Macron: Az uniós tagállamok fele kész elfogadni a Berlin és Párizs által javasolt elosztási rendszert

Publikálás dátuma
2019.07.23. 06:50

Fotó: YOAN VALAT / AFP
Azt azonban nem árulta el, pontosan melyek ezek.
A francia elnök bejelentette, hogy az uniós tagállamok fele kész elfogadni a Berlin és Párizs által javasolt elosztási rendszert a tengerből kimentett menedékkérők befogadására. De hogy melyek ezek, azt Emmanuel Macron nem árulta el, miután tegnap újabb egyeztetést tartottak az ügyben a francia fővárosban – írja a FAZ. Azonban a lap szerint közülük nyolc, így Németország jelezte, hogy kész aktív közreműködésre is. A többieket pedig még igyekeznek meggyőzni, hogy csatlakozzanak. A német külügyminiszter derűlátó, hogy a következő hetekben megoldásra jutnak. Francia hivatalos körök szerint szeptemberig 12-15 kormány bevonásával létrejöhet egy olyan mechanizmus, amely hatékonyabban és a több emberséggel segít a vízből kihalászott embereknek. A cél az, hogy a mentőhajóknak az eddiginél kevesebbet kelljen vesztegelniük, mire végre kiköthetnek. Olaszország azonban közölte, hogy neki nem felel meg a szolidaritási tervezet. Salvini azt üzente, hogy országa a jövőben nem kíván menekülttáborként szolgálni Brüsszel, Párizs vagy Berlin számára. A belügyminiszter azt akarja, hogy osszák meg a felelősséget a migránsok kapcsán és továbbra is zárva tartja a kikötőket a bajbajutottakat szállító hajók előtt. Közben segélyszervezetek viszont azon vannak, hogy további járműveket küldjenek a Földközi-tengerre.
Szerző

Egymillió hektáron égnek az erdők Szibériában

Publikálás dátuma
2019.07.22. 22:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Krasznojarszk megyében olyan hatalmas tűz pusztít, hogy füstjét 1500 kilométeres távolságban megérzik.
 Összesen 10 ezer négyzetkilométernyi erdő ég Szibéria déli részén – írja az Index, a Newsru.com. cikkét idézve. Irkutszk megyében 285 ezer, Krasznojarszk megyében több mint 700 ezer hektáron pusztít a tűz, amelynek füstje 1500 kilométerre is érezhető. A katasztrófavédelemért felelős Rendkívüli Ügyek Minisztériuma (MCSSZ) megyei szerve több mint száz tűzgócról számolt be. Rendkívüli helyzet van érvényben, a tűz már lakóterületeket is fenyeget.
 A tüzek nagy része azonban az úgynevezett ellenőrzött zónában ég. A fogalom néhány éve került bele a tűzoltást magába foglaló minisztériumi rendeletbe és valójában olyan területeket jelöl, amelyeken a tűz oltására nem kell energiát fordítani. Ez olyan térségeket jelent, amelyeken a tűz nem fenyeget lakóterületeket, ipari létesítményeket, így kevesebb közvetlen anyagi kárt okoznak, mint amennyibe az oltás kerülne - derül ki a beszámolóból.
Repülő száll a füstben
Fotó: Alexandr Kryazhev
Igaz, az utóbbi években Krasznojarszk megyében rendszeres erdőtüzek nagy településeket árasztanak el füsttel, messze a lángoktól is. Rendszeresen elérik a tüzektől 700-900 kilométerre fekvő egymilliós Krasznojarszkot is, ahol az elmúlt héten volt a füst különösen erős. De máshol a füst az előrejelzések szerint a még napokig megmarad, ami nem egyszerűen kellemetlen, de komoly egészségügyi megterhelést is jelent a lakókra,  például a 260 ezres Nyizsnyevartoszkban.
Füst Novoszibirszkben
Fotó: Alexandr Kryazhev / AFP
Szerző
Frissítve: 2019.07.23. 09:22

Ünnepelhet a Nép Szolgája

Publikálás dátuma
2019.07.22. 16:44

Fotó: STR / AFP
Parlamenti képviselet nélkül marad a kárpátaljai magyarság, Zelenszkij elnök pártja pedig nem szorul feltétlenül koalíciós partnerre. A szélsőségesek rosszul szerepeltek.
Egyetlen magyar jelölt sem szerzett mandátumot a vasárnapi ukrajnai előrehozott választásokon, a nem végleges eredmények szerint az elkövetkező törvényhozási ciklusban nem lesz parlamenti képviselete a kárpátaljai magyarságnak. Brenzovics László KMKSZ elnök is, a négy magyar jelölt közül a legismertebb személy, aki az előző ciklusban Petro Porosenko volt államfő pártjának listáján jutott mandátumhoz, ezúttal 26,13 százalékkal csak második lett szavazókörzetében. A két magyar párt, a KMKSZ és az UMDSZ nem indított egymás ellen jelölteket, ám ez is kevésnek bizonyult, mint ahogy a budapesti kormány politikai támogatása is. Mindenekelőtt azért, mert Kárpátalján volt a legalacsonyabb a választási részvétel, 41,16 százalék, miközben az országos átlag 49,84 volt. A magyarlakta körzetek szavazókedve nem különösebben tért el a regionális átlagtól. Az utóbbi időben a magyar képviselet általában politikai alku következménye volt, a Janukovics-érában az UMDSZ elnök Gajdos István jutott mandátumhoz az akkori kormányerő, a Régiók Pártja színeiben, a Majdan után pedig Brenzovics László KMKSZ elnök a Porosenko Blokk listáján. Ugyanezt a módszert alkalmazta a másik nem orosz, de nagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség, a csernovici régióban élő román közösség is. A románok ezúttal sem maradtak képviselet nélkül, az elnöki párt, a Nép Szolgája színeiben lesz román képviselő a kijevi parlamentben. A más, nem orosz kisebbségek száma túl alacsony a megmérettetéshez. Hogy a kárpátaljai magyar szervezetek taktikája miért változott, miért maradt el ezúttal a szövetség valamely nagy párttal, azt csak találgatni lehet. Vélhetően a feszült Kijev-Budapest viszony is hozzájárult ehhez, ami a kárpátaljai magyar szervezeteket célponttá tette a nacionalista erők szemében és távolságtartást eredményezett minden más ukrán formáció részéről.    Az alacsony részvétel országosan is általános jellemzője volt a vasárnapi voksolásnak. 2012-ben még 58, 2014 őszén 52,83 százalékos volt a részvételi arány, míg ezúttal csupán 49,28. A számok azt jelzik, nem pusztán arról van szó, hogy belefáradtak az ukránok a választásba, hiszen április végén államfőválasztás is volt az országban , hanem arról: a politikai osztályból való kiábrándulás növekszik, magában a parlament intézményében vetett bizalom rendült meg. Ugyanezt igazolja az is, hogy az öt bejutó párt közül két teljesen új formáció van, a három régi pedig összesen alig éri el a 30 százalékot. Amint azt az előrejelzések és az exit-pollok is mutatták, az elnök pártja, a Nép Szolgája toronymagasan nyert, a szavazatok 62,5 százalékos feldolgozottságánál 42,68 százalékon állt. Második az Ellenzéki Platform - Az Életért oroszpártiként emlegetett tömörülés 13,04 százalékkal.
Orbán Viktor és Brenzovics László
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Petro Porosenko új pártja, az Európai Szolidaritás 8,41, Julija Timosenko Batykivscsinája pedig 8,03 százalékot szerzett, vagyis a két nagy rivális ezúttal sem tudott eltávolodni egymástól, akárcsak az elnökválasztáson. A rocksztár Szvjatoszlav Vakarcsuk vadonatúj pártjának, a Holosznak sikerült ötödikként bejutni a parlamentbe 6,17 százalékkal. A nem végleges eredmények azt jelezték, hogy Zelenszkijnek nemcsak pártlistákon sikerült tarolnia, hanem az egyéni kerületekben is, az így megszerezhető 199 mandátumból vélhetően mintegy 120-at húz be a Nép Szolgája. Az abszolút többséghez 226 mandátum szükséges, és mivel pártlistán 221 helyet szerzett az elnöki formáció, minden bizonnyal meglesz az egyszerű többsége a kormányzáshoz. Az alkotmánymódosításhoz viszont több mint 300 képviselő támogatása szükséges, és mivel Zelenszkij célja az alaptörvény módosítása, vélhetően koalíciós társat keres. Dmytro Razumkov pártelnök tegnap délután azt nyilatkozta az Unian hírügynökségnek,  még túl korai koalícióról beszélni. Zelenszkij a választások estéjén egyértelművé tette, elsődlegesen a rockzenész Vakarcsuk pártjával tárgyalna, az elnök személyes tanácsadója, Szergej Sefir pedig tegnap azt mondta, amennyiben ésszerűek lesznek a Batykivscsina követelései, akkor a Timosenko pártjával is tárgyalnak. A szélsőséges, radikális pártok rosszul szerepeltek, egyikük sem tudta átlépni az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Száz százalékos Porosenko

A külföldi választókerületekben, akárcsak az elnökválasztáson, Petro Porosenko a legkedveltebb. Végleges külföldi adatok szerint az ex-elnök pártja minden kerületet megnyert határokon túl. A külföldi szavazatok 29, százalékát az Európai Szolidaritás, 28,1 százalékát pedig a Nép Szolgája szerezte meg. 

Szerző