Pengeélen táncol a paksi bővítés

Publikálás dátuma
2019.07.23. 06:00

Fotó: Bodajki Ákos
Az idő előrehaladtával nemcsak a szakmai, hanem a politikai kockázatok is egyre nagyobbak lesznek.
Jövő év júliusáig kell beadni a paksi bővítés létesítési engedélyeztetési kérelmét – a Népszava információi szerint a kormány ezt a határidőt szabta meg a beruházást kezelő Paks II. Zrt. vezetésének. A szakértők a korábban felmerülő, 2019 végéről szóló dátumokat irreálisnak tartották, így Süli János bővítésért felelős miniszter az év elején már arról beszélt: egyáltalán nincs céldátum az engedélyek beadására, „fő a biztonság”, a földmunkákat viszont az engedélyek nélkül is elkezdenék.
A kivitelező Roszatom forrásunk szerint „továbbra is vért izzad” a mintegy 150 ezer oldalnyi engedélyeztetési dokumentáció előállításával. Ha ez elkészül, akkor az oroszul készülő anyagot még le kell fordítani magyarra, az egészet ellenőrizni kell szakmai szempontból, majd az esetleges módosítási javaslatokat egyeztetni kell az orosz féllel. A tervek benyújtása után az engedélyeztetési folyamat 12 hónapig tart, ami 3 hónappal meghosszabbítható - így forrásaink szerint a kormányban már eleve 15 hónappal számolnak. Emiatt viszont a tényleges munkálatok megkezdése már nagyon közel kerül a 2022-es parlamenti választáshoz.
- Ha bármi komolyabb változtatásra van szükség, például további határidő módosításra, vagy a szerződés feltételeinek megváltoztatására (mindkettő felmerült már a kormány részéről – a szerk.), akkor ahhoz jogszabályt is kell változtatni. A Fideszben ráadásul úgy számolnak, hogy 2022-ben már nem lesz a mostanihoz hasonló kormánytöbbség a parlamentben.  A „politikaiak” mellett természetesen ugyanúgy élnek a „szakmai kockázatok” is. Egy energetikai cég vezetője például arról beszélt a Népszavának, hogy szakmán belül egyre többen gondolják azt: a beruházás végül nem valósul meg. A finanszírozási szerződés pénzügyi kondíciói ugyanis egyre kedvezőtlenebbnek a piaci hitelekhez képest. Emiatt - mint az atv.hu megírta - júniusban Varga Mihály Moszkvában azt kérte Oroszországtól, hogy csak akkor kelljen megkezdeni a törlesztést, ha már ténylegesen termel áramot az erőmű, és a Roszatom álljon el a rendelkezésre állási díjtól. (Azt pedig lapunk írta meg korábban, hogy orosz forrás szerint Vlagyimir Putyin az ilyen kérések teljesítését szívesen összeköti más ügyekkel, például Ukrajna helyzetével.)
A másik fő szakmai kockázati tényező az erőmű hűtése: Jávor Benedek EP-képviselő tavaly mérésekkel bizonyította, hogy augusztusban csak „trükközéssel” sikerült a 30 fokos határérték alatt, 29.88 fokon mérni a Duna vízhőmérsékletét az atomerőmű alatti szakaszon. Az ilyen időjárási körülmények a jövőben várhatóan egyre gyakrabban fordulnak majd elő, így energetikai forrásaink szerint vagy egy hűtőtornyot kell felépíteni a hűtési kapacitások bővítéséhez, vagy a Duna vizét kell majd felduzzasztani.
Természetesen mindkét megoldás újabb plusz költségekkel és csúszásokkal járhat (a már említett szükséges jogszabály változtatásokról nem is beszélve). Azt pedig, hogy a Duna felduzzasztása milyen környezeti hatásokkal járhat (elég csak a gemenci erdő közelségre, a talajvíz szintjének megemelkedésére utalni), még senki nem mérte fel. További technológiai kockázatot jelent, hogy a következő évtizedekben nyilvánvalóan egyre nőnek és olcsóbbak lesznek a megújuló energiaforrások. Forrásunk szerint az is politikai kockázatot jelent, hogy az amerikai kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország energetikai függőségét egyre jobban csökkentsük Moszkvától. Ez egyébként a gázbeszerzések terén magyar kormányzati törekvés is, igaz, Paks II. megtartása mellett.

Elhalasztották a nagy Szentendrei úti fairtást

Publikálás dátuma
2019.07.22. 21:12
Képünk illusztráció
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Tarlós István újabb felülvizsgálatra kérte a BKK-t, ami az út felújítására hivatkozva legalább 61 fát ki akart vágatni.
Elhalasztotta a fővárosi Szentendrei út felújítását Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester, egyeztetve a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatójával - közölte a Főpolgármesteri Hivatal hétfőn az MTI-vel. Úgy fogalmaztak, hogy "egy magát civilnek mondó óbudai lakos" feljelentette az ügyészségen az engedélyt kiadó III. kerületi önkormányzatot.
 A munkálatokat a vizsgálat lezárta után kezdi a BKK. A Szentendrei út felújítása közhasznú beruházás, ha a feljelentő pontatlan információkat közölt az ügyészséggel, annak következménye lehet - írta a Főpolgármesteri Hivatal. A BKK pénteken azt közölte, hogy hétfőn kezdik a Szentendrei út felújítását a Mátyás király út és a Pünkösdfürdő utca között. Tarlós István tételesen vizsgáltatta felül a területen található fák állapotát - emelték ki.  A BKK szerint a területen az útépítés miatt 25 fa eltávolítása elkerülhetetlen, ehhez rendelkezésre állnak a jogerős engedélyek. A felújítás területére eső, azonban az útfelújításban nem érintett, vegyes egészségi állapotú 36 fával kapcsolatban Tarlós István főpolgármester viszont arra utasította a beruházást lebonyolító BKK-t, hogy a Főkerttel közösen újra, tételesen vizsgáltassa felül ezen fák állapotát, hogy minél kevesebbet kelljen kivágni. A pénteki közlemény szerint jövő tavaszig tart a felújítás.
Korábban az Index írta meg, hogy 62 fát vágatnának ki az útfelújítás alkalmából, többek között járdaszélesítésre is hivatkozva. A távirati iroda hírében most ennél eggyel kevesebb fát említenek.
Szerző

Az itthon virágzó demokráciát látó Raisz Anikó lesz a közigazgatási államtitkár

Publikálás dátuma
2019.07.22. 20:49
Raisz Anikó a kép bal szélén, Varga Judit igazságügyi miniszter mellett. ÁDER János jobboldalán pedig Steiner Attila, őt is frissen nevezték ki államtitkárrá
Fotó: Máthé Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A magyar kormányt Hágában szenvedélyesen védő korábbi egyetemi docens Varga Judit minisztériumában kapott munkát.
Raisz Anikó miskolci egyetemi docenst, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagját nevezték ki az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárává az új miniszter érkezése után négy nappal felmentett Molnár Zoltán helyére - írja a hvg.hu.   A közigazgatási államtitkár lényegében a minisztérium hivatalvezetője, elvben politikamentes tisztviselő. A hírportál felidézi, Raisz Anikó idén februárban is szerepelt a hírekben, amikor a magyar kormányt képviselte a holland parlament uniós ügyek bizottságában tartott meghallgatáson a magyar és a lengyel jogállamiságról, és kifejtette: Magyarország jogállam, ahol tiszta választásokat tartottak, független az igazságszolgáltatás, szabad a sajtó, virágzik a civil társadalom és a demokrácia.
Az egyebek közt nemzetközi környezetvédelmi joggal foglalkozó szakértő 2016-os sajtóhírek között szerepelt a tárca első jelöltjei között az Európai Emberi Jogi Bíróság magyar bírói helyére, amelyet aztán Paczolay Péter volt alkotmánybírósági elnök nyert el. Idén áprilisban pedig, amikor megalakították a volt köztársasági elnök nevét viselő Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet, Trócsányi László, az azóta európai parlamenti képviselővé választott akkori igazságügyi miniszter azt jelentette be, hogy ennek operatív vezetésével Raisz Anikót bízzák meg. Azt nem tudni, hogy ezt a munkát államtitkárként is megtartja-e.
Steiner Attila eddigi helyettes államtitkár személyében új államtitkárt is kinevezett a köztársasági elnök az Igazságügyi Minisztériumba. Ő a Miniszterelnökségen is együtt dolgozott a július 12-én miniszterré kinevezett Varga Judittal, aki utalt rá, hogy az IM-hez átkerült uniós kapcsolattartásban Steiner lesz a munkatársa, bár egyelőre egy másik államtitkár, Bóka János titulusában is benne van az EU: „európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár”. Új helyettes államtitkár is a Miniszterelnökségről érkezett az IM-be: Ökrös Oszkár, aki korábban „európai igazgató”-ként dolgozott Varga Judit európai uniós ügyekért felelős államtitkárságán - írja a lap. Bár a hírportál nem tér ki rá, a kinevezésekről szóló összeállítás a Magyar Közlöny hétfői számában is megjelent.
Szerző