Kézivezérlésre állítják az oktatást: könnyítenek az iskolaigazgatók kinevezésén

Publikálás dátuma
2019.07.23. 06:30
Öt- helyett négyévnyi tapasztalat is elég lesz
Fotó: Balázs Attila / MTI
Nincs túljelentkezés az intézményvezetői posztokért, egy-egy tankerületben már az is kuriózumnak számít, ha két pályázó indul egy iskola igazgatói székéért. A jövőben ezt kevesebb szakmai tapasztalattal is megtehetik majd.
Öt helyett csupán négy év szakmai gyakorlat is elegendő lesz ahhoz, hogy egy pedagógus intézményvezetői posztra pályázzon – derült ki egy lapunk birtokába került, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésből. A Kásler Miklós humánminiszter és Bódis József oktatási államtitkár nevével ellátott javaslat azt is lehetővé tenné, hogy intézményvezetői szakképzettség nélkül is kinevezhessenek valakit egy iskola élére. Utóbbi akkor lehetséges, ha egy igazgatói pályázati eljárás azért lett eredménytelen, mert egyik induló sem rendelkezett ezzel a szakképzettséggel. Ebben az esetben – ha egyébként minden más feltételnek megfelel – legfeljebb egyszeri alkalommal két évre megbízás adható olyan személynek is, aki vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Ha ez sikerül, megbízása – újabb pályázat nélkül – további három évvel meghosszabbítható. – Ismét adminisztratív intézkedésekkel akarnak egy egyre súlyosbodó problémát megoldani – nyilatkozta lapunknak egy Pest megyei iskola igazgatója. Mint mondta, tapasztalatai szerint egyre nehezebb megfelelő embert találni a vezetői székekbe, jó, ha legalább egy pályázó van. – A mi tankerületünkben talán két helyen fordult elő, hogy két induló is volt. De olyanról is hallottam,hogy nem volt egy sem és az igazgatóhelyettest bízták meg átmenetileg. Szerinte mindezért a körülmények a hibásak: az intézményvezetőknek egyre kevesebb beleszólásuk van az iskolák tényleges irányításába, saját pedagógiai programokat sem tudnak megvalósítani. A köznevelési törvény legutóbbi módosításával azt a lehetőséget is megszüntette a kormány, hogy a tantestület, a diákok, a szülők véleményezhessék az igazgatói pályázatokat. Az érintettek attól tartanak, még több alkalmatlan „politikai kinevezett” kerülhet az iskolák élére. Az elmúlt években több alkalommal is előfordult, hogy egy kormányhoz közel álló személyt neveztek ki intézményvezetőnek – az iskolai közösség tiltakozása ellenére. Legutóbb az Orbán Viktor miniszterelnöknek nyílt levelet küldő iskola, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium igazgatóját, Árendás Pétert, és az ugyancsak budaörsi Herman Ottó Általános Iskola vezetőjét, Turcsik Viktort próbálták félreállítani igazgatói pályázatuk indoklás nélküli elutasításával (erről Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere számolt be Facebook-oldalán). A kormányzat – feltehetőleg egy általuk megfelelőbbnek gondolt jelölt hiányában és az újabb botrány elkerülése miatt – az utolsó pillanatban döntött úgy, a két igazgató egy évig még vezetheti iskoláját. Árendás és Turcsik is egyedüli pályázó volt. 

Értelmetlen az OKJ-rendszer megszüntetése

A Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) nem tájékoztatták az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) teljes megszüntetésének tervéről – tudtuk meg a PSZ szakértőjétől, Palotás Józseftől. A szakszervezetet annak ellenére sem avatták be a részletekbe, hogy márciusban stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá az Emberi Erőforrások Minisztériumával, éppen az ilyen helyzetek elkerülésére. A kormánypárti Magyar Nemzet írta meg hétfőn: a korábbi hírekkel ellentétben mégsem csökkentik radikálisan az OKJ-s szakmák számát, hanem az egész rendszert megszüntetik és egy teljesen újat hoznak létre. Az „alapszakmákat” ezentúl csak iskolarendszerben lehet majd oktatni, az iskolán kívüli felnőttképzésben, a specializációkat és részszakképesítéseket tekintve viszont nem lesz korlátozás. Palotás József szerint a változtatási szándék nincs tényszerűen alátámasztva és szakmailag sem indokolt, hiszen a jelenlegi OKJ rendszer éppen a rugalmassága miatt volt sikeres: a munkaerőpiaci változásokat figyelembe véve lehetett alakítani. Úgy véli, az átalakítások egyetlen célja a központosítás, vagyis hogy ez a terület is kézi vezérlés alá kerüljön. Maga a képzés viszont nem lesz sem korszerűbb, sem hatékonyabb.

Szerző

Szálló helyett iroda és konténer jut a munkásoknak

Publikálás dátuma
2019.07.23. 06:15
Új „szomszédokat” kaptak a Nagy Diófa utcai társasház lakói.
Fotó: Lakos Gábor
Az elmúlt években nem épült elég lakhely a távolról érkező dolgozóknak, ezért az önkormányzatok és a munkaközvetítők egyre extrémebb megoldásokat találnak ki.
Budapest VII. kerületében, a Nagy Diófa utca 30-32. szám alatti társasház lakói egyik napról a másikra arra ébredtek tavaly év végén, hogy egyre több ismeretlent látnak az épület folyosóin. Munkásemberek voltak, de a házba nem dolgozni jöttek, hanem lakni. Az erzsébetvárosi önkormányzat ugyanis úgy döntött: a kerület tulajdonában lévő két földszinti irodahelyiségét munkásszállóvá alakítja. A többi lakó kezdetben csendben tűrte a kialakult helyzetet, abban bíztak, hogy ez csak átmeneti állapot. Majd egyre többen költöztek be a „szállóba”, a takaros kis kerttel is rendelkező udvaron megjelent egy hűtőgép, egy villanyrezsó, s az addig megszokott csendnek is búcsút inthettek a helyiek. – Már hajnalban kint cigiznek, kávéznak, hangosan beszélnek. Nem tudják a kapukódot, és ha éjjel érkeznek vissza, felkeltenek bárkit, hogy engedje be őket. Van, hogy kitámasztják a kaput, akárki bejöhet, még a szomszédos kocsmából is – panaszolta az egyik lakó. Egy másik házban élő szerint aggályos, hogy semmit nem tudnak az önkormányzat által beköltöztetett emberekről, a kerületvezetés ugyanis sem őket, sem pedig a közös képviselőt nem tájékoztatta. A közös képviseletet a Willco Bt. látja el, a társaság műszaki vezetője, Pálmai Vilmos lapunknak azt mondta: a korábbi irodahelyiségek munkásszállóvá alakítása olyan funkcióváltás, amiről az önkormányzatnak kötelessége lett volna beszámolnia. – Ez a hasznosítási mód sérti az ott lakó lakástulajdonosok és bérlők lakhatási jogait, a kialakult helyzet felborította a társasház addig megszokott nyugalmas rendjét. Egyebek mellett azzal, hogy nem tartják be az épületbe bejutás rendjét sem – például kitámasztják a kaput – a lakhatás biztonsági feltételeit is megsértik – fogalmazott a közös képviselő, hozzátéve: a két önkormányzati helyiség lakáscélú használatához nincsenek meg az előírt életviteli feltételek. Minderre az Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zrt. figyelmét is felhívták, jelezve: ha nem történik változás, birtokvédelmi eljárást kezdeményeznek. Levelükre cikkünk írásáig nem kaptak választ. Lapunk az önkormányzatnál érdeklődött, de egyelőre nem reagáltak. Ez az eset mindenesetre rávilágít arra, hogy a kevés munkásszálló miatt már egészen extrém megoldásokat kell alkalmazni.
Hosszú ideig mindenhol csak meglévő épületek felújításában vagy újak építésében gondolkodtak, de a munkaerőhiány és így a termelő cégek foglalkoztatási igényei sokkal gyorsabban nőttek a kormány kiszámíthatatlan időpontokban megjelenő állami pályázatainál. Ezért jelentek meg a kevesebb pénzből és gyorsabban kialakítható konténeres munkásszállók országszerte, Tiszaújvárosban pedig már egy legalább kétezer fős konténerváros alakul a Mol Petrolkémia Zrt. majdnem 400 milliárd forintos óriásberuházását építők elhelyezésére. Ezt a megoldást főleg ott választják, ahol gyorsan cserélődnek a munkások, mert az egyszerű konténerházakról még a kivitelezőknek sincs nagyon jó véleményük. 

Újpest fellázadt

Áprilisban jelent meg, hogy a kormány 1,3 milliárd forintot szán az állami tulajdonban lévő, 2014-ben bezárt egykori újpesti Árpád Kórház munkásszállóvá alakítására, bár az épületet korábban hajléktalanszállónak szánták. A Pénzügyminisztérium sem akkor, sem most nem válaszolt a kérdésre, hogy pontosan kik laknának majd a szálláson és hogy egyeztetett-e a kerülettel a beruházásról. Ezt megkérdőjelezi, hogy a nyári szünet előtti utolsó ülésen Wintermantel Zsolt, Újpest fideszes polgármestere javaslatára a képviselő-testület úgy döntött, az egykori Árpád Kórház ingatlanát térítésmentesen Újpest tulajdonába kéri a Magyar Államtól, mert ismét egészségügyi célra akarja hasznosítani. A polgármester a kerületi honlap szerint az igényt elküldte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek.

Ha nincs hol aludni, visszaesik a termelés

Nehezen látta be a kormány, hogy kicsit mélyebben bele kell nyúlnia a zsebébe, ha nem akarja végignézni, ahogy a hazai termelés visszaesik, mert a cégek nem tudják elszállásolni a távolról érkező munkavállalóikat. Tavaly már a vállalatok és önkormányzatok is sorra tárgyaltak kivitelezőkkel, keresték a legolcsóbb és leggyorsabb megoldást, de valódi áttörést 2019 hozott ezen a téren – jelentette ki lapunknak több munkásszállást építő és üzemeltető cég vezetője. Ennek hátterében az áll, hogy a munkásszálló-programot beépítették a Gazdaságvédelmi akciótervbe, és a pénzügyi tárca vezetői azt nyilatkozzák: ősztől már a vállalkozásoknak is lehetőségük nyílik építési vagy felújítási támogatásra, hogy a lakhatás megoldásával segítsék a munkavállalók országon belüli – vagy még inkább országok közötti - mobilitását. Nemcsak a gyártó vállalkozások várják a lehetőséget, az építő cégek is szívesen beszállnának szállók működtetésébe, de közülük kevesen rendelkeznek ehhez elegendő tőkével. A támogatási feltételekről azonban még nem tudni semmit, így csak találgatják, hogy a nagyobb vállalkozások kaphatnak erre esélyt. A kiírás részleteire vonatkozó kérdésünkre a Pénzügyminisztérium (PM) nem válaszolt, csak az eddigi beruházásokat összegezte sajtóirodájuk. Eddig három körben hirdetett pályázatot szállások létesítésére a tárca 2017 óta olyan településeknek, ahol a környéken élő munkaerő túl kevés a vállalatok működéséhez. Jellemző módon tehát először az önkormányzatok hátán akart előbbre jutni az állam, az első két kiírásban 40 százalékos önrészt várt el a pályázóktól, majd a gyér érdeklődés miatt tavaly ősszel kényszerűen levitték 20 százalékra ezt az arányt. „A program első két kiírásában összesen 11 pályázó kapott támogatást, a szállók közel fele már elkészült, a többi kivitelezési fázisban van” – írták az eredményeket firtató kérdésünkre, vagyis két és fél év alatt 5-6 szállás készült el. „Az idén tavasszal meghirdetett újabb program keretében eddig 11 nyertest hirdettünk, a többi kérelem elbírálása folyamatban van” – írta a tárca. Eddig az egész csomagra eddig mindössze 8 milliárd forintot kötöttek el, ami minimális összeg a foglalkoztatási gondok nagyságához mérten, de ahhoz képest is, hogy az első pályázatot önmagában 9 milliárdos kerettel hirdették meg. (Ebből azonban csak másfél milliárdra akadt jelentkező.) G. E. 
Frissítve: 2019.07.31. 15:54

Pengeélen táncol a paksi bővítés

Publikálás dátuma
2019.07.23. 06:00

Fotó: Bodajki Ákos
Az idő előrehaladtával nemcsak a szakmai, hanem a politikai kockázatok is egyre nagyobbak lesznek.
Jövő év júliusáig kell beadni a paksi bővítés létesítési engedélyeztetési kérelmét – a Népszava információi szerint a kormány ezt a határidőt szabta meg a beruházást kezelő Paks II. Zrt. vezetésének. A szakértők a korábban felmerülő, 2019 végéről szóló dátumokat irreálisnak tartották, így Süli János bővítésért felelős miniszter az év elején már arról beszélt: egyáltalán nincs céldátum az engedélyek beadására, „fő a biztonság”, a földmunkákat viszont az engedélyek nélkül is elkezdenék.
A kivitelező Roszatom forrásunk szerint „továbbra is vért izzad” a mintegy 150 ezer oldalnyi engedélyeztetési dokumentáció előállításával. Ha ez elkészül, akkor az oroszul készülő anyagot még le kell fordítani magyarra, az egészet ellenőrizni kell szakmai szempontból, majd az esetleges módosítási javaslatokat egyeztetni kell az orosz féllel. A tervek benyújtása után az engedélyeztetési folyamat 12 hónapig tart, ami 3 hónappal meghosszabbítható - így forrásaink szerint a kormányban már eleve 15 hónappal számolnak. Emiatt viszont a tényleges munkálatok megkezdése már nagyon közel kerül a 2022-es parlamenti választáshoz.
- Ha bármi komolyabb változtatásra van szükség, például további határidő módosításra, vagy a szerződés feltételeinek megváltoztatására (mindkettő felmerült már a kormány részéről – a szerk.), akkor ahhoz jogszabályt is kell változtatni. A Fideszben ráadásul úgy számolnak, hogy 2022-ben már nem lesz a mostanihoz hasonló kormánytöbbség a parlamentben.  A „politikaiak” mellett természetesen ugyanúgy élnek a „szakmai kockázatok” is. Egy energetikai cég vezetője például arról beszélt a Népszavának, hogy szakmán belül egyre többen gondolják azt: a beruházás végül nem valósul meg. A finanszírozási szerződés pénzügyi kondíciói ugyanis egyre kedvezőtlenebbnek a piaci hitelekhez képest. Emiatt - mint az atv.hu megírta - júniusban Varga Mihály Moszkvában azt kérte Oroszországtól, hogy csak akkor kelljen megkezdeni a törlesztést, ha már ténylegesen termel áramot az erőmű, és a Roszatom álljon el a rendelkezésre állási díjtól. (Azt pedig lapunk írta meg korábban, hogy orosz forrás szerint Vlagyimir Putyin az ilyen kérések teljesítését szívesen összeköti más ügyekkel, például Ukrajna helyzetével.)
A másik fő szakmai kockázati tényező az erőmű hűtése: Jávor Benedek EP-képviselő tavaly mérésekkel bizonyította, hogy augusztusban csak „trükközéssel” sikerült a 30 fokos határérték alatt, 29.88 fokon mérni a Duna vízhőmérsékletét az atomerőmű alatti szakaszon. Az ilyen időjárási körülmények a jövőben várhatóan egyre gyakrabban fordulnak majd elő, így energetikai forrásaink szerint vagy egy hűtőtornyot kell felépíteni a hűtési kapacitások bővítéséhez, vagy a Duna vizét kell majd felduzzasztani.
Természetesen mindkét megoldás újabb plusz költségekkel és csúszásokkal járhat (a már említett szükséges jogszabály változtatásokról nem is beszélve). Azt pedig, hogy a Duna felduzzasztása milyen környezeti hatásokkal járhat (elég csak a gemenci erdő közelségre, a talajvíz szintjének megemelkedésére utalni), még senki nem mérte fel. További technológiai kockázatot jelent, hogy a következő évtizedekben nyilvánvalóan egyre nőnek és olcsóbbak lesznek a megújuló energiaforrások. Forrásunk szerint az is politikai kockázatot jelent, hogy az amerikai kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország energetikai függőségét egyre jobban csökkentsük Moszkvától. Ez egyébként a gázbeszerzések terén magyar kormányzati törekvés is, igaz, Paks II. megtartása mellett.