Microsoft-botrány: az amerikaiak feltárták, de a magyar kormányt és a hatóságokat nem zavarja a hatalmas korrupció

Publikálás dátuma
2019.07.23. 18:50
A magyar hatóságok nem találtak bűncselekményt
Fotó: Soós Lajos / MTI
Az amerikai vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy magyar döntéshozók is érintettek a a korrupciós ügyben, a kormány és a hazai hatóságok mégis tétlenek.
Hiába derült ki hétfőn az amerikai Igazságügyi Minisztérium tájékoztatásából, hogy a Microsoft magyar leányvállalata 2013 és 2015 között lefizetett magyar döntéshozókat, a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség mindössze annyit közölt lapunk kérdéseire: „az amerikai hatóságok Microsoft elleni eljárásában a kormánynak nincs sem hatásköre, sem bővebb információja”. A Legfőbb Ügyészség pedig mindössze azt írta: a válaszhoz "több ügyészi szervezet megkeresése szükséges".
A nyomozó szervek ugyanakkor még ennyit sem reagáltak, pedig lenne mit nyomozni: a vizsgálat szerint ugyanis a magyar Microsoft nem közvetlenül, hanem jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cégeken keresztül adta el a szoftvereit a közigazgatásnak. Ezek a vállalatok azonban az eredetihez képest 50-60 százalékkal drágábban határozták meg a különböző termékek árát, a jelentős extraprofiból pedig meg nem nevezett magyar döntéshozókat kentek meg, akik így érdekeltek voltak a vásárlásban.
Az ügy pikantériája, hogy a szoftverbeszerzések körül felmerült Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak - időközben végelszámolás alatt lévő - vállalkozásának a neve is. Korábban ráadásul Microsoft viszonteladó volt az a Humansoft is, amely időközben Mészáros Lőrinc-közelbe került. Jelenleg ugyanis az oligarcha jobbkezeként jellemzett Jászai Gellért tulajdonában lévő 4iG leányvállalata lett.
A Microsoft végül vállalta, hogy 25,7 millió dollár bírságot fizet az amerikai államnak, így nem kerül bíróság elé a korrupciós ügy. Az amerikai külügy közleményéből kiderül: a bírság korrupcióért kirótt büntetőjogi részét, 8,7 millió dollárt teljes egészében a Microsoft magyar leányvállalatának kell kifizetnie.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a jelenlegi helyzetben a magyar állam jól tenné, ha újabb büntetőeljárást indítana. Az Egyesült Államokban elért és most publikált megállapodás alapjául szolgáló tényállás ugyanis szerinte súlyos bűncselekményekre utal. Az állami tisztségviselők befolyásolása például vesztegetésnek, a közvagyon megkárosítása pedig hűtlen kezelésnek vagy költségvetési csalásnak minősül. A korrupciós cselekmények miatt a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI), míg az adócsalásért a NAV bűnügyi hatóságainak kellene eljárást indítaniuk - fogalmazott, azt is megjegyezve: az Egyesült Államokban kiszabott szankciót nem lehet légből kapottnak tekinteni, az ugyanis a Microsoft által sem vitatott tényeken alapul .
A jogi igazgató úgy vélte: ha a magyar hatóságok futni hagyják a felelősöket, akkor - az Elios-ügyhöz hasonlóan - ismét az állapítható meg, hogy a külföldi ellenőrző szervek hamarabb észlelik és következetesebben üldözik a magyarországi visszaéléseket, mint a hazai szervek. (Az Elios esetében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálódott.) Mindkét ügyben alappal tehető fel a kérdés, hogy vajon a magyar nyomozó hatóságok és az ügyészség alaposan kivizsgálták-e a történteket - tette hozzá Ligeti Miklós. Egyébként ha a korábban bűncselekmény hiányában megszüntetett nyomozás újraindítása nem kecsegtetne eredménnyel, a rendőrség és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) is beszerezheti az Egyesült Államok szerveitől az ügy iratait. Igaz, egyáltalán nem biztos, hogy az Egyesült Államokban lefolytatott eljárás konkrét személyekre lebontva vizsgálta a büntetőjogi felelősséget. Az angolszász országok büntetőjoga ugyanis abban alapvetően eltér a kontinentális európai jogfelfogástól, hogy angol nyelvterületen a cégek ellen is indítható büntetőjogi eljárás. Ebben az esetben elég annyit megállapítani, hogy az adott cég eljárása kifogásolható volt, így a nyomozó hatóságoknak nem kell azzal tölteni az időt, hogy eljussanak odáig, egy cégen belül konkrétan ki hozott hibás vagy vétkes döntést. Amennyiben a cég felelőssége megállapítható, úgy az amerikai kormányszervek dönthetnek úgy, hogy végül büntetőpert indítanak a vállalat ellen, vagy akár a bíróságon kívüli megállapodást kötnek a céggel. Ezzel mindkét fél "nyer": vádalku esetén a vállalat megfizeti a rá kirótt bírságot, amely jelentősen kevesebb lehet, mint a bíróság által előírt büntető kártérítés, a nyomozó szervek pedig mentesülnek a hosszas pereskedéstől. Ugyanakkor a fékek és ellensúlyok rendszere itt is működik: törvényben lefektetett irányelvek szabályozzák, hogy kivel milyen megállapodás köthető, az egyezségnek ugyanis olyannak kell lennie, hogy ha mégis bíróság elé kerül az ügy, akkor kiállja a bíró előtti eljárás próbáját.

Romániában letöltendőt kaptak

A Microsofthoz köthető Románia történetének eddigi legnagyobb korrupciós botránya. A 2003-ig visszanyúló, mindmáig lezáratlan történetben tíz korábbi miniszter, három volt kormány és kormányfő, több képviselő és szenátor érintett, az országnak összesen 105 millió dollár és 110 millió eurós kárt okozott a többszereplős, politikai és üzleti szálakból összefonódó panama. Kormányzati szereplők Romániában is olyan szerződéseket kötöttek a Microsofttal a közigazgatási operációs rendszerek és iskolai kisegítő programok licenszeiért, amelyek alapján állítólag jutányos áron, de valójában a piaci ár többszöröséért vásárolták meg a programok használati jogát, a szoftverlicenszek száma pedig meghaladta a rendelkezésre álló számítógépekét. Az ellopott közpénzeket offshore cégeken keresztül mosták tisztára az érintettek.
Adrian Nastase kormánya kötött stratégiai partnerségi megállapodást a Microsofttal 2003-ban, a miniszterelnök mellett pedig Dan Nica távközlési miniszter, Mircea Geoană külügyminiszter, Hildegard Puwak európai integrációs miniszter és Şerban Mihăilescu kormányfőtitkár írták alá. Az első közbeszerzési eljárás során rögzítették, hogy a további beszerzéshez nincs szükség újabb versenytárgyalásra. 2009-ig újabb négy szerződést írtak alá, miközben kormánycsere történt 2004 végén. Így Calin-Popescu Tariceanu és Emil Boc kabinetje is érintett lett. 2009-ben megújították a szerződést. A politikusok sorát rácsok mögé küldő Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nyomozást indított 2014-ben. Végül Nicolae Dumitru és Dorin Cocos üzletemberek 2,4 évet kaptak pénzmosásért, míg Gheorghe Stefan Piatra Neamt volt polgármestere 6 évet kapott befolyással való üzérkedés miatt. Gabriel Sandu volt távközlési minisztert kenőpénz elfogadása miatt 3 éves börtönbüntetésre ítélték. G. M.

Témák
Microsoft
Frissítve: 2019.07.24. 10:00

Extrém UV-B-sugárzásra figyelmeztetnek szerdán

Publikálás dátuma
2019.07.23. 18:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A napozást lehetőleg senki se 11 és délután három közé időzítse.
Szerdán a figyelmeztetési értéket meghaladó, 8-as (extrém) UV-B-sugárzás várható - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Ilyenkor normál bőrtípusnál már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet. Azt kérik, hogy az emberek fokozottan védekezzenek a napsugárzás által okozott leégés ellen, 11 és 15 óra között lehetőleg ne napozzanak.
Az előrejelzés szerint szerdán a több-kevesebb napsütés mellett a keleti megyékben erőteljesebb lesz a gomolyfelhő-képződés, de csak kevés helyen fordulhat elő futó zápor, elsősorban az északkeleti megyékben. A legalacsonyabb hőmérséklet 13-18 fok között alakul. A legmagasabb hőmérséklet a Dunántúlon 30-33, keletebbre 25-29 fok között valószínű.
Témák
időjárás UV-B

Természetvédelmi területet is letarolnak egy csongrádi bicikliútért - szociális tüzelőnek viszik a kivágott fákat

Publikálás dátuma
2019.07.23. 18:03
Képünk illusztráció
Fotó: Sébastien Rabany / AFP
A tüzelővel lekenyerezett szegények ősszel vokssal fejezhetik ki hálájukat, amiért télen valamivel rövidebb ideig szorulnak majd rá, hogy hulladékkal fűtsenek.
Elkezdődtek a Sándorfalvától Ópusztaszerig tartó, 17,6 ki­­­lométeres kerékpárút kivite­lezési munkálatai, írja a delmagyar.hu, hozzátéve: mivel szinte a kerékpárút egésze növényzettel benőtt területen fut majd, látványos irtás zajlik. Mint megtudták,
hat hektáron tarolják le a természetet a bicikliútra hivatkozva.

Az út menti fák és cserjék kivágása négy különböző területet érint – nyilatkozta a KESMA-lapnak Kovács Beáta, a kerékpárutat építtető konzorciumot vezető Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke. Az is kiderült:
  • az erdészeti hatóság engedélyével kivágott 2,5 hektár erdőt nem lehetséges újraültetni, a fákat erdővédelmi járulék fizetésével pótolják;
  • máshol Natura 2000 védettség alatti területet vágnak tarra, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával;
  • a Magyar Közút területének kivágott fáit pedig szociális tűzifaként osztják szét.
A beruházás a tervek szerint egy év múlva, 2020 júliusára készül el. A fákat csak két szakaszra ültetik vissza. Így míg a tüzelővel lekenyerezett szavazók ősszel vokssal fejezhetik ki hálájukat, amiért valamivel kevesebb ideig szorulnak majd rá, hogy hulladékkal fűtsenek, a biciklisek csak izzadhatnak.
Szerző
Frissítve: 2019.07.23. 19:36