Rákdiagnózisoknál fordul elő a legtöbb hiba

Publikálás dátuma
2019.07.24. 09:00
Illusztráció
Fotó: Thinkstock
Az elkerülhető halálozás nagy része diagnosztikai tévedésekből ered – derül ki egy friss amerikai vizsgálatból. Azt, hogy Magyarországon milyen ez az arány, csak megbecsülni lehet, mert a hazai ellátórendszerben gyűjtött adatokból ki sem derülhetnének ezek a hibák.
Az Orvostovábbképző Szemle ismertette néhány napja a Diagnosis című szaklapban megjelent tanulmányt, amelyet a Johns Hopkins intézet kutatói készítettek a diagnosztikai tévedésekről. Az elemzés 400 ezer olyan per adatait dolgozta fel, amelyek szakmai szabályszegésről is ítéletet mondtak. Az Egyesült Államokban az ellátással összefüggésben évente 40-80 ezren halnak meg, és ezeknek az eseteknek a jelentős hányada kapcsolódhat diagnosztikai tévedésekhez. Az amerikai kutatók téves kórisméből fakadó károsodásnak tekintették, ha késve, vagy egyáltalán nem kezelték a bajt, vagy olyan betegséget kezeltek, amely nem állt fenn a páciensnél. Az idézett tanulmányban 11 592 diagnosztikus problémát vizsgáltak, amelyek csaknem kétharmada (7149 eset) tartozott a leggyakrabban tévesen megítélt három betegséghez. A daganatos megbetegedéseknél fordul elő a tévedések 37,8 százaléka, az érrendszeri problémáknál a 22,8 százaléka, illetve a fertőzéseknél a 13,5 százaléka. – A becsült amerikai évi 40-80 ezer elkerülhető halálozás a mi lélekszámunkkal arányosítva 1200-2400 esetnek felelne meg, ennek jelentős hányada valószínűleg diagnosztikai problémák miatt következik be – segít az amerikai adatokat értelmezni Weltner János sebész, szakfelügyelő főorvos. Ez persze csak akkor igaz, ha a magyar orvosok nem sokkal jobbak, mint az amerikai kollégáik. De hogy jobbak vagy rosszabbak-e, azt nem tudni, mert nálunk senki sem vizsgálja ezt. Már csak azért sem, mert a hazai ellátórendszerben gyűjtött adatokból ki sem derülhetnének ezek a hibák. – Arról, hogy pontosan mi történik a beteggel egy-egy intézményben, nincsenek jó adataink – állítja Belicza Éva, a SE Egészségügyi Menedzserképző Központ Betegbiztonsági Tanszéki Csoport vezetője. Szerinte a mostani adatgyűjtési rendszer nem segíti a hazai ellátás pontos megismerését. Így most az sem tudható, hogy a feltüntetett diagnózisok közül melyik született a kezelést éppen végző intézményben, milyen diagnosztikai vizsgálatok történtek, milyen eredménnyel, vagy hogy a beteg mikor, milyen gyógyszereket kapott. Ha pedig valaki visszakerül rövid időn belül a kórházba, az sem derülhet ki, hogy az előző ellátása következményeként, vagy más ok miatt kellett visszavenni. Belicza Éva szerint a kórisme tévedések esetében is az a kérdés, miért történt az meg. Például olyan feladattal bízták-e meg az orvost, amire szakmailag felkészült, volt-e ideje alaposan kikérdezni a beteget, átnézni a kórelőzményt, és minden szükséges információ rendelkezésére állt-e. Ha az orvos nem tud kellő időt szánni a betegére, akkor könnyen sémákban gondolkodik, miközben lehet, hogy az az adott esetre egyáltalán nem illeszthető. Az említett jelenség különösen a tipikus kórképekben fordul elő. A szakember szerint, ha az orvos nem jól diagnosztizál, az egyáltalán nem biztos, hogy az ő felelőssége. Ha például a háziorvos csak egy zárójelentésből tud tájékozódni, könnyen tévedhet, mert előfordulhat, hogy a dokumentum nem tartalmaz minden szükséges információt. Önmagában az, hogy ennyire rossz a személyzeti ellátottság az intézményekben, valószínűsíti, hogy több a hiba, mint azokban az országokban, ahol van elegendő és megfelelően képzett ember a feladatokhoz.
Szerző

A leukémiás gyerekeknek százezreket, a konzervatív folyóiratnak 30 milliót küldött az MVM

Publikálás dátuma
2019.07.24. 07:52

A félév alatt 166 millió forintos szétosztó Magyar Villamos Művek érdekes célokra küldött pénzt.
Polgármestert választanak Andocson vasárnap – ez a címe a legutóbbi hírnek a Tisztességes Választásért Alapítvány honlapján. Március 4-én tették közzé, azóta nem frissült a rovat, a 72 lájkot begyűjtő Facebook-oldalon 2015 óta nincs újdonság. Ennek fényében meglepő, hogy a Magyar Villamos Művek – a 24.hu közérdekű adatigénylése nyomán megküldött dokumentum szerint – 20 millió forint támogatást adott az idén a szervezetnek.
Ez a gáláns lépés annak fényében még furcsább, hogy a civil szervezet legutóbbi – nyilvánosan elérhető – beszámolója szerint 2017-ben összesen 200 ezer forint bevételt könyvelhetett el, eredménye pedig 6 ezer forint volt. Igaz, a múlt évben voltak változások a vezetésben, hiszen a kuratóriumi elnök Klinghammer István korábbi felsőoktatási államtitkár, ELTE-rektor lett, ám a 2018-as beszámolókat még nem kellett közzétenni. Az alapítványnak – a saját honlapján megjelent, nyelvi bravúrokkal színezett szöveg szerint – alapküldetése a választásokhoz kapcsolódó jogi ismeretek minél szélesebb körben történő interpretálása, a figyelem felhívása a visszaélések megelőzéséért.
A másik fontos feladat a „tisztességes választás üzenetének kiterjesztése a hétköznapi élet szinte minden területére”, hiszen „az emberek az életük minden pillanatában választás előtt állnak, elméleti, és gyakorlati joguk megválasztani a lakóhelyüket, az élelmiszert, amit fogyasztunk az iskolát, ahová a gyermekeinket beíratják. (…) Ezekhez a választási pillanatokhoz azonban sokaknak segítség kell.” A lap megkereste az alapítványt, hogy az MVM pénzéből milyen módon szolgálja majd e célokat, ám a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.
E humanista programot már 2009 óta igyekszik megvalósítani az alapítvány: a kuratórium elnöke akkor az azóta elhunyt egykori kommunista politikus, Pozsgay Imre volt. Az alapítók között ott volt az immár élen álló Klinghammer, valamint a jelenleg is KDNP-s képviselő, Vejkey Imre. A hírekbe akkor került be a szervezet, amikor a Nemzeti Választási Bizottság tagjává választották Lugossy-Sági Krisztinát, aki a Magyar Narancs cikke szerint az alapítvány titkára volt. Innen egyenes az út egy kormányközeli labirintusba – írja a hírportál. Az alapítvány ugyanis a Csalogány u. 12., I. emelet 3. szám alá van bejegyezve. Éppen oda, ahol a Magyar Narancs cikke szerint valóságos céggyűjtőhely működik.
A Csalogány utcai épület ad otthont – több más kulturális piacon mozgó vállalkozás mellett – a kormánypárti kultúrharcban ismertté vált Szakács Árpád cégeinek. A lap szerint a bonyolult háló egyik kulcsszereplője Horváth-Lugossy Gábor József, akit Kásler Miklós miniszter a 800 millió forintból alapított Magyarságkutató Intézet vezetőjének nevezett ki.

 A szövevényes cégháló otthona a lakás, amely ezek szerint tisztességes választás a közpénz tízmillióinak. Amelyekből bőven kapott a Kommentár Alapítvány is. Az MVM-lista élén áll 30 millióval ugyanis a szervezet, amely kiadja a Békés Márton Terror Háza kutatási igazgató „felelős szerkesztette” Kommentár folyóiratot, és minden évben megrendezi a jobboldal nyári „szellemi fesztiválját”, a Tranzitot.  
A 30 milliós támogatás azért is érdekes, mert a több karitatív szervezetet segítő MVM a rákbetegségen átesett gyermekek rehabilitációjának támogatására például csak 350 ezer forintot küldött a Tölösi Péter Alapítványnak.

A lap megjegyzi, az első hat hónapban összesen 166 millió forintot „eltámogató” MVM kétmillió forintot szán a Visítástól Vígadásig című nemesgörzsönyi böllérfesztiválra, 200 ezret pedig az orosházi birkózók támogatására. A nagy állami cégek adományozási szokásait bemutató cikket teljes terjedelmében itt olvashatják el.
Szerző
Frissítve: 2019.07.24. 07:56

Ma kiderül, kit vettek fel egyetemre

Publikálás dátuma
2019.07.24. 07:40

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Este nyolckor kihirdetik az idei felsőoktatási ponthatárokat.
Eljött a nap, amit több mint 112 ezer jelentkező várt: ma este nyolckor kihirdetik az idei felsőoktatási ponthatárokat. Aggodalomra leginkább azoknak lehet okuk, akik a legnépszerűbb szakokon szeretnének állami ösztöndíjas helyet szerezni – ezeken a képzéseken magas ponthatárokra lehet számítani. A felvi.hu adatai szerint idén is gazdaságtudományi képzésekre jelentkeztek a legtöbben, összesen 31 326-an, közülük több mint 25 ezren szeretnének államilag finanszírozott helyre bekerülni. Ezen a képzési területen a gazdálkodási és menedzsment szak bizonyult a legnépszerűbbnek, 10 348 jelentkezővel. Ők már tudhatják, sikerült-e a felvételijük, ezen a szakon ugyanis központilag előzetes ponthatárt határoztak meg, ami idén 400 pont. Tavaly erre a szakra mintegy 3 ezren tudtak bekerülni. A második helyen a műszaki terület végzett, ezekre a képzésekre 19 910-en jelentkeztek összesen, közülük 6500-an mérnökinformatikusként szeretnének továbbtanulni (erre a szakra nem állapítottak meg előzetes ponthatárt). A legmagasabb központi ponthatárt a nemzetközi tanulmányok szak esetében húzták meg, legalább 455 pontot kell elérnie a maximális 500-ból annak, aki ide szeretne bekerülni. A legnépszerűbb egyetemek listáján idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg az első helyet, 24 764 jelentkezővel. A második a Debreceni Egyetem, ide 16 502-en jelentkeztek. A harmadik helyen (15 596 jelentkező) a Szegedi Tudományegyetem végzett. Tavaly mintegy 108 ezren jelentkeztek egyetemre és 75 ezren nyertek felvételt, államilag támogatott helyet 58 ezren szereztek. Noha a korábbi évhez képest ez enyhe növekedést jelentett, a továbbtanulók száma továbbra is mélyponton van, 2001-2011 között egyszer sem volt olyan alacsony a számuk, mint az utóbbi néhány évben. Az egyetemi felvételihez 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga pedig a szakértők várakozása szerint tovább fogja szűkítheti a felsőoktatásba bekerülők számát.
Szerző