682 civillel végzett a szír és orosz légierő április óta, vasárnap 11-en haltak meg

Publikálás dátuma
2019.07.21. 21:49
A kép a Khan Sheikhounban történt bombázás után készült, július 21-én.
Fotó: Enes Diyab / Anadolu Agency
Ezalatt 53 civil esett a lázadó csoportok támadásainak áldozatául az emberi jogi megfigyelők szerint. Közben a harcoló felek mindkét oldalon nagyjából 1500 fegyverest vesztettek el.
Vasárnap 11 civillel végeztek a Bassár el-Aszad kormányához hű erők bombázásai, írja az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának jelentése nyomán a Reuters. A támadás az északnyugati régióban történt, a Moszkva által felkarolt Aszad-rezsim ellen harcoló felkelők utolsó területein. A rezsim előrenyomulása több mint két hónappal ezelőtt megtorpant a térségben, a frontvonal jóformán befagyott.
A kormány légicsapása hat civilt - köztük egy gyereket - ölt meg Idlib tartomány nyugati részén, a Urum al-Jawz nevű településen. További négy civil - köztük két gyerek - a tartomány déli részén, Kfarouma településén esett áldozatául a bombázásoknak a megfigyelők tudomása szerint.
Túlélők után kutatnak Urm Al-Jawz-ban, a légitámadás után.
Fotó: Anas Alkharboutli / dpa Picture-Alliance / AFP
Khan Sheikhoun városában pedig az orosz légierő bombázása ölte meg a Fehér Sisakosok nevű polgári védelem egyik önkéntesét, aki a török Anadolu újságírója is volt. A Szíriai Polgári Védelem fehér sisakjukról ismertté vált tagjai folyamatosan dolgoznak a lázadók által megszállt, a kormányerők és az orosz légierő által támadott térségekben is a civilek mentésén. Közben viszont dokumentálják a rezsim háborús bűneit is, így például az Idlib környéki gáztámadásokat, ami miatt üldözik őket a damaszkuszi kormányhoz hű csapatok.
682 polgári áldozatot követeltek a szír és az orosz hadsereg bombázásai április óta

- hívják fel a figyelmet a megfigyelők. Ezalatt 53 civil esett a lázadók különböző csoportjainak támadásainak áldozatául. Közben a harcoló felek mindkét oldalon nagyjából 1500 fegyverest vesztettek el. A lázadók közül
Szerző

Az egyiptomi elnök három hónappal meghosszabbította a rendkívüli állapotot

Publikálás dátuma
2019.07.21. 21:35

Fotó: KHALED DESOUKI / AFP
2017 áprilisa óta van érvényben a rendelkezés.
Az egyiptomi elnök három hónappal meghosszabbította vasárnap a tavaly áprilisban, a terrorizmus veszélyére hivatkozva bevezetett rendkívüli állapotot. A rendkívüli állapot hatálya július 25-én járt volna le. Abdel Fattáh esz-Szíszi államfő rendelete szerint a hadseregnek és a rendőrségnek a továbbiakban is minden szükséges intézkedést meg kell tennie a terrorizmus ellen, fel kell számolnia pénzügyi forrásait, meg kell erősítenie a biztonságot az országban, meg kell védenie a határt, a polgárok és a társadalom tulajdonát. Az észak-afrikai arab országban 2017 áprilisa óta van érvényben a rendelkezés, amit a virágvasárnapon elkövetett két templomi merénylet miatt hoztak. A támadásokban 46-an haltak meg. Mindkét terrorcselekmény elkövetőjeként az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet jelentkezett. Azóta az államfő többször kiterjesztette a rendelet hatályát. Egyiptomban iszlamista felkelés folyik két helyszínen: a Sínai-félszigeten és a Líbiával határos vidéken. Ezek több száz halálos áldozatot követeltek az elmúlt években.
Szerző
Témák
Egyiptom

Exit poll: Zelenszkij pártja toronymagasan nyerte az ukrán parlamenti választást

Publikálás dátuma
2019.07.21. 20:27
A színpadon Zelenszkij
Fotó: GENYA SAVILOV / AFP
A Nép Szolgája pártra több mint negyven százalék voksolt, míg a második alig szerzett többet tíz százaléknál. Porosenko pártjának alig kilenc százalék jutott.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt toronymagasan nyerte a vasárnap megtartott előrehozott parlamenti választást Ukrajnában az esti urnazárás után közzétett exit poll-felmérések alapján. Az úgynevezett "nemzeti exit-poll" felmérés szerint
  • a Nép Szolgája pártra a választáson résztvevők 43,9 százaléka szavazott.
  • A második helyen a Moszkva-barát politikusokból álló, Viktor Medvedcsuk által irányított Ellenzéki Platform - Életért párt végzett 11,5 százalékkal.
  • Harmadik lett Petro Porosenko volt elnök Európai Szolidaritás nevű pártja 8,9;
  • negyedik a Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza (Batykivscsina) 7,6;
  • ötödik pedig Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes Hang (Holosz) nevű pártja 6,3 százalékkal.
Ugyanilyen eredményekre jutott csekély eltéréssel a Szocisz közvélemény-kutató és az Ukrán Választók Bizottsága (KIU) nevű szervezet is. Több párt nem érte el a bejutáshoz szükséges öt százalékot.