Ma kiderül, kit vettek fel egyetemre

Publikálás dátuma
2019.07.24. 07:40

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Este nyolckor kihirdetik az idei felsőoktatási ponthatárokat.
Eljött a nap, amit több mint 112 ezer jelentkező várt: ma este nyolckor kihirdetik az idei felsőoktatási ponthatárokat. Aggodalomra leginkább azoknak lehet okuk, akik a legnépszerűbb szakokon szeretnének állami ösztöndíjas helyet szerezni – ezeken a képzéseken magas ponthatárokra lehet számítani. A felvi.hu adatai szerint idén is gazdaságtudományi képzésekre jelentkeztek a legtöbben, összesen 31 326-an, közülük több mint 25 ezren szeretnének államilag finanszírozott helyre bekerülni. Ezen a képzési területen a gazdálkodási és menedzsment szak bizonyult a legnépszerűbbnek, 10 348 jelentkezővel. Ők már tudhatják, sikerült-e a felvételijük, ezen a szakon ugyanis központilag előzetes ponthatárt határoztak meg, ami idén 400 pont. Tavaly erre a szakra mintegy 3 ezren tudtak bekerülni. A második helyen a műszaki terület végzett, ezekre a képzésekre 19 910-en jelentkeztek összesen, közülük 6500-an mérnökinformatikusként szeretnének továbbtanulni (erre a szakra nem állapítottak meg előzetes ponthatárt). A legmagasabb központi ponthatárt a nemzetközi tanulmányok szak esetében húzták meg, legalább 455 pontot kell elérnie a maximális 500-ból annak, aki ide szeretne bekerülni. A legnépszerűbb egyetemek listáján idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg az első helyet, 24 764 jelentkezővel. A második a Debreceni Egyetem, ide 16 502-en jelentkeztek. A harmadik helyen (15 596 jelentkező) a Szegedi Tudományegyetem végzett. Tavaly mintegy 108 ezren jelentkeztek egyetemre és 75 ezren nyertek felvételt, államilag támogatott helyet 58 ezren szereztek. Noha a korábbi évhez képest ez enyhe növekedést jelentett, a továbbtanulók száma továbbra is mélyponton van, 2001-2011 között egyszer sem volt olyan alacsony a számuk, mint az utóbbi néhány évben. Az egyetemi felvételihez 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga pedig a szakértők várakozása szerint tovább fogja szűkítheti a felsőoktatásba bekerülők számát.
Szerző

Időpontja már van a ferencvárosi előválasztásnak

Publikálás dátuma
2019.07.24. 07:10
Jancsó Andrea és Baranyi Krisztina
Fotó: Markoszov Szergej
A teljes megállapodástól még messze vannak.
Félig megállapodtak a Jancsó Andreát és Baranyi Krisztinát támogató pártok, ugyanis hosszú, vitáktól terhelt tárgyalások után kitűzték a ferencvárosi előválasztás dátumát – értesült a Népszava. A megállapodást először Magyar György ügyvéd, a IX. kerületi előválasztási bizottság elnöke hozta nyilvánosságra honlapján. Magyar György lapunknak elmondta, a procedúrát augusztus 5-e és 8-a között tartják, a ferencvárosi választók négy szavazósátorban választhatnak Jancsó és Baranyi közül. Érvényességi küszöb nem lesz, egy feltétel van, hogy a jelöltek előzetesen szerezzenek legalább kétszáz támogatót.
Mint arról többször írtunk, a momentum jelöltjét, Jancsó Andreát az MSZP, a DK és a Jobbik támogatja, míg a független Baranyi Krisztina mögött az LMP, Puzsér Róbert kampánycsapata, valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt áll. Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője – aki részt vett a ferencvárosi tárgyalásokon – megkeresésünkre ugyanakkor egyértelművé tette, a teljes megállapodástól még mindig messze vannak. – Az időpontban valóban megegyeztünk, de elénk toltak egy értéknyilatkozatnak álcázott politikai megállapodást. El kellett volna fogadnunk a helyi egyéni jelölteket is – mondta Csárdi. Baranyi Krisztina a minap feltételeket közölt ennek kapcsán, s leszögezte, a pártok és civilek ne támogassanak olyan indulót „aki korábban ellenzéki képviselőként szavazataival a NER politikáját és azon belül a kerületi Fidesz-vezetés hatalmi pozícióit erősítette.” Baranyi lapunknak azt mondta, a megállapodási javaslataira egyelőre nem kapott választ. Az viszont biztos – folytatta –, hogy ő az előválasztásban érdekelt. Bedő Dávid, a tárgyalásokon résztvevő momentumos politikus szintén leszögezte, az operatív megállapodás megvan, „de valójában nem ezen megy a vita.” – Baranyi módosító javaslatait megfontoljuk, a Momentum részéről működhet a dolog. A többi párt reakciója viszont még kérdéses – válaszolta Bedő, hozzátéve: a politikai értéknyilatkozat aláírási határideje szerda délben jár le
Szerző

A pedagógushallgatók feléből sem lesz tanár

Publikálás dátuma
2019.07.24. 06:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A pályakezdők 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után otthagyja a katedrát.
Előfordul, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatók kevesebb mint fele jut el addig, hogy iskolában tanítson – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére küldött válaszából. Vagyis hiába kommunikálja a kormány évről évre sikerként a tanári képzésekre jelentkezők számának növekedését, az Emmi adatai is alátámasztják, hogy maga a pedagóguspálya továbbra sem népszerű a fiatalok körében. A 2018/2019-es tanévben például 12 634-en kezdtek meg valamilyen pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést, diplomát ugyanebben az évben 8026-an szereztek, a pedagógus pályára lépők száma pedig éppen hogy csak meghaladta a 6 ezret. Igaz, akik tavaly végeztek, korábban kezdték a képzést, de az arányok évekre visszamenőleg szinte változatlanok: a 2013/2014-es tanévben például 13 874-en kezdték meg tanulmányaikat ezen a területen, a diplomát szerzők száma 8 ezer volt, a pályakezdőké kicsivel kevesebb mint 6 ezer. A legnagyobb különbség a képzésbe belépők és a pályakezdők számában 2014/2015-ben volt: több mint 15 ezren kezdték meg tanulmányaikat, a végzettek közül pedig csak 5 ezren kezdtek tanítani. – Nem vagyok túlságosan meglepve, szakszervezeti és pedagógus körökben mindezzel eddig is tisztában voltunk, csak a konkrét statisztikai adatokat nem ismertük – nyilatkozta lapunknak Szűcs Tamás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának elnöke hangsúlyozta, mindehhez még hozzájön a lemorzsolódás: a PDSZ számításai szerint a kezdő pedagógusok mintegy 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát. A szakszervezeti vezető úgy véli, amíg nem javul a tanárok szakmai, anyagi és társadalmi megbecsülése, nem is fog pozitív irányba változni a helyzet. Egy kezdő pedagógus ma bruttó 180 ezret keres, más területen tanári diplomával ennél jóval többért lehet elhelyezkedni. A PDSZ sztrájkkövetelései között is szerepel a tanárok bérhelyzetének mielőbbi rendezése – igaz, sztrájkolni az utóbbi időben nem nagyon tudtak. Legutóbbi, május végi próbálkozásukat azért kellett lefújni, mert nem tudtak megállapodni a tankerületekkel a sztrájk feltételeiről. Az ügyben a minap született másodfokú bírósági döntés, ami – az eddigi joggyakorlattal ellentétesen – azt mondta ki, a PDSZ-nek nem is a tankerületekkel, hanem a kormánnyal kellett volna tárgyalnia. Szűcs Tamás szerint ez jogbizonytalanságot eredményez, ezért a Kúria, s ha szükséges, nemzetközi bíróságok segítségét is kérni fogják annak érdekében, hogy a pedagógusok jogszerűen sztrájkolhassanak a jövőben. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.24. 12:06