Ismét százezrek vonulnak Hongkong utcáin

Publikálás dátuma
2019.07.21. 14:40

Fotó: LAUREL CHOR / AFP
A kiadatási törvény végleges visszavonásán kívül egy független bizottság felállítását is követelik, amely kivizsgálná a demonstrálókkal szembeni rendőrségi intézkedések jogosságát.
Ismét rengetegen vonultak utcára Hongkongban vasárnap, hogy tiltakozzanak a kiadatással kapcsolatos, "parkolópályára tett" törvénytervezet, valamint a város Peking-barát kormányzata ellen, illetve követeljék a demonstrálókkal szembeni rendőrségi intézkedések független kivizsgálását - írta internetes felületén a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. A tiltakozók menetét a demonstrációt szervező Civil Human Rights Front nevű jogvédő szervezet egyik vezetője mellett több hongkongi törvényhozó és ismert személyiség vezette.
A jogvédő szervezet június 9-én és 16-án tartott hasonló, nagy tömegeket megmozgató demonstrációt, becslések szerint az előbbin egymillió, az utóbbin kétmillió ember vett részt.

A vasárnapi demonstráción a szervezet becslései szerint csaknem 430 ezren vehettek részt, de még a rendőrség is 138 ezerre becsülte a részvevők számát. A felvonulásnak az eredeti tervek szerinti útját a rendőrség biztonsági okokra hivatkozva lerövidíttette, ám
az utcára vonuló tömeg egy része a tiltás ellenére folytatta a menetet az engedélyezett végponton túl. Tüntetők egy csoportja úttorlaszokat állított fel, megbénítva a járművek közlekedését.

Egy másik csoport Peking hongkongi képviseleti irodájához vonult, az épületet néhányan tojással dobálták meg, míg mások falfirkákat festettek fel - Kína ezt közleményben ítélte el. A demonstráció ugyan napközben békésen zajlott, estére azonban a tiltakozók több helyen is összecsaptak a rendőrökkel: a rendőrök könnygázt használtak, válaszul palackokat dobált a tömeg.
A tüntetők a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet végleges visszavonásán kívül egy olyan független bizottság felállítását is követelték, amely kivizsgálná a demonstrálókkal szembeni rendőrségi intézkedések jogosságát. A tiltakozók szerint a korábbi megmozdulásokon a rendőrség több alkalommal túlzott erőszakot alkalmazott velük szemben.
A kiadatási törvény módosítását célzó tervezet - melyet Carrie Lam hongkongi kormányzó a tüntetések nyomására július 9-én "halottnak" nyilvánított, de továbbra sem vont vissza -, lehetővé tenné, hogy az egyébként különleges közigazgatási státust élvező Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsítottakat, amelyekkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet ellenzői
attól tartanak, hogy Peking visszaélne a lehetőséggel, és a politikai menekültek ellen használná fel, annál is inkább, mert visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást, már lezárt ügyekben is.

A bírálók megkérdőjelezik a kínai igazságszolgáltatás tisztességét és átláthatóságát. Sokan Peking növekvő befolyását, és ezzel párhuzamosan Hongkong demokratikus jellegének további csorbítását látják a törvénytervezetben.
A törvénytervezet elleni tüntetések a múlt hónapban többször is milliós tömeget vonzottak. A tüntetők a jogszabály teljes visszavonása mellett már Lam lemondását is követelték. A tiltakozók több alkalommal összecsaptak a rendőrökkel, mindkét részről többen megsérültek. A demonstrálók esetenként különféle tárgyakkal dobálták meg a rendőröket, akik pedig paprikasprayt, könnygázt és gumilövedékeket vetettek be ellenük. Július elsején a tüntetők egy csoportja betört a kormányzati épületkomplexumba és megrongálta az üléstermet. A SCMP információi szerint a hongkongi rendőrség a tüntetések keménymagját alkotó, több mint 700 ember után nyomoz, akik a hatóságok szerint kulcsszerepet játszottak az erőszakcselekményekben - melyek egyébként a demonstráció sikerességéhez is hozzájárulhattak. A lap meg nem nevezett rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írja: a körözöttek többsége 25 éven aluli, sokan közülük középiskolások. Sokan közülük állítólag már Tajvanra menekültek.
Frissítve: 2019.07.21. 18:15

A brit pénzügyminiszter máris bejelentette: lemond, ha Boris Johnson lesz a kormányfő

Publikálás dátuma
2019.07.21. 12:44
Philip Hammond
Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Philip Hammond soha nem adná a nevét a megállapodás nélküli Brexithez.
A brit pénzügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy lemond, ha Boris Johnson lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. Philip Hammond a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában
azzal indokolta ezt a döntést, hogy tudomása szerint Johnson megkövetelné kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli, rendezetlen Brexit lehetőségének elfogadását.

Hammond közölte, hogy ehhez soha nem adná a nevét, ezért ha Johnson lesz a miniszterelnök, szerdán benyújtja lemondását.
Boris Johnson volt külügyminiszter, aki Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel verseng a pártvezetői és a kormányfői tisztségért, a kampányban többször is kijelentette, hogy ha ő lesz az új brit miniszterelnök, Nagy-Britannia a Brexit október 31-ei határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig elfogadott Brexit-megállapodás, akár nem.
Hunt ennél rugalmasabb álláspontot képvisel: miniszterelnökké választása esetén az a terve, hogy kormánya már augusztusban összeállít egy új megállapodási javaslatot a kilépés feltételrendszeréről, és szeptemberben hivatalos tárgyalásokat kezd az Európai Unióval arról. Erről egyébként nemegyszer mondták már az unió képviselői, hogy nem lehetséges.
A pénzügyminisztérium számításai szerint a brit EU-tagság rendezetlen megszűnése 90 milliárd fonttal (33 ezer milliárd forint) terhelné meg a költségvetést

- jelentette ki Hammond, aki a Konzervatív Párton belül a megállapodás nélküli Brexitet határozottan ellenző frakciócsoport rendkívül befolyásos és tekintélyes frontembere, a minap egy alsóházi vitában.
Frissítve: 2019.07.21. 14:28

Iránnal szembeni szankciók bejelentésére készül London

Publikálás dátuma
2019.07.21. 11:45
Korábbi felvétel az iráni hatóságok által lefoglalt Stena Impero tartályhajóról
Fotó: AFP
Hétfőn jelentheti be a parlament, hogy mit reagál az ország annak a tartályhajónak az elfoglalására, amiről még videót is közzétett Irán.
Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a brit kormány várhatóan szankciókat jelent be Irán ellen, miután az iráni Forradalmi Gárda a minap lefoglalt egy brit tartályhajót a Hormuzi-szorosban. Irán londoni nagykövete mindeközben arra szólította fel a brit kormányt, hogy ne engedjen a feszültség eszkalációjára törekvő politikai erőknek.
Jeremy Hunt brit külügyminiszter hétfőn tájékoztatja a londoni alsóház képviselőit a Stena Impero nevű, svéd tulajdonú, de brit lobogó alatt közlekedő tartályhajó iráni lefoglalásának fejleményeiről. Az incidens óta háromszor is ülésezett a brit kormány különleges helyzetekben összehívott tanácskozó testülete (COBRA), és az értekezletek után a brit külügyminiszter is kijelentette, hogy
London elképzelései között nem szerepelnek "katonai opciók", a brit kormány diplomáciai megoldásban gondolkodik.

Hunt a BBC televíziónak nyilatkozva vasárnap megerősítette azt a véleményét, hogy teljesen elfogadhatatlan az iráni akció, amely súlyos kérdéseket vet fel a brit és a nemzetközi hajózás biztonságával kapcsolatban a Hormuzi-szorosban. A külügyminiszter kijelentette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia a feszültség enyhítésében érdekelt.

Újabb tankhajó-ügy

Az iráni Forradalmi Gárda pénteken tartóztatta fel a Stena Impero nevű hajót a Hormuzi-szorosban, arra hivatkozva, hogy a hajó megsértette a nemzetközi hajózás szabályait. A szoros a Perzsa-öböl stratégiai jelentőségű be- és kijárata, amelyen keresztül a tengeren szállított olaj mintegy harmada áramlik át. Később az iráni hatóságok közölték, hogy a Stena Impero összeütközött egy iráni halászhajóval, majd a vészjelzéseit figyelmen kívül hagyva folytatta útját, ezért kellett feltartóztatni. A támadásról videót is közzétettek:
A hajó tulajdonosa, a Stena Bulk és a hajótér kereskedelmi hasznosításáért felelős cég, a Northern Marine Management péntek este Londonban kiadott közös közleménye szerint hajójuk nemzetközi vizeken haladt, és betartott minden szabályt. Nem említettek semmilyen balesetet. A szoros a Perzsa-öböl stratégiai jelentőségű be- és kijárata, amelyen keresztül a tengeren szállított olaj mintegy harmada áramlik át.
A térségben az utóbbi időben több támadás is ért tartályhajókat - a Reuters kronológiája szerint egészen pontosan négy május 12-én, és újabb kettő június 13-án -, amikkel az Egyesült Államok például Iránt vádolja. Azokat nem vállalta magára az ország.

Irán állításait semmi sem támasztja alá, ellenben sok minden cáfolja

Tételesen cáfolja a brit kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának írt, vasárnap Londonban nyilvánosságra hozott levelében Irán indokait. Azt írják, a Stena Impero ománi területi vizeken haladt a nyugat felé tartó hajóforgalmi sávban, amikor négy iráni naszád és egy helikopter megközelítette, majd az irániak a fedélzetére léptek, és nem igaz, hogy a hajó a kijárati sávban próbált volna belépni a Hormuzi-szorosba. Az iráni állításokkal ellentétben az sem igaz, hogy a hajó nem válaszolt a figyelmeztető üzenetekre, miközben automata azonosító rendszere ki volt kapcsolva; az azonosító a nyilvánosan hozzáférhető és ellenőrizhető adatok alapján be volt kapcsolva az incidens idején, a hajó pedig minden vonatkozó nemzetközi szabályt betartott. Azt írják nincs bizonyíték a halászhajóval való ütközésre sem, ami ha meg is történt volna, Iránnak akkor sem lett volna jogalapja a beavatkozásra.

Nemzetközi hullámok

Irán destabilizációs tevékenysége miatt a NATO is aggodalmát fejezte ki - emlékeztet a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A katonai szövetség a szabad hajózás joga megsértésének minősítette a brit hajó lefoglalását. A lapnak nyilatkozva
Heiko Maas német külügyminiszter is felszólította Teheránt, hogy legyen tisztában a felelősségével, ne feszítse tovább a húrt.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az a lényeg, hogy a háborút sikerüljön megakadályozni a Perzsa-öböl térségében.
Nemrég az Egyesült Államok is arról döntött, hogy újabb katonákat vezényel a térségbe. A két ország viszonya is igen viharos, mióta Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felbontotta az iráni atomalkut. Azóta többek közt egymás drónjainak lelövésével büszkélkedik a két ország.
Frissítve: 2019.07.21. 20:15