A pedagógushallgatók feléből sem lesz tanár

Publikálás dátuma
2019.07.24. 06:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A pályakezdők 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után otthagyja a katedrát.
Előfordul, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatók kevesebb mint fele jut el addig, hogy iskolában tanítson – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére küldött válaszából. Vagyis hiába kommunikálja a kormány évről évre sikerként a tanári képzésekre jelentkezők számának növekedését, az Emmi adatai is alátámasztják, hogy maga a pedagóguspálya továbbra sem népszerű a fiatalok körében. A 2018/2019-es tanévben például 12 634-en kezdtek meg valamilyen pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést, diplomát ugyanebben az évben 8026-an szereztek, a pedagógus pályára lépők száma pedig éppen hogy csak meghaladta a 6 ezret. Igaz, akik tavaly végeztek, korábban kezdték a képzést, de az arányok évekre visszamenőleg szinte változatlanok: a 2013/2014-es tanévben például 13 874-en kezdték meg tanulmányaikat ezen a területen, a diplomát szerzők száma 8 ezer volt, a pályakezdőké kicsivel kevesebb mint 6 ezer. A legnagyobb különbség a képzésbe belépők és a pályakezdők számában 2014/2015-ben volt: több mint 15 ezren kezdték meg tanulmányaikat, a végzettek közül pedig csak 5 ezren kezdtek tanítani. – Nem vagyok túlságosan meglepve, szakszervezeti és pedagógus körökben mindezzel eddig is tisztában voltunk, csak a konkrét statisztikai adatokat nem ismertük – nyilatkozta lapunknak Szűcs Tamás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának elnöke hangsúlyozta, mindehhez még hozzájön a lemorzsolódás: a PDSZ számításai szerint a kezdő pedagógusok mintegy 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát. A szakszervezeti vezető úgy véli, amíg nem javul a tanárok szakmai, anyagi és társadalmi megbecsülése, nem is fog pozitív irányba változni a helyzet. Egy kezdő pedagógus ma bruttó 180 ezret keres, más területen tanári diplomával ennél jóval többért lehet elhelyezkedni. A PDSZ sztrájkkövetelései között is szerepel a tanárok bérhelyzetének mielőbbi rendezése – igaz, sztrájkolni az utóbbi időben nem nagyon tudtak. Legutóbbi, május végi próbálkozásukat azért kellett lefújni, mert nem tudtak megállapodni a tankerületekkel a sztrájk feltételeiről. Az ügyben a minap született másodfokú bírósági döntés, ami – az eddigi joggyakorlattal ellentétesen – azt mondta ki, a PDSZ-nek nem is a tankerületekkel, hanem a kormánnyal kellett volna tárgyalnia. Szűcs Tamás szerint ez jogbizonytalanságot eredményez, ezért a Kúria, s ha szükséges, nemzetközi bíróságok segítségét is kérni fogják annak érdekében, hogy a pedagógusok jogszerűen sztrájkolhassanak a jövőben. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.24. 12:06

Titokzatos megbízás az Emmi-től: másfél millió megy el "bizalmi jellegű személyhez köthető tevékenység végzésére"

Publikálás dátuma
2019.07.23. 21:52
Illusztráció
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Valaki valamiért 180 ezer forint közpénzt kap havonta, év végéig. Kásler minisztériuma hallgat.
Meglepő tételt talált az Emberi Erőforrások Minisztériumának májusi szerződései között az azonnali.hu. Mint a kormány.hu oldalra feltöltött dokumentumból kiderül:
a tárca "bizalmi jellegű személyhez köthető tevékenység végzésére" is fordítja az adófizetők pénzét.

A titokzatos tételről annyit tudni, hogy egy havi 180 ezer forintos megbízás 2019. április 15-től december 31-ig, vagyis összesen mintegy 1 millió 530 ezer forintjába kerül az adófizetőknek. Ezen túl még a megbízott neve ismert: bizonyos Szabó Gábor dolgozhat Kásler minisztériumának.
Az azonnali.hu rá is kérdezett az Emminél, hogy miről van szó, de megkeresésüket nem méltatták válaszra. A portál ezért közérdekű adatigénylést nyújtott be a szerződés megismerésére - hónapokon belül kiderülhet, ki az a Szabó, és miért kapja a közpénzt.
Szerző
Témák
Emmi közpénz

Microsoft-botrány: az amerikaiak feltárták, de a magyar kormányt és a hatóságokat nem zavarja a hatalmas korrupció

Publikálás dátuma
2019.07.23. 18:50
A magyar hatóságok nem találtak bűncselekményt
Fotó: Soós Lajos / MTI
Az amerikai vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy magyar döntéshozók is érintettek a a korrupciós ügyben, a kormány és a hazai hatóságok mégis tétlenek.
Hiába derült ki hétfőn az amerikai Igazságügyi Minisztérium tájékoztatásából, hogy a Microsoft magyar leányvállalata 2013 és 2015 között lefizetett magyar döntéshozókat, a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség mindössze annyit közölt lapunk kérdéseire: „az amerikai hatóságok Microsoft elleni eljárásában a kormánynak nincs sem hatásköre, sem bővebb információja”. A Legfőbb Ügyészség pedig mindössze azt írta: a válaszhoz "több ügyészi szervezet megkeresése szükséges".
A nyomozó szervek ugyanakkor még ennyit sem reagáltak, pedig lenne mit nyomozni: a vizsgálat szerint ugyanis a magyar Microsoft nem közvetlenül, hanem jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cégeken keresztül adta el a szoftvereit a közigazgatásnak. Ezek a vállalatok azonban az eredetihez képest 50-60 százalékkal drágábban határozták meg a különböző termékek árát, a jelentős extraprofiból pedig meg nem nevezett magyar döntéshozókat kentek meg, akik így érdekeltek voltak a vásárlásban.
Az ügy pikantériája, hogy a szoftverbeszerzések körül felmerült Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak - időközben végelszámolás alatt lévő - vállalkozásának a neve is. Korábban ráadásul Microsoft viszonteladó volt az a Humansoft is, amely időközben Mészáros Lőrinc-közelbe került. Jelenleg ugyanis az oligarcha jobbkezeként jellemzett Jászai Gellért tulajdonában lévő 4iG leányvállalata lett.
A Microsoft végül vállalta, hogy 25,7 millió dollár bírságot fizet az amerikai államnak, így nem kerül bíróság elé a korrupciós ügy. Az amerikai külügy közleményéből kiderül: a bírság korrupcióért kirótt büntetőjogi részét, 8,7 millió dollárt teljes egészében a Microsoft magyar leányvállalatának kell kifizetnie.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a jelenlegi helyzetben a magyar állam jól tenné, ha újabb büntetőeljárást indítana. Az Egyesült Államokban elért és most publikált megállapodás alapjául szolgáló tényállás ugyanis szerinte súlyos bűncselekményekre utal. Az állami tisztségviselők befolyásolása például vesztegetésnek, a közvagyon megkárosítása pedig hűtlen kezelésnek vagy költségvetési csalásnak minősül. A korrupciós cselekmények miatt a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI), míg az adócsalásért a NAV bűnügyi hatóságainak kellene eljárást indítaniuk - fogalmazott, azt is megjegyezve: az Egyesült Államokban kiszabott szankciót nem lehet légből kapottnak tekinteni, az ugyanis a Microsoft által sem vitatott tényeken alapul .
A jogi igazgató úgy vélte: ha a magyar hatóságok futni hagyják a felelősöket, akkor - az Elios-ügyhöz hasonlóan - ismét az állapítható meg, hogy a külföldi ellenőrző szervek hamarabb észlelik és következetesebben üldözik a magyarországi visszaéléseket, mint a hazai szervek. (Az Elios esetében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálódott.) Mindkét ügyben alappal tehető fel a kérdés, hogy vajon a magyar nyomozó hatóságok és az ügyészség alaposan kivizsgálták-e a történteket - tette hozzá Ligeti Miklós. Egyébként ha a korábban bűncselekmény hiányában megszüntetett nyomozás újraindítása nem kecsegtetne eredménnyel, a rendőrség és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) is beszerezheti az Egyesült Államok szerveitől az ügy iratait. Igaz, egyáltalán nem biztos, hogy az Egyesült Államokban lefolytatott eljárás konkrét személyekre lebontva vizsgálta a büntetőjogi felelősséget. Az angolszász országok büntetőjoga ugyanis abban alapvetően eltér a kontinentális európai jogfelfogástól, hogy angol nyelvterületen a cégek ellen is indítható büntetőjogi eljárás. Ebben az esetben elég annyit megállapítani, hogy az adott cég eljárása kifogásolható volt, így a nyomozó hatóságoknak nem kell azzal tölteni az időt, hogy eljussanak odáig, egy cégen belül konkrétan ki hozott hibás vagy vétkes döntést. Amennyiben a cég felelőssége megállapítható, úgy az amerikai kormányszervek dönthetnek úgy, hogy végül büntetőpert indítanak a vállalat ellen, vagy akár a bíróságon kívüli megállapodást kötnek a céggel. Ezzel mindkét fél "nyer": vádalku esetén a vállalat megfizeti a rá kirótt bírságot, amely jelentősen kevesebb lehet, mint a bíróság által előírt büntető kártérítés, a nyomozó szervek pedig mentesülnek a hosszas pereskedéstől. Ugyanakkor a fékek és ellensúlyok rendszere itt is működik: törvényben lefektetett irányelvek szabályozzák, hogy kivel milyen megállapodás köthető, az egyezségnek ugyanis olyannak kell lennie, hogy ha mégis bíróság elé kerül az ügy, akkor kiállja a bíró előtti eljárás próbáját.

Romániában letöltendőt kaptak

A Microsofthoz köthető Románia történetének eddigi legnagyobb korrupciós botránya. A 2003-ig visszanyúló, mindmáig lezáratlan történetben tíz korábbi miniszter, három volt kormány és kormányfő, több képviselő és szenátor érintett, az országnak összesen 105 millió dollár és 110 millió eurós kárt okozott a többszereplős, politikai és üzleti szálakból összefonódó panama. Kormányzati szereplők Romániában is olyan szerződéseket kötöttek a Microsofttal a közigazgatási operációs rendszerek és iskolai kisegítő programok licenszeiért, amelyek alapján állítólag jutányos áron, de valójában a piaci ár többszöröséért vásárolták meg a programok használati jogát, a szoftverlicenszek száma pedig meghaladta a rendelkezésre álló számítógépekét. Az ellopott közpénzeket offshore cégeken keresztül mosták tisztára az érintettek.
Adrian Nastase kormánya kötött stratégiai partnerségi megállapodást a Microsofttal 2003-ban, a miniszterelnök mellett pedig Dan Nica távközlési miniszter, Mircea Geoană külügyminiszter, Hildegard Puwak európai integrációs miniszter és Şerban Mihăilescu kormányfőtitkár írták alá. Az első közbeszerzési eljárás során rögzítették, hogy a további beszerzéshez nincs szükség újabb versenytárgyalásra. 2009-ig újabb négy szerződést írtak alá, miközben kormánycsere történt 2004 végén. Így Calin-Popescu Tariceanu és Emil Boc kabinetje is érintett lett. 2009-ben megújították a szerződést. A politikusok sorát rácsok mögé küldő Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nyomozást indított 2014-ben. Végül Nicolae Dumitru és Dorin Cocos üzletemberek 2,4 évet kaptak pénzmosásért, míg Gheorghe Stefan Piatra Neamt volt polgármestere 6 évet kapott befolyással való üzérkedés miatt. Gabriel Sandu volt távközlési minisztert kenőpénz elfogadása miatt 3 éves börtönbüntetésre ítélték. G. M.

Témák
Microsoft
Frissítve: 2019.07.24. 10:00