Trumpék kérése ellenére sem akarnak a nagy szállodaláncok kitoloncolásra váró bevándorlókat elszállásolni

Publikálás dátuma
2019.07.22. 07:47
Képünk illusztráció!
Fotó: Philippe Turpin / Photononstop
Mint mondják, nem akarnak belekeveredni a politikába.
A nagy amerikai szállodaláncok nem akarnak elszállásolni kitoloncolásukra váró illegális bevándorlókat – jelentette a CNBC televízió. A tiltakozó szállodaláncok, köztük a Marriott, a Hilton, a Best Western, a Hyatt, vagy például a Wyndham vasárnap közleményt adtak ki, amelyben leszögezték: még átmeneti időre sem akarnak szállást adni a letartóztatott illegális bevándorlóknak.
Arra hivatkoztak, hogy nem akarnak belekeveredni a politikába, és ennek alátámasztására még azt is hangsúlyozták, hogy a szállodai hallokban lévő televíziókon csakis politikamentes műsorokat mutatnak.

Megemlítették azt is, hogy korábban mindig együttműködtek a kormányzattal, akár árvizek, akár más természeti katasztrófák áldozatainak, akár kormányzati konferenciák résztvevőinek elszállásolására kérték őket. A Trump-kormányzat július 14-én kezdte meg országszerte – mintegy tíz nagyvárosban – az illegális bevándorlók elleni razziákat, amelyek olyan konkrét személyek – mintegy kétezer ember – letartóztatására irányultak, akik idézés ellenére sem jelentek meg a bevándorlási bíró előtt, hogy meghallgatásuk után benyújtsák menedékkérelmüket. 
A letartóztatott személyeket kitoloncolásukig a kormányzat szállodákban kívánta elhelyezni.

A szállodákra részben az illegális bevándorlókat támogató civil szervezetek, illetve a szállodai alkalmazottak szakszervezetei is erőteljes nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy ne fogadják a menekülteket. „A hotelek arra valók, hogy a világból mindenhonnan érkező vendégeket fogadják, és nem börtönként szolgálnak” – idézte a CNBC Donald Taylort, a szállodaipar egyik szakszervezetének elnökét. Sajtókommentárok szerint sok helyütt
a szállodai vendégek is nemtetszésüknek adtak hangot, miután a televíziókban látták, hogy a menekültek a gyűjtőközpontokban milyen, nem egyszer egészségtelen körülmények között vannak összezsúfolva.

Matthew Albence, a bevándorlási hivatal (ICE) ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott: a kormányzat csak átmeneti időre kívánná szállodákban elhelyezni a menekült családokat, azért, hogy a családtagok együtt maradhassanak, amíg át nem szállítják őket a gyűjtőközpontokba, ahonnan kitoloncolják őket.
„Amennyiben a szállodák ódzkodnak ettől, akkor egyenesen »belekényszerítenek« bennünket abba, hogy a családokat szétválasszuk, és a családtagokat külön helyezzük el a gyűjtőközpontokban”

– fogalmazott Albence az AP hírügynökségnek.
Szerző

Kirándulókat ejtett csapdába az árvíz Kelet-Kínában – többen meghaltak

Publikálás dátuma
2019.07.22. 07:31
Képünk illusztráció!
Fotó: - / AFP
Majdnem háromszáz ember rekedt egy hegyvidéki területen.
Heves esőzések okozta árvíz ejtett csapdába több tucat kirándulót a kelet-kínai Csiangszu tartományban, négyen meghaltak, 23 embert pedig eltűntként keresnek - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség a helyi hatóságok hétfői közlését idézve. A tartomány katasztrófavédelmi hivatala arról számolt be, hogy a vasárnap délután kezdődött intenzív esőzések következtében három turistacsoport - összesen 285 ember - rekedt a Jicsun városhoz tartozó hegyvidéki területen.
Az egyik, 252 kirándulóból álló csoport tagjai közül hárman meghaltak, négy ember pedig eltűnt, míg egy másik, 19 fős csoporttal teljesen megszakadt a kapcsolat.

A hatóságok egy több mint ötszáz fős mentőalakulatot küldtek a helyszínre a bajbajutottak megsegítésére. Az árvízvédelmi hatóságok adatai szerint
az esős évszakban áprilisi kezdetétől június végéig 83 ember életét követelték az árvizek

és földcsuszamlások, több mint 6,7 millió ember lakóhelyét érintették, és mintegy 10 milliárd jüan (421 milliárd forint) közvetlen gazdasági kárt okoztak.
Szerző
Témák
Kína árvíz

Szabad szemmel – Nincs esély arra, hogy Ursula von der Leyen be tudja tartani az ígéretét

Publikálás dátuma
2019.07.22. 06:26

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 22.
Die Welt A lap sorra veszi Ursula von der Leyen nagyszabású programadó beszédének legfőbb ígéreteit és úgy ítéli meg, hogy a Bizottság leendő elnöke hiába akarja az uniós támogatásokat a jogállamiság betartásához kötni, arra semmi esélye, mert ahhoz egyhangú döntés szükséges. Az elemzés emlékeztet arra, hogy a német politikus neve részben azért került elő a kalapból, mert a kelet-európai államok meghiúsították Timmermans jelölését, miután az az EU végrehajtó testületének 2. embereként keményen számon kérte a demokratikus normákat Magyarországon és Lengyelországon. Von der Leyen folytatni kívánja az eddigi szigorú irányvonalat, ideértve egy új, éves ellenőrző mechanizmust. Annak bevezetése valószínű. A cikk hozzáteszi, hogy kezdeményezésben Juncker alatt sem volt hiány, ám a tagállamok sokszor kategorikusan nemet mondtak és ezen azután elúsztak az elképzelések, ám von der Leyen most ez utóbbiak közül is felmelegített néhányat. Ezek közé tartozik a menedékjog újraszabályozása, a terhek igazságos elosztása. A részletek ügyében a kereszténydemokrata vezető ködös maradt, de ez egyáltalán nem véletlen, mert a szakértők foga évek óta beletörik a bonyolult kérdésbe. Viszont sikerülhetnek elképzelései a klímavédelem ügyében, noha legutóbb Kelet-Európa keresztbe feküdt a nettó nulla kibocsátást előirányzó vállalásnak. Pénzzel azonban át lehet hidalni az ellentéteket, ezt már ideje hangoztatják a hozzáértők. A külpolitika területén von der Leyen nagyobb súlyt kíván adni Európának. A nagyobb cselekvőképesség érdekében többségi döntéssel váltaná fel az egyhangú határozathozatal rendjét. Csakhogy ehhez az összes tagállam beleegyezése kell, azok pedig aligha adják fel kiváltságukat, hogy megtorpedózhatják a nekik nem tetsző javaslatokat.
Neue Kronen Zeitung A volt osztrák kancellár üdvözölte, hogy szokásos nyári sajtóértekezletén Angela Merkel immár elutasította, hogy megbüntessék azokat az államokat, amelyek elutasítják a menedékkérők befogadását. Sebastian Kurz azt közölte, hogy ő már három éve ezt az álláspontot képviselte, merthogy véget kell vetni a megosztottságnak. És sehová sem vezet, ha bárki szankciókkal fenyeget, annál is inkább, mert kudarcot vallottak a kvóták. Ehelyett minden tagállamnak ott kell kivennie a részét a közös erőfeszítésekből, ahol arra képes, például a külső határvédelemben. Mint emlékezetes, a német kormányfő a múlt pénteken azt fejtegette, hogy a kilátásban helyezett megtorló intézkedések semmi eredményt sem hoztak. Nem vált be, hogy az egyik oldal bunkóval a kezében ült le tárgyalni. Sokkal inkább közösen kell megtalálni a megfelelő utat. Azt is elismerte, hogy keleti tagok ellenállása folytán a menekültek elosztása ügyében hiába született többségi döntést, semmivel nem jutottak előbbre.
Yahoo/AFP A holokauszt rejtélyei közé tartozik az a hatalmas kincs, amely Keszthelyen, még februárban, a háborús idők egykori gettójának egyik épületéből került elő. A 2800 ókori és római arany- és ezüstérmét a tulajdonos rejthette el az épület alatt, ő később feltételezhetően a nácik áldozata lett, ami csak fokozza az ügy titokzatosságát. Magyar zsidó szervezetek szerint a lelet arra is rávilágít, milyen mekkora hiányosságok vannak a zsidóság világháborús sorsáról szerzett ismeretekben. Havasi Bálint, a város Balaton Múzeumának igazgatója úgy gondolja, hogy a gyűjtemény segít többet megtudni a shoáról. Az érméket egyébként pincebővítés során, öt lezárt üvegkancsóban találták meg és a ház jelenlegi gazdája azt reméli, hogy azokat egy nap visszaadhatják a jogos örökösöknek. De azért névtelenséget kért és a múzeum azt sem árulja, hol van pontosan a lelőhely. A fémpénzek csaknem a fele a Római Birodalom részét alkotó Pannóniából származik, a többi javarésze szintén ókori, jóformán az egész világról. Hogy a kollekció miként jött létre, és hogy kinek köszönhető, az nem ismeretes. A szintén előkerült ékszereken látható vésetek arra utalnak, hogy az egykori tekintélyes helyi kereskedőcsalád, a Pollák família volt a tulajdonos. Leszármazottai egyelőre nem ismeretesek. Ha senki sem jelentkezik a kincsért, akkor a jog az államra száll át.
Szerző