Újabb szavazást halasztottak el az EP-ben

Publikálás dátuma
2019.07.22. 17:45

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Szeptemberre halasztotta az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága azt a voksolást, amelyen a fideszes Bocskor Andreát választották volna a testület negyedik alelnökévé.
Vele együtt a magyar kormánypártnak immár három EP-képviselője van, akinek a nyári szünet előtt nem sikerült bekerülnie egy-egy szakbizottság irányító szervébe: Hidvéghi Balázs az állampolgári jogi, Trócsányi László az alkotmányügyi bizottság egyik alelnöki székét célozta meg, mostanáig eredménytelenül. Bocskor Andrea megválasztását hétfőn tűzte napirendjére a kulturális bizottság. A szavazás megkezdése előtt Michaela Sojdrová, a fideszeseknek otthont adó Európai Néppárt cseh nemzetiségű szakmai szóvivője (koordinátora) javasolta a halasztást arra hivatkozva, hogy a politikai csoportoknak több időre van szükségük a jelölés megtárgyalására. A szociáldemokraták nevében felszólaló német Petra Kammerevert nem támogatta a felvetést. Végül az elnök szavazásra bocsátotta a kérdést, és ezen győztek a választás elnapolásának a hívei. A szaktestület harmadik alelnökét, a brit baloldali Julie Wardot ugyanakkor a tagok nagy többséggel harmadik alelnökké választották, így már csak a sorban negyedik vezetői poszt üres. Mint korábban beszámoltunk róla, az EP progresszív pártjai igyekeznek együttesen meggátolni, hogy fideszes parlamenti képviselők vezető pozíciókhoz jussanak a szakbizottságokban. Érvelésük szerint olyan tagállam kormánypártjának tagjait nem lehet magas rangra emelni, amely ellen a jogállamot érő kockázatok miatt 7. cikkelyes eljárás van folyamatban. A Fidesz öt bizottsági alelnöki posztot remél néppárti segítséggel, ebből eddig kettőt megszerzett: Deutsch Tamás a költségvetési ellenőrző bizottság, Gál Kinga a biztonság- és védelempolitikai bizottság vezetőségének a tagja.
Frissítve: 2019.07.22. 17:57

Több mint 300 milliós költekezéssel startolt a Gül baba türbéjét fenntartó alapítvány

Publikálás dátuma
2019.07.22. 17:41

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Már az indulás évében sokat költött a türbére az állami szervezet, amit kuratóriumi elnökként a miniszterelnök török jóbarátja, Adnan Polat vezet.
2018 őszén nyitotta meg kapuit a Gül baba türbéje, erre 321 millió forint állami támogatást költött el a működtetésére létrehozott alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke az Orbán családhoz sok szálon kötődő török oligarcha - írja a hvg.hu, a szervezet saját beszámolójára hivatkozva. Mint a hírportál az alapítványtól megtudta, a pénz nagy része, 257 millió  forint anyagjellegű ráfordításokra ment el, vagyis dolgokat és szolgáltatásokat vásároltak, 60 milliót pedig személyi jellegű ráfordításokként- vagyis kifizetésként – könyveltek el.
A magas költségeket azzal magyarázta az alapítvány hogy „szervezésében szinte minden programon ingyenesen vehetnek részt az érdeklődők, így például a Gül Baba Kulturális Központban szervezett kézműves és festő workshopokon, hangszerbemutató koncerteken, anyák napi fotózáson, gyereknapon stb. Ezen kívül többek között az iskolás csoportok számára ingyenes a tárlatvezetés is.”

A létrehozó cégnél alkalmazott, de bevétel sem volt

A hírportál szerint az alapítványt a magyar állam 2017-ben egy Comitatus nevű kft.-n keresztül hozta létre. A Comitatus eredetileg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat cége volt, 2012-ben, az önkormányzatok funkcióelvonással egybekötött adósságkonszolidációjakor került állami tulajdonba. Az elmúlt éveket hibernációban töltötte nulla árbevétellel és nulla alkalmazottal. Az alapítvány megalapítása óta a Comitatus annak „működését támogatja” – közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a hvg.hu-val. Azt nem részletezték, mit kell érteni ezalatt, de nehéz elképzelni, hogy alkalmazottak és árbevétel híján a cég bármit csinált volna. 

Nem szorulnak rá még egy fizetésre

A kuratóriumi fizetésekre visszatérve, a tagok munkájukért nem kaptak juttatást –hangsúlyozza a türbét működtető szervezet. Az alapítvány képviseletére jogosult személy és kuratóriumának elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel és Erdogan török elnökkel is kiváló viszonyt ápoló Adnan Polat török oligarcha. A kuratórium tagjai még: • Suat Gökhan Karakus (Polat magyarországi intézője), • Rahói Zsuzsanna (Orbán tanácsadója), • Szalai István (aki régen igazgatója volt a Szijjártó Péter külügyminiszter körüli emberekkel feltöltött Magyar Nemzeti Kereskedőháznak, és a LinkedIn-profilja szerint ügyvezetője is az alapítványnak, ebbéli minőségében vélhetően már kapott fizetést), • Bán-Czifra Gabriella (Szijjártó Péter volt kabinetfőnöke). 
Adnan Polat kiterjedt (és egyre kiterjedtebb) céghálót tart fenn Magyarországon, a türbe a szívéhez közel álló, személyes projektje, tekinthető akár magyarországi birodalma (államilag finanszírozott) ékkövének. Török lapoknak adott nyilatkozatai szerint Polat kezdeményezte a rendszerváltás utáni, 1996-os első restaurációt. A legújabb, nagyszabású felújítás 2016-ban kezdődött, 2,5 milliárd forintba került, ennek körülbelül kétharmadát a magyar, egyharmadát a török adófizetők állták. A felújítással 2018 közepén már készen voltak, de a nyitással megvárták, hogy Erdogan és Orbán személyesen adhassák át októberben. Az Orbán család pár éve már nyíltan jó kapcsolatot ápol Polattal és körével, legutóbb Görögországban szurkoltak együtt a Vidinek, de Polat a parlamenti páholyból nézte végig a miniszterelnök legutóbbi eskütételét is. A Magyar Narancs fotósa 2016 tavaszán egy Széchenyi téri teraszon több alkalommal lefényképezte egymás társaságában (eltérő konfigurációkban) Tiborcz Istvánt, Orbán Ráhelt, Adnan Polatot, Suat Karakust és Abu Namoust, a néhai Gaith Pharaon ügyvédjét. A kapcsolat túl van a barátságon, Tiborcz ingatlanos cégcsoportja, a BDPST és Polat érdekeltségei már 2015-ben és 2016-ban összekapcsolódtak a József Nádor téri volt Postabank-székház és a Városliget fasori Rátkai Klub felvásárlásakor. Utóbbit egy közös cégen, az AMX HS Real Estate Management Hungary Kft.-n keresztül intézték. Tiborcz BDPST-je 2016 októberében szállt ki az AMX HS-ből, amelyet nem mellesleg 2018 végén Polat szó szerint a nevére vett, azóta úgy hívják: Polat Hungary Kft. A cég tulajdonosa Polat Hollandiában bejegyzett holdingja, a HBRE International Investments B.V. - emlékeztet a portál.
Szerző

Szeptember végéig rács mögött marad a terrorizmussal gyanúsított szír férfi

Publikálás dátuma
2019.07.22. 16:26
F. Hasszán elfogása
Fotó: tek.gov.hu
F. Hasszánt közvetett tanúvallomás, homályos videófelvételek alapján tartják fogva hónapok óta - és emberiség elleni bűntettekkel is megvádolhatják.
Újra meghosszabbították a médiában csak az Iszlám Állam emírjeként emlegetett szír férfi letartóztatását: F. Hasszán legfeljebb szeptember 24-ig marad fogságban, vagyis elfogásától számítva fél évig rács mögött marad – erről döntött nem jogerősen pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság. A döntésről kiadott közlemény szerint „F. H. megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2016-ban Szíriában legalább 10 személy kivégezésében vett részt. A gyanúsított cselekménye bizonyítottság esetén többek között előre kitervelten aljas indokból és célból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettének megállapítására alkalmas.”  
Csakhogy a bizonyítás még nem történt meg, közlemény pedig külön kitér arra, hogy szír férfi ügyvédje, a közleményben névvel nem említett Kelen László a bizonyítékok megalapozatlanságára hivatkozva kérte a letartóztatás megszüntetését.
 Hogy a gyanúsítás miért nem állja meg helyét a védő szerint, arról Kelen lapunknak is nyilatkozott:
  • F. Hasszánt egy közvetetten - tehát a szír mészárlásról csak elmondásból - értesülő belga tanú vallomása alapján gyanúsítják
  • A bűnösségét elvileg igazoló videófelvételek az ügyvéd szerint annyira homályosak, szemcsések, hogy szakértők sem merték biztosan állítani: a felvételeken F. Hasszán látható
  • Az Iszlám Állam magas rangú vezetőjeként, emírjeként jellemzett férfi analfabéta miközben a terrorista halálbrigádok irányításához, a kivégzési listák szerkesztéséhez is minimum írástudónak kellene lennie
A letartóztatás meghosszabbításához azonban nem kell bizonyosnak lenni a férfi bűnösségéről – fejti ki a bíróság: „Az eljárás ezen szakaszában a nyomozási bíró nem a bűntett elkövetésének tényében, hanem a nyomozás létjogosultságának kérdésében foglal állást. Ez az állásfoglalás feltételezi azt a bírói meggyőződést, amely szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a bűncselekményt a terhelt követte el”. 
Vagyis, egyértelmű bizonyítékok még nincsenek, de a bíró a nagy valószínűség alapján még két legalább hónapig börtönben tartja a szír férfit.

Az is érv a hosszabbítás mellett, hogy F. Hasszánnál elfogásakor hamis iratokat találtak (a férfi ugyanis egy feleségére hasonlító asszonyt próbált Magyarországon keresztül Nyugat-Európába csempészni) - és hogy szabadlábra helyezése esetén újabb bűncselekményt követne el. A gyanúsított ügyvédje a Népszavának elmondta, a napokban kapott egy újabb tanúvallomásokat tartalmazó iratanyagot, ezt azonban értelmezhetetlennek tartja, hiszen a Google-fordításhoz hasonló minőségben magyarították, ellentmondásos, és tele van görög kifejezésekkel, amelyeket ő sem ért, nemhogy írástudatlan védence - ezt az anyagot kellene ismertetnie amúgy F. Hasszánnal is.
Egyértelmű, hogy teljesítményorientált az ügyészség, nem fogják könnyen elengedni az ügyet.
Polt Péter legfőbb ügyész nemrég arról rendelkezett, hogy a védencem emberiség elleni bűncselekmény miatt is megvádolható lesz

– mondta Kelen László. Az újabb vád lehetőségéről megkérdeztük Polt hivatalát is;  hétfőn elküldött kérdéseinkre kedden délelőtt a témában kiadott közleménnyel reagáltak- a megerősítésnek is tekinthető válaszról külön cikkben számoltunk be.
Szerző
Frissítve: 2019.07.23. 13:00