„Nem tekintem kegyeletsértőnek” - Egy egészen más intézmény is viseli a Sorsok Háza nevet

Publikálás dátuma
2019.07.22. 06:30

Fotó: Népszava
Sorsok Háza néven pszichiátriai és szenvedélybetegek számára működtetnek intézményeket a baptisták. Az egyház főtitkára ebben nem lát kivetnivalót.
Tartalmi viták miatt hosszú évek óta húzódik az üresen álló józsefvárosi holokauszt-emlékközpont, a Sorsok Háza megnyitása. Közben viszont a baptisták fenntartásában Bács-Kiskun és Csongrád megyében létrejött egy hálózat, amely szintén a Sorsok Háza nevet viseli.
Baja, Jánoshalma, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, valamint Hódmezővásárhely és Makó – a baptista egyház kimutatása szerint ezeken az alföldi településeken foglalkozik pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásával a Sorsok Háza.
Kiskunfélegyházán 2015 február elsejével nyitott meg kapuit ezzel a névvel a pszichiátriai betegek nappali intézménye. A Sorsok Háza kifejezés egy kiskőrösi alapítvány nevében szerepelt, innen jött az ötlet – nyilatkozta akkor Hajdu Julianna, az intézmény vezetője, aki a Népszabadságtól értesült a budapesti emlékközpont tervéről. (Pedig abban az időben már tele volt a sajtó a józsefvárosi Sorsok Háza körüli konfliktusokkal.) Elmondása szerint a kiskunfélegyházi létesítmény átadását hosszú előkészületek előzték meg, a kormányhivataltól kezdve mindenhol Sorsok Háza néven folyt az engedélyeztetés.
Hozzátehetjük: ezért is érthetetlen, hogy a névazonosságra senki se hívta fel a figyelmet. Az egyezés akkor sem zavart senkit, amikor hálózattá fejlesztették a szolgáltatást.
Mészáros Kornél, a baptista egyház főtitkára kérdésünkre előrebocsátotta: a Magyarországi Baptista Egyház belső egyházi jogi személy szervezeteinek napi működését, feladatait az egyház vezetése nem tartja irányítása alatt. Hiszen ezek a szervezetek jogi státuszukból fakadóan szerződéseket köthetnek, intézményeket alapíthatnak, amelyekért közvetlen felelősséggel tartoznak. „Természetesen a fő irányokat mindig egyeztetésben alakítjuk ki, engedélyezzük azokat, de a részletkérdések helyben dőlnek el” – jegyezte meg.
A főtitkár tájékoztatása szerint belső egyházi jogi személyként a Sorsfordító Szolgáltató Központ hozta létre a Sorsok Háza Szociális Intézményt. „A név nem volt védett, és tudomásom szerint ma sem az. Általunk sem került levédésre” – közölte Mészáros Kornél. Egy szociális intézményt jelent, ahol nehéz sorsukban házat, védettséget, segítséget találnak emberek.
Megkérdeztük, hogy nem tekinti-e kegyeletsértőnek, legalábbis furcsának a névválasztást. Mészáros Kornél erre azt válaszolta: „A pszichiátriai betegeket ugyanolyan tisztelet illeti meg, mint bármelyik embertársunkat.” A maga részéről „semmilyen módon” nem tekinti kegyeletsértőnek a nevet, amely szerinte egyébként sem azonos az emlékközponttal (Sorsok Háza Szociális Intézmény). A cél az, hogy segítséget nyújtsanak mindazoknak, akiknek erre szükségük van.
„Ha bántónak tekintené intézményünk nevét az emlékközpont, és hivatalos kéréssel keresne meg, készek vagyunk az egyeztetésre, de engedtessék meg az a jogunk, hogy jó szándékkal, pozitív gondolatokkal, munkatársaink ezt a nevet adták az intézménynek” – jelentette ki Mészáros Kornél.
A kormány a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Zsidó Hitközség (EMIH) tulajdonába adta a józsefvárosi emlékközpontot. Köves Slomó megkeresésünkre röviden reagált: „Ezekben a hetekben, hónapokban az EMIH által megbízott szakmai csapat a múzeum állandó kiállításának tartalmi fejlesztésére koncentrál. A névhasználati kérdést egyelőre kevésbé találjuk időszerűnek.”
Szerző
Témák
Sorsok Háza

Ahogy a Fidesz a modern falut képzeli

Publikálás dátuma
2019.07.22. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Útfelújítás és a járdák rendbetétele helyett a nemzeti és a helyi identitás erősítését, valamint az egyházi közösségi terek fejlesztését támogatja a kormány.
Egy közepes falusi családi ház árát fordíthatják átlagosan közösségi épületek és egyházi terek felújítására azok a szerencsés önkormányzatok, amelyek sikerrel vettek részt a nagy csinnadrattával beharangozott Modern Falvak – lánykori nevén Magyar Falu – program első körében kiírt pályázatain. Noha legtöbb helyen arra számítottak, hogy a valóban legsürgetőbb feladatokra, például a rogyadozó belterületi utak és járdák karbantartására nyújthatják be az igényt, a kormánynak úgy tűnik, más szempontjai voltak. Az összesen 150 milliárd forintos keretből első körében 13 milliárdot osztanak szét, amelyet a nemzeti és helyi identitás erősítésére - keretösszeg 6 milliárd forint –, valamint egyházi közösségi terek fejlesztésére – keretösszeg 7 milliárd forint – lehet fordítani. Előbbi kategóriában 461, utóbbiban 497 projekt nyert. A faluprogram az ötezer fő alatti településeket célozza, benne az ilyen létszámú kisvárosokkal is. A 3155 magyar településből 2887 ilyen van, ez az összes település 91,5 százaléka. A nyertes támogatások elosztásban nagy a szórás: van olyan falu, amelyik egymillió forint körül kapott pénzt – ilyen például Úri, Bakonykút és Jákfa –, de több olyan is, amelyik 22 millió forint fölött „kaszált”. Az idézőjel nem véletlen: az általunk megkérdezett polgármesterek zöme szerint ez a pénz jó, hogy van, de nem old meg semmit, és valódi változást nem okoz a falu életében. 
- Ha már adták, örülünk neki, ez is jobb, mint a semmi, de ebből igazából csak látszatfejlesztésre futja, a tetőcserére biztosan nem elég a kultúrházon – mondta a Népszavának egy alföldi falu vezetője. A kormány sikerjelentése szerint a két pályázatra jelentős volt a túljelentkezés, ezért „a Magyar Falu Program 2020-as pályázati céljainak meghatározásakor kiemelt figyelmet fordítanak a helyi közösségek fejlesztésére”. Ezt egy szabolcsi, ukrán határszéli polgármester úgy kommentálta: ha birkanyírásra írnának ki pályázatot, ők azon is elindulnának, mert most nem az számít, mire kell valójában a pénz a falunak, hanem az: mire adnak. 
Megkérdeztünk néhány magyarországi települést az ország több részén: ha kaptak, mire fordítják a megnyert összeget. A hétszáz lelkes Szolnok megyei Jászágó majdnem a maximálisan elnyerhető támogatást, 21 millió forintot kapott: ennek egy része a művelődési ház tetejének felújítására, másik része egy művelődésszervező bérére és közösségszervezésre megy majd el – mondta Mozsár Lászlóné polgármester. A tető felújítása jóval többe kerül, mint a megnyert, teljes összeg, de a faluvezető úgy fogalmazott: minden pénznek örülnek, ami csökkenti az önkormányzat terheit. A másfélszáz lakosú Somogy megyei Csurgónagymartonban, amelyik 4,7 millió forintot nyert a pályázaton, egy főállású közösségszervezőt alkalmaznak majd – mondta Kiss Ferenc polgármester –, aki különféle programokat szervez az elkövetkező esztendőben. Vállalták, hogy minden hónapban lesz valamilyen közösségi rendezvény, és erősítik a szlovén és horvát cserekapcsolataikat is. - Persze tudom, a fő cél, az elvándorlás megállítása, a népességnövelés pedig ettől még nem valósul meg, de legalább reklámozni tudjuk valamelyest a falut, hátha kedvet kap valaki, hogy ideköltözzön - mondta a polgármester. A szintén somogyi Fonó mindössze kétmilliót nyert, a pénzből ők is tudnak egy közösségszervezőt alkalmazni, de mindössze egy évre. - Remélhetőleg utána is lesz valamilyen támogatás, hogy meg tudjuk tartani a szakembert, mert nagy szükség lenne rá – magyarázta Nyerges Péter polgármester. Velük ellentétben a megyebéli Táska 20,7 millióval majdnem a maximális összeget nyerte meg. Az összeg háromnegyedéből nyitott közösségi teret építenek a faluban, a maradékból ők is közösségszervezőt alkalmaznak, s jut pénz programokra is - mondta Gadácsi István polgármester. 
Találtunk olyan falut is, amelyik kimaradt a jóból. A borsodi Hernádszentandrás – amelynek vezetője, Üveges Gábor köztudottan az ellenzéki térfélen hallatja a hangját -, hiába kért a művelődési ház felújítására, nem kapott. - Nem lepődtünk meg, az ilyen pénzeket rendszerint kegyúrként osztogatják a térségi komisszárok, ők pipálják ki a nyerteseket, s a hozzájuk való lojalitás a legfőbb mérce – mondta. Hozzátette: az ő művelődési házuk valóban működik, kistelepülési szinten pezsgő élet van benne, így szakmai indoka nemigen lehetett annak, hogy előttük nem nyíltak meg a pénzcsapok. Több településvezető elmondta: a „hirtelen jött milliókra” elég sokan „rárepültek” már, számos szervezet kereste meg őket, miután nyilvános lett a nyertesek listája, s különböző összegekért ilyen-olyan előadásokat, programokat javasolnak. Úgy tudjuk, több helyre bejelentkezett a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, amelynek kuratóriumi elnöke a korábbi kormányközeli blogger, Skrabski Fruzsina, aki legutóbb a „kényszerszinglikről” forgatott filmet.

Jut káplánlakra is

A lengyeltóti Szent Jakab Plébánia 22 millió forintot nyert a pályázaton. Mint Zsombok Lajos, a somogyi kisváros polgármestere elmondta, a pénz nagy részét a káplánlak felújítására fordítják, ahol egy közösségi teret is kialakítanak: itt olvasóköröket és a hittanórákat rendezik majd, emellett itt kapnak helyet az elmúlt évtizedek egyházi ruhái és kegytárgyai is. Mernyén a katolikus egyházközösség 14,9 milliót kapott, ennek segítségével egy régi egyházi épületből alakítanak ki közösségi teret. Más településen is hasonló beruházásokat terveznek az egyházak – derült ki körképünkből. Más kérdés, hogy több polgármester szerint semmi sem indokolja az ilyen jellegű építkezéseket, ugyanis a településeken rendelkezésre állnak az úgynevezett közösségi pontok, amelyeket a néhány tíz fős gyülekezetek tagjai ugyanúgy használnak, mint a többi helybéli. Ráadásul – jegyezték meg - a megújult vagy új funkciót kapó épületeket fenn is kell majd tartani. (V.A.)

Témák
falu

Tíz év telt el a romagyilkosságok óta, mire elkészült az első magyar rendőrségi gyűlölet-bűncselekmény protokoll

Publikálás dátuma
2019.07.21. 17:24
Illusztráció
Fotó: Népszava
Bár a korábbi ígéretek ellenére a TASZ nem vehetett részt a szöveg kidolgozásában, azt írják, így is látszik a korábbi közös szakmai munka eredménye.
"A romák elleni sorozatgyilkosság óta évről-évre felhívtuk a figyelmet arra, hogy szükség van egy gyűlölet-bűncselekmény nyomozati protokollra" - írja közösségi oldalán a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Úgy folytatják: 10 év után,
augusztus elsején hatályba lép az ORFK 30/2019. (VII. 18.) utasítása a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról.

A protokoll szövegének kidolgozásában a korábbi ígéretek ellenére nem vehettek részt a jogvédők, de közleményük szerint az ORFK-val hosszú éveken át fennállt hatékony szakmai együttműködés nyomai meglátszódnak az utasítás szövegén.
Szerző
Frissítve: 2019.07.21. 17:27