Akár nemzetközi bíróságokig is elmegy a tanársztrájk miatt a PDSZ

Publikálás dátuma
2019.07.23. 14:29

Nem nyugszanak bele, hogy jogszerűen nem sztrájkolhatnak.
Elfogadhatatlannak tartja a másodfokú bíróság sztrájkügyben hozott döntését a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezért a Kúria, s ha szükséges, nemzetközi bíróságok segítségét is kérni fogják annak érdekében, hogy a pedagógusok jogszerűen sztrájkolhassanak a jövőben – erről Szűcs Tamás, a PDSZ Országos Választmányának elnöke beszélt keddi sajtótájékoztatóján. A szakszervezet azt követően fordult bírósághoz, hogy a május 29-re hirdetett sztrájkjukat le kellett fújni, mert nem tudtak megállapodni a munkabeszüntetés idején szükséges elégséges szolgáltatásokról az iskolák fenntartóival. Sőt a tankerületek arra hivatkozva tagadták meg a sztrájkmegállapodás aláírását, hogy az említett napon a munkabeszüntetés véleményük szerint nem volt „időszerű”. Az elsőfokú bíróság szerint ráadásul – szemben az eddigi joggyakorlattal – nem is a tankerületekkel, hanem a kormánnyal, jobban mondva az illetékes szakminisztériummal kellett volna egyeztetnie a PDSZ-nek. Ugyanerre a megállapításra jutott a másodfok is. – Mindez teljes jogbizonytalanságot eredményez. A 2016-os sztrájk előtt a Klebelsberg Központ akkori elnökével, Pölöskei Gábornével egyeztettünk, ő írta alá a sztrájkmegállapodást is. Akkor senkinek nem volt kifogása ez ellen – fogalmazott Szűcs Tamás. A PDSZ-nek nincs kifogása az ellen, hogy a kormánnyal is egyeztessen, de továbbra is azon az állásponton van, hogy a sztrájk feltételeiről a munkáltatóval kell megegyezni. A szakszervezet vezetője hangsúlyozta: nem adják fel, mindenképp végigviszik ezt a jogi csatát. 
Szerző

Idén már 1476 kilakoltatás volt Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.07.23. 14:14

Fotó: Népszava
Megkezdődtek a végrehajtások.
Idén már 1476 lakást és üzlethelyiséget ürítettek ki Magyarországon végrehajtás keretében - írja a portfolio.hu a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar első féléves adatai alapján.  Az első félévben összességében árverés alapján 950, határozat végrehajtása alapján 276, a bérleti díjukat nem törlesztő eszközkezelősök ügyében pedig 157 kilakoltatás (vagy üzlethelyiség-kiürítés) történt.  
Szerző
Témák
kilakoltatás

A magyar munkavállalók fele kevesli a szabadságát

Publikálás dátuma
2019.07.23. 13:25

Fotó: Oscar ALFONSO SOSA / AFP
Idén a magyar munkavállalók közel fele találja kevésnek az egy évben kivehető szabadnapok számát. Ez az arány magasabb, mint a tavalyi – derült ki a Profession.hu által, 1000 ember bevonásával készített online, reprezentatív felmérésből.
A magyar munkavállalók 48 százaléka kevésnek találja az egy évben kivehető szabadnapok számát, mindez kedvezőtlen változás a 2014-es adatokhoz képest, amikor a dolgozók 40 százaléka vélekedett hasonlóan. A válaszadók 24 százaléka teljes mértékben, 53 százalékuk döntően, a dolgozók ötöde pedig kisebb részben, de meghatározhatja, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát. A megkérdezettek 4 százaléka viszont azt nyilatkozta, hogy nincs beleszólása a kérdésbe. Minimálisan ugyan, de mérséklődött azok száma, akik azt jelezték, hogy főnökeik nem engedik meg kivenni azokat a napokat, amelyeket maguk választottak: idén erről a problémáról a válaszadók 49 százaléka számolt be, 2014-ben még 53 százaléka.
A felmérés szerint a dolgozók 21 százaléka került már kellemetlen helyzetbe azért, mert felettese ugyan engedélyezte a szabadságot a kívánt napokra, ám azt végül visszavonta. Hozzátették, hogy a 2014-es felmérésben a válaszadóknak viszont még közel 30 százaléka számolt be ugyanerről a problémáról. Ugyanakkor megjegyezték, hogy érdemi előrelépés történt a munka miatt kényszerű szabadság-megszakításoknál. Ezt támasztja alá, hogy míg a 2014-es felmérésben a dolgozók 41 százaléka, idén már csupán a 33 százalékuk mondta azt, hogy került már ilyen helyzetbe.
A válaszok alapján csökkent a bennragadt szabadnapok száma, ám a kutatásban résztvevők 17 százaléka a szabadnapjai több mint 60 százalékát nem tudta felhasználni. Az ilyen esetek magyarázata jellemzően hasonló maradt az elmúlt öt évben: az egyik az elvégzendő munka mennyisége, a másik a helyettesítés megoldatlansága. 
A kutatás egyik érzékeny kérdése volt, hogy mennyien vannak azok, akik csupán papíron mennek szabadságra, vagyis valójában munkával töltik el ezt az időt is. A munkavállalók 41 százaléka jelezte, hogy előfordult már vele ilyen, mindez pedig számottevő fejlődés az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest, amikor a dolgozók 53 százaléka számolt be hasonló helyzetről. 
Szerző