diákoknak eleve ingyen kínált. Válaszul a cikkre a Nemzeti hazug támadásnak minősítette az írást, miközben a benne szereplő adatokat nem cáfolta. Az ingyenesség kérdése már korábban is nagy vitát váltott ki, hiszen azt egy kiemelt nemzeti intézmény hirdette meg, amely nagy összegű állami támogatást kap, ráadásul még tao-kompenzációban is részesül, furcsa helyzetet teremt egy olyan piacon, ahol a többségnek egyáltalán nem mindegy, mekkora a bevétele, ennek pedig lényeges eleme a jegyekből befolyt összeg.

Megkésett ellenőrzés

Fekete Péter kulturális államtitkár június végén egy parlamenti konferencián arról beszélt, hogy jelenleg negyven kulturális intézményt, egyesületet ellenőriznek a kulturális tao-támogatásokkal kapcsolatban gyanított szabálytalanságok miatt. A sajtó a korábbi években több visszaélésgyanús esetet tárt fel, de azok nyomán az államtitkárság nem lépett.

Szerző

Percekre szárnyakat ad, de éveket vesz el az életedből

Publikálás dátuma
2019.07.19. 07:00
Energia ital illusztráció
Fotó: Erdős Dénes
Drámai adatokat mutat az energiaital-fogyasztás a magyar fiatalok körében, minden ötödik kiskamasz folyékony serkentőt reggelizik. A kormány semmit nem tesz a lassításért.
A 2011 őszén bevezetett „csipszadót” már 2013-ban sikeresnek nevezte az Orbán-kormány, mondván: csökkent a megadóztatott ártalmas élelmiszerek forgalma. A diadaljelentés azonban az energiaitalok vonatkozásában mindenképpen korai volt, ez a szegmens ugyanis az új adónem megjelenése óta is töretlenül bővül. A Nielsen piackutató friss adatai szerint az elmúlt 12 hónapban 15 százalékos volt a növekedés, amit nehéz lenne az egészséges életmódra nevelés sikertörténeteként aposztrofálni. 2018. júniusa és 2019. májusa között közel 32 milliárd forintért vásároltunk energia- és sportitalt. A legnépszerűbbek a 2,5 decis, cukros, ízesítetlen verziók, ami 15 százalékos értékbeli növekedést jelent az előző évi azonos időszakhoz képest. Minden évben májusban kezd felpörögni az eladás, ami aztán július-augusztusban jár csúcsra: ekkor realizálódik az értékbeli és a mennyiségi forgalom közel egyötöde. A legtöbb energiaital Budapesten, valamint az ország északkeleti és északnyugati régiójában fogy. Az energiaitalok térhódítása különösen  a fiatalok körében aggasztó: az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) korábbi felmérése szerint minden ötödik 10-14 éves gyerek energiaitalt reggelizik Magyarországon, ami európai összehasonlításban is kimagaslóan rossz mutató – hívta fel rá a figyelmet a napokban a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT). Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által megrendelt, 16 országra kiterjedő vizsgálata alapján a magyar kamaszok 78 százaléka iszik energiaitalt, közülük 13 százalék rendszeres nagyfogyasztónak számít.  

Hiányzik a meghatározás

Az energiaitaloknak - bármily hihetetlen - nincs pontos meghatározásuk. A nálunk legelfogadottabb definíció az, hogy ez olyan szénsavas ízesített üdítőital, amely egy bizonyos ideig fokozza az emberi szervezet anyagcseréjét, az ébrenlétet és a teljesítőképességet. Annak ellenére, hogy az energiaitalokra vonatkozó szabályozás nem létezik, összetételüknek meg kell felelnie az élelmiszerekre általánosan vonatkozó jogszabályoknak, például, hogy valóban annyi koffeint tartalmaznak-e, amennyit a címkén feltüntettek. Az elmúlt években egyetlen ilyen kifogásolt termék volt, de az nem a közismertek közül való. 

A kamaszok különösen veszélyeztetett fogyasztók, mert sokan alkohollal, vagy intenzív testmozgással (például tánccal vagy kondizással) összekötve hörpintgetnek, ami a kiszáradás veszélye miatt növeli a rosszullét kockázatát. Ugyancsak az MKT emlékeztetett egy friss nemzetközi kutatásra, amelynek eredménye alapján az egészséges fiatal felnőttek (sok esetben fiatal sportolók) hirtelen szívhalálának a hátterében is az energiaital-fogyasztás áll, mivel súlyosbíthatja a rejtett szívbetegségeket. A kardiológus szakma álláspontja szerint az energiaitalok esetében a legnagyobb veszélyt a nagy cukor- és koffeintartalom jelenti, amelyek szívritmuszavarok kialakulásához vezethetnek a rendszeres fogyasztóknál. Jelentős veszélyforrás a túladagolás is: az USA-ban egyetlen év alatt az 5448 koffeintúladagolásos eset 46 százaléka 19 év alattiakkal történt, többségüknél nyilvánvalóan az energiaitalok miatt. A chipsadó bevezetése óta 422 hivatalos bejelentés érkezett a Nemzeti Népegészségügyi Központba energiaital-ügyben. Előfordult, hogy valaki 2,5 litert gurított le belőle egy nap alatt. A rosszullétek 25 százaléka lányokat, 75 százaléka fiúkat érintett. A túladagolás két esetben okozott maradandó egészségkárosodást. Az esetek 23 százalékában alkohollal együtt fogyasztották az energiaitalt. Az érintettek 3 százalékuk csupán 8-10 éves volt, 8 százalékuk a 11-12 évesek közül került ki, további 21,5 százalékuk a 13-14 éves korosztályba tartozott, míg 26 százalékuk 15-16 éves volt (ezek a számok is mutatják, hogy az egészségügyi problémák többsége a gyerekeknél és a fiataloknál jelentkezik). A leggyakoribb tünet a szívritmuszavar, a mellkasi fájdalom, a szédülés, a magas vérnyomás, az émelygés, a hányinger és a remegés.

Különböző termékek koffeintartalma (mg/100g)

Kávé (hosszú): 40-80 Kávé (espresso): 50-170 Tea: 15-20 Kakaóital: 1,5-4,5 Kakaópor: 70-80 Csokoládé (tej): 20-30 Kóla: 11-13,5 Energiaital: 25-60 Forrás: Népszava-gyűjtés

Az energiaital-fogyasztás összeszűkíti a hasi, zsigeri ereket is, miközben az agy több vért kap, ezáltal átmenetileg javul az összpontosító képesség, a figyelem, lerövidül a reakcióidő, lecsökken az álmosságérzés, az alvásigény, megemelkedik az adrenalinszint, nagyobb fizikai teljesítőképesség érzete alakul ki. Mindez rövid távon igaz, később azonban negatív hatása van, ha túlzásba visszük. Különösen fontos, hogy a szívritmuszavarokkal küzdők, szívbetegek felejtsék el az energiaitalokat, de azok is, akiknek a szervezete érzékenyen reagál rá. Az energiaitalok nagy dózisban tartalmaznak koffeint, ez önmagában is veszélyes, túlzott fogyasztása ártalmas lehet. Kisebb adagban is emeli a pulzusszámot és a vérnyomást. A sok koffeintől egész nap gyorsabb lesz a pulzus, emiatt a ritmuszavar valószínűsége tartósan megemelkedik – ez viszont előbb-utóbb szinte biztosan valamilyen szívproblémához vezet - mondja Gellér László professzor, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a MKT tudományos bizottságának elnöke.
Az energiaitalok alkohollal való együttes fogyasztása még nagyobb problémát jelenthet. Felfokozott állapotot, illetve a bódultságot okozó hatása összeadódva súlyos fizikai rosszullétet okozhatnak, és lehetetlenné teszik a reális gondolkodást. A vércukorháztartást a fokozott felhasználás irányába tolja el, ez eszméletvesztést, akár közvetlen életveszélyes állapotot okozhat. Ráadásul, ha alkohol helyett egyéb pszichostimulánssal kombinálják az energiaitalokat, akkor összeadódik a két szernek a szív- és érrendszeri hatása, és ez már jellegzetes mérgezéses tünetekhez vezethet - hangsúlyozta a professzor. A fentieken túl az energiaitalok fokozott cukortartalma is veszélyforrás: növeli a rákkockázatot, a cukorbetegség esélyét, és tömegesen okoz fogszuvasodást.

Kiugróan nyereséges üzletág

Ha néhány hazai élelmiszeripari vállalat nyerseségességét vizsgáljuk, akkor kiváltképp a Hell Energy Kft. – energiaitalokat gyártó, magyar tulajdonú cég – árbevétel arányos eredménye tűnik ki. 11,21 százalékos profit különbözettel messze leelőzi az olyan globális cégek, mint a Coca Cola vagy a Nestlé magyar leányvállalatainak a rendre 7,22 és 3,35 százalékos mutatóit. Felmerül viszont a kérdés, hogy egy Hell Energyhez hasonló energiaital-gyártó milyen módon tud Magyarország legnagyobb vállalatával, a MOL-al szinte majdnem megegyező nyereségességi rátát generálni. Fogyasztókban felvetődnek azok a már szinte sablonos, nagyvállalatokkal szemben érzett kételyek, miszerint a sikeres cégek fillérekbe kerülő alapanyagokból állítanak elő jó hírű, minőséginek vélt termékeket.  A Hell tavalyi eredménykimutatását tekintve azt látjuk, hogy az összes ráfordításának 59 százalékát adta az anyagok költsége, ami sokkal kisebb például a tejtermelő SOLE-MiZo Zrt. 69 százalékos anyagköltség arányánál. Ráadásul a Hell Energy 2017 tavaszától kezdve maga gyártja az energiaitalok dobozait, miután erre egy 42 000 négyzetméteres gyártóüzemet épített. Ennek fényében az 59 százalékos anyagköltség-arányának jelentős részét a dobozok előállításához szükséges alapanyagok költsége teheti ki, tekintve hogy az alumínium kétségtelenül drágább, mint az élelmiszeripari szereplők által általában csomagolóanyagként használt papír, illetve műanyag. Miután az energiaitalok összetevői nagyobbrészt víz és cukor/édesítők, valamint ízesítő, anyagok, ezeknek a gyártóknak feltehetően nem kell túl sok pénzt fordítani magára az ital előállítására. Azonban a vállalatok  - vélhetően versenyképességük megőrzése miatt - nem teszik hozzáférhetővé részletezett költségkimutatásukat, emiatt a megismerhető számviteli adatokból nem kapunk pontos képet arról, hogy mennyire "húznak le" minket a termékeikkel. A Hell egyik magyarországi versenytársa, a BOMBA! Energy Drink Kft. például nem is publikálja anyagköltségét. A Red Bull magyarországi leányvállalatának mérlege pedig nem tartalmaz olyan adatokat, amelyekből a globális piacvezető ausztriai anyacég anyagfelhasználási költségére, illetve profitrátájára következtetni lehetne. Az viszont látható, hogy az alapanyagokon kívül mi minden másra költenek az energiaitalt gyártó cégek. Többek között nagy hangsúlyt fektetnek a hirdetői szakmában "Buzz-marketing"–nek nevezett termékpolitikára. Ennek alapja, hogy nem magával a termék minőségének a hirdetésére törekednek, hanem sokkal inkább a márka imázsát próbálják kiterjeszteni a közönségkapcsolataik építésén keresztül különböző sportesemények, illetve extrémsportot űzők szponzorálásával. Ezt a stratégiát a Red Bull tökéletesítette, amire példa a Magyarországon szervezett Red Bull Air Race, grandiózus műrepülő-világbajnokság. 

A napi összfogyasztás a lényeg!

A Forma1-autóversenyek élmezőnyében biztos helye van a Red Bullnak, és műrepülőversenyek is a márka marketingjének fontos részei. A Hell újabb és újabb gépsorai milliószámra ontják a dobozokat, s a profitból még Bruce Willis csatasorba állítására is tellett. A termékek túlzott fogyasztása azonban maradandó egészségkárosodással is járhat - figyelmeztetett Zacher Gábor toxikológus.  A marketing hatása győzedelmeskedik a józan mértéktartás felett? A divat, úgy látszik, nem ismer határokat. Az üzletek polcain hosszú-hosszú métereken keresztül sorakoznak az energiaitalok. A fogyasztásösztönzéshez még hamis eszközöket is felhasználnak a gyártók és forgalmazók. Ilyen például a potencianövelő hatás, amelyről ennél a terméknél szó sem lehet! Az edzőtermekben azonban mégis az a hír járja, hogy elérhető velük a teljesítményfokozás. Ez is hamis állítás? Nem, a sportolók is tapasztalhatják, hogy az edzések előtt mértékletesen elfogyasztott energiaitaltól többre képesek. Az edzőtermekbe járók között azonban gyakori a túlfogyasztás, ami már veszélyes lehet.  Hány éves korig tiltaná a gyerekek és a fiatalok energiaital-fogyasztását? A korábbi tapasztalatok még azt mutatták, hogy a fiatalok a fő kedvelők, mostanában azonban már, az idősebb korosztályok is beiktatták fogyasztási szokásukba. A szakmai vélemények szerint 14 éves kor alatt nem javasolják az energiaitalokat, de igazából 18 éves korig nem ajánlják. Tilalomról azonban szó se lehet, mert a heves tiltás tapasztalataim szerint visszaüthet.    Az energiaitalok túlfogyasztása milyen egészségkárosodást idézhet elő?  Egy 2 és fél decis dobozos energiaitalnál, amelynek koffeintartalma nem éri el a 200 milligrammot, többet nem ajánlott inni naponta. Azonban, ha valaki mondjuk négy napig nem fogyaszt, akkor se emelje meg ezen a címen az adagot. Az Európai Energiabiztonsági Hatóság szerint a gyermekeknél testtömegkilogramonként 3 milligram koffein még nem okoz károsodást, de például, akinek 25 kilogramm a súlya, annak már egyetlen 250 milliliteres palack tartalma is ártalmas lehet. A leggyakoribb megbetegedések a magas vérnyomás, a szívizomelfajulás vagy a halmozott epilepszia, hogy csak néhányat említsek.  De nem csak az energiaitalok magas koffeintartalmúak. Valóban, és ez a lényeg. A már említett napi koffeinbeviteli keretbe a kávét, a teát, a kakaót, a különböző kólatermékeket, de még a csokoládét is szükséges beleszámolni. Vagyis az összfogyasztás a lényeg!

Témák
energiaital
Frissítve: 2019.07.21. 18:38

Ursula von der Leyent választották az Európai Bizottság élére

Publikálás dátuma
2019.07.16. 19:42

Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP / dpa Picture-Alliance
Szoros eredménnyel választották meg Jean-Claude Juncker utódát. A titkos szavazáson leadott voksok alapján a három nagy frakció nem volt egységes.
Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság következő elnöke. Ő az első nő, aki betöltheti az EU legfontosabb intézményének, az uniós jogszabályok kezdeményezéséért és végrehajtásáért felelős 35 ezer fős testületnek a vezetői posztját. Ha minden a tervek szerint halad, november 1-jén elfoglalja Jean-Claude Juncker székét. A német kereszténydemokrata politikus a 733 leadott szavazatból 383 igen és 327 nem voksot kapott. 23-an tartózkodtak és egy képviselő érvénytelenül szavazott. Von der Leyen csak kilenc szavazattal kapott többet a szükséges 374-nél, ami arra mutat, hogy még mindig nagy ellentábora van az Európai Parlamentben. Öt évvel ezelőtt Juncker 729 leadott szavazatból 422-őt szerzett meg, vagyis jóval nagyobb támogatást élvezett. A Von de által Leyen vezetett Európai Bizottságnak nem lesz könnyű dolga az intézményközi csatározásokban. A titkos szavazás eredménye arra mutat, hogy az összesen 444 tagot számláló három legnagyobb frakció nem állt ki mellette. A kereszténydemokraták kivétel nélkül támogathatták, de a szocialistáktól és a liberálisoktól is veszíthetett voksokat. Az euroszkeptikusok és a radikálisok – néhány kivétellel – valószínűleg egységesen elutasították. A 21 magyar EP-képviselőből csak ketten nyomtak nem gombot az esti voksoláson: a szocialista Ujhelyi István, aki jelölésének módja miatt utasította el Von der Leyent, és a függetlenek között helyet foglaló jobbikos Gyöngyösi Márton. Ha más-más okokból is, a Fidesz, a Demokratikus Koalíció és a Momentum tagjai egységesen mögé álltak. 

Az új bizottsági elnök

Ursula Gertrud von der Leyen (született Albrecht) 1958. október 8-án látta meg a napvilágot Brüsszelben, és ott is nevelkedett. Apja, Ernst Albrecht az első európai köztisztviselők közé tartozott. Ursula anyanyelvi szinten beszéli mind a németet, mind a franciát. Az európai bizottsági elnöki tisztségéről megejtett szavazás előtt bejelentette, lemond német védelmi miniszteri posztjáról, amit 2013 óta töltött be. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagjaként ő volt az első nő, aki a német védelmi tárcát irányította. Brüsszelből Hannoverbe költözött 1971-ben, amikor apja politikai pályára lépett, majd 1976-ban Alsó-Szászország miniszterelnöke lett. A hetvenes évek végén Londonban közgazdaságtant tanult. Hogy vezető politikus apja miatt ne legyen kitéve terrorveszélynek, álnéven, Rose Ladsonként diákoskodott. A Ladson név annak az apai dédanyjának a vezetékneve volt, aki az Egyesült Államokból, a dél-carolinai Charlestonból származott, ültetvényes családból. 1987-ben orvosi diplomát szerzett Hannoverben, és nőgyógyászatra szakosodott. Hét gyermek anyjaként a kilencvenes évek egy részében családanyai szerepet töltött be. Négy évig élt a kaliforniai Stanfordban, ahonnan 1996-ban tért vissza Németországba. A kilencvenes évek végén kapcsolódott be a politikába a hannoveri térségben. Alsó-Szászország kormányában 2003 és 2005 között kabinettag volt. A szövetségi kormánynak 2005-ben lett tagja, először – 2009-ig család- és ifjúságügyi miniszterként, majd 2013-ig munka- és szociálisügyi miniszterként. Ezután vette át a védelmi minisztériumot Thomas de Maizière-től. Ő az egyetlen, aki kezdettől fogva, megszakítás nélkül tagja volt Angela Merkel kancellár kormányainak. Egy ideig úgy emlegették, mint Merkel lehetséges utódját, illetve mint esetleges jövőbeli NATO-főtitkárt. Az Európai Bizottság elnökévé történt megválasztásával Ursula von der Leyen az első német a testület élén, azóta, hogy Walter Hallstein 1958 és 1967 között ellátta ezt a tisztséget, valamint ő az első nő, aki a Bizottság vezetője lett. (K. J.)

Novemberig áll össze a csapat

Az új Európai Bizottság elnökének a megválasztása után az új elnöknek a nyár folyamán kell összeállítania a nemzeti jelöltekből álló csapatát. A teljes biztosi testületet csak október végén választják meg, azt követően, hogy az egyes portfóliókért felelős biztosjelöltek szeptemberben, illetve zömmel októberben több hosszú és átlátható, nyilvános parlamenti meghallgatás során bizonyítják rátermettségüket, hozzáértésüket és tapasztalatukat. Az új Bizottság, ha minden jól megy, november elsején kezdi meg működését. Az ahhoz vezető eljárásnak az a menete, hogy a Tanács, egyetértésben az Európai Bizottság megválasztott elnökével, listát állít össze a biztosjelöltekről. A lista minden tagállamból egy-egy jelöltet tartalmaz. A biztosjelöltek a javasolt portfóliókért felelős parlamenti szakbizottságok újonnan megválasztott képviselői előtt mutatkoznak be. A bizottságok ezt követően zárt ajtók mögött értékelik az egyes jelöltek szakértelmét és teljesítményét, majd értékelésüket elküldik a Parlament elnökének. Negatív értékelések korábban már késztettek visszalépésre jelölteket. A Parlamentnek ezután szavaznia kell a Bizottság teljes összetételének, többek között a Bizottság elnökének, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a jóváhagyásáról. A teljes Bizottságot – beleértve a Bizottság elnökét és a kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőt – a leadott szavazatok többségével, név szerinti szavazással választják meg. A szavazás előtt a Bizottság elnöke bemutatja a biztosi testület tagjait és programját. Miután a Parlament jóváhagyta az elnök és a biztosok személyét, az Európai Tanács minősített többséggel hivatalosan kinevezi őket. Ha a Bizottság megbízatása alatt lényeges változás következik be a biztosi feladatkörökben, megüresedett tisztséget kell betölteni, vagy új tagállam csatlakozása miatt újabb biztost kell kinevezni, akkor az érintett biztosjelöltek újra megjelennek az illetékes parlamenti bizottság előtt. (K. J.)

Frissítve: 2019.07.16. 21:32