Előfordul, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatók kevesebb mint fele jut el addig, hogy iskolában tanítson – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére küldött válaszából. Vagyis hiába kommunikálja a kormány évről évre sikerként a tanári képzésekre jelentkezők számának növekedését, az Emmi adatai is alátámasztják, hogy maga a pedagóguspálya továbbra sem népszerű a fiatalok körében.
A 2018/2019-es tanévben például 12 634-en kezdtek meg valamilyen pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést, diplomát ugyanebben az évben 8026-an szereztek, a pedagógus pályára lépők száma pedig éppen hogy csak meghaladta a 6 ezret. Igaz, akik tavaly végeztek, korábban kezdték a képzést, de az arányok évekre visszamenőleg szinte változatlanok: a 2013/2014-es tanévben például 13 874-en kezdték meg tanulmányaikat ezen a területen, a diplomát szerzők száma 8 ezer volt, a pályakezdőké kicsivel kevesebb mint 6 ezer. A legnagyobb különbség a képzésbe belépők és a pályakezdők számában 2014/2015-ben volt: több mint 15 ezren kezdték meg tanulmányaikat, a végzettek közül pedig csak 5 ezren kezdtek tanítani.
– Nem vagyok túlságosan meglepve, szakszervezeti és pedagógus körökben mindezzel eddig is tisztában voltunk, csak a konkrét statisztikai adatokat nem ismertük – nyilatkozta lapunknak Szűcs Tamás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának elnöke hangsúlyozta, mindehhez még hozzájön a lemorzsolódás: a PDSZ számításai szerint a kezdő pedagógusok mintegy 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát.
A szakszervezeti vezető úgy véli, amíg nem javul a tanárok szakmai, anyagi és társadalmi megbecsülése, nem is fog pozitív irányba változni a helyzet. Egy kezdő pedagógus ma bruttó 180 ezret keres, más területen tanári diplomával ennél jóval többért lehet elhelyezkedni. A PDSZ sztrájkkövetelései között is szerepel a tanárok bérhelyzetének mielőbbi rendezése – igaz, sztrájkolni az utóbbi időben nem nagyon tudtak. Legutóbbi, május végi próbálkozásukat azért kellett lefújni, mert nem tudtak megállapodni a tankerületekkel a sztrájk feltételeiről.
Az ügyben a minap született másodfokú bírósági döntés, ami – az eddigi joggyakorlattal ellentétesen – azt mondta ki, a PDSZ-nek nem is a tankerületekkel, hanem a kormánnyal kellett volna tárgyalnia. Szűcs Tamás szerint ez jogbizonytalanságot eredményez, ezért a Kúria, s ha szükséges, nemzetközi bíróságok segítségét is kérni fogják annak érdekében, hogy a pedagógusok jogszerűen sztrájkolhassanak a jövőben.
