Fotó: ELEFTHERIOS ELIS / AFP

Csak gyász és szellemházak maradtak egy évvel a tűzvész után

2018 júliusában, feltehetőleg gyújtogatás miatt 102 ember halt meg egy Athén mellet kitört tűzvészben. Az áldozatok nagy része Mati üdülőfaluban halt meg, sokan saját autójukban, vagy gyalog, menekülés közben égtek halálra. Így néz ki a környék napjainkban.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.07.24. 12:00
A napokon át pusztító görögországi tűz mindent vitt, ami az útjába került, parkoló autókból is csak fémalkatrészek maradtak meg a lángok eloltása után
Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Az Athénhoz közeli Mati lakói hátrahagyták járműveiket, így próbáltak menekülni a tűz elől, de az gyorsabb volt náluk
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
Egy évvel a tragédia után megemlékezést tartottak a túlélők és az áldozatok hozzátartozói
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
Rengetegen a tengerben látták a túlélés utolsó esélyét, azonban nem mindenki ért oda időben
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
Láttam a halottakat, láttam legalább 300 kiégett autót, láttam a leégett házakat. Mati nincs többé - mondta egy túlélő
Fotó: ELEFTHERIOS ELIS / AFP
Több, mint 120 ezer fa pótlása is komoly feladatot ró az önkormányzatokra
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
Neos Voutzas városában ugyancsak több mint 50 ház vált a földdel egyenlővé
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
Emberek égtek benn az autóikban három méterre a tengertől, a fájdalom a miénk, de soha senki nem fogja tudni, min mentünk keresztül – mondta a 67 éves Maria Dionysioti, aki egyszerre vesztette el unokáját, két unokatestvérét és azok gyermekeit
Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Az egészen biztos, hogy rengeteg időbe telik majd, míg a térség visszanyeri régi formáját, hiszen csak Matiban 1900, Neo Voutzas városában pedig 1100 ház égett le
Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Efthímisz Lékkasz, az athéni egyetem földtani professzora szerint az egyik legfőbb oka, hogy sokan meghaltak, a településfejlesztési tervek teljes hiánya. Az utcáknak nincsen kijutásuk a tengerhez, valamint nincsenek merőleges utcák, amelyek megkönnyíten
Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Yadnya Kasada Festival In Indonesia
Fotó: Suryanto Putramudji / Suryanto Putramudji/NurPhoto

Már a feljutás is életveszélyes Jáva legnagyobb vulkánjára, mégis ezrek másznak fel rá, mert így szokás

Az egy hónapos Yadnya Kasada fesztivál keretein belül minden éveben tömegek indulnak a Mount Bromo vulkánra, hogy a bőség, szerencse és gyermekáldás reményében áldozatot mutassanak be a hegynek.

Szerző

Megosztás
Indonéziában, Jáva szigetének keleti részén található a 2329 méteres Mount Bromo, a Tengger hegység legfiatalabb, és Jáva szigetének egyik legnagyobb aktív vulkánja
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
A vulkán egy nagy kiterjedésű homokos síkság, az úgynevezett homoktenger közepén található. A környéken mintegy 90.000 ember otthona húzódik meg, a lakosok kisebb része hindu, míg többségük az indonéz szigetvilágra jellemzően muzulmán
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
A fesztivál rendezője a Pura Luhur Po hindu templom, mely a "homoktengerben" található, ahol összegyűlnek áldást kérni, aztán elindulnak bemutatni az áldozatot
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
Menet közben többször van lehetőség megállni imádkozni
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
A Tengger hegység lakó úgy tartják, hogy Brawijaya király lánya és az ő férje az őseik
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
A királyi párnak nem született gyermeke, ezért felmásztak a hegy tetejére és a hegy istenéhez könyörögtek, aki gyermekeket ígért nekik, azzal a feltétellel, hogy legkisebb gyermeküket fel kell áldozzák neki, és a vulkánba kell taszítaniuk
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
Hogy elkerüljék fogadalmukat, 25 gyereket nemzettek, ám az isteni harag mégis elvette tőlük legkisebb fiukat
Fotó: JUNI KRISWANTO / AFP
A helyiek azóta engesztelésül és a szerencse reményében áldozatokat mutatnak be a hegynek
Fotó: AMAN ROCHMAN / AFP
A vulkán aktív, ezért különösen veszélyes felmászni a kráterig
Fotó: JUNI KRISWANTO / AFP
Az áldozat jellemzően élő állat vagy zöldség, gyümölcs
Fotó: Surya Saujana / AFP
Egész családok indulnak útnak a kráterre
Fotó: Suryanto Putramudji / AFP
A Tengger hegyi emberek az egykor hatalmas Majapahit királyság leszármazottjainak valják magukat, mely uralta indonéziát és Délkelet-Ázsia egy részét a 13. és a 15. század között
Fotó: JUNI KRISWANTO / AFP
Sokan egészen leereszkednek a meredek kalderába, hogy a mások által bedobott áldozatot lekapják, mert szerintük szerencsét hoz
Fotó: Suryanto Putramudji / AFP
Van, hogy kecskét vagy marhát vezet fel valaki
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
Ezt a szokást is, mint annyi mást világszerte, felfedezte magának a turizmus, ezért évről évre nehezebben jutnak fel akiket a hitük vezet a hegyre
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
Fotó: Röhrig Dániel

Krisnás esküvőn is lassan készülődik a menyasszony

Minden évben három napig vendégül látják a magyarországi Krisna-tudatú hívők Somogyvámoson a kultúrájuk iránt érdeklődőket. Az legnagyobb hazai dohányfüst- és alkoholmentes vegetáriánus fesztivál leglátványosabb programja a hagyományos védikus esküvő, amelynek minden mozzanata jelentéssel bír.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.07.23. 17:14
A védikus esküvő a három napos búcsú leglátogatottabb programja
Fotó: Röhrig Dániel
Vinitá Déví Dászí és Ísvara Krisna Dász öt éve találkoztak egymással először a Bhaktivédanta Hittudományi Főiskolán
Fotó: Röhrig Dániel
Hindu hagyomány szerint az ifjú pár almával eteti meg a szarvasmarhákat. A védikus kultúra alapjaihoz tartozik a tehénvédelem, a tehenekről való gondoskodás
Fotó: Röhrig Dániel
Az esküvő előtti este a pár közös meditálásba kezd, a Krisna-tudatúak mindent igyekeznek több szinten is megélni
Fotó: Röhrig Dániel
Vacsora Ísvara édesanyjánál, aki 25 éve él a somogyvámosi völgyben
Fotó: Röhrig Dániel
A vőlegény a ceremónia napján a szertartásig nem láthatja leendő feleségét, marad ideje meditálni
Fotó: Röhrig Dániel
Az esküvőre itt is napokig készülnek, minden dísz és kellék kézzel készül
Fotó: Röhrig Dániel
A búcsút és az esküvőt minden évben július 3. hétvégéjére időzítik, az aratás utáni, és Krisna születésnapja előtti időszakra
Fotó: Röhrig Dániel
Ísvara tilakot fest a homlokára, amely indiai szent folyókból kinyert agyagból készül
Fotó: Röhrig Dániel
A menyasszonyt két napig készítik fel a segítői az esküvőre
Fotó: Röhrig Dániel
Először Krisna és Rádhá, az isteni pár láthatja a menyasszony arcát, csak utána a vőlegény, ezért vörös fátylat terítenek a fejére
Fotó: Röhrig Dániel
A menyasszony itt csokor híján virágfüzért dob a hajadonok közé
Fotó: Röhrig Dániel
Tűzáldozat során az ifjú pár ígértet tesz Istennek és egymásnak is, hogy együtt maradnak életük során
Fotó: Röhrig Dániel
A hagyomány szerint Rádhá, Krisna kedvese volt az első, aki megfürödhetett a színekben. A holi neki állít emléket és a résztvevők félretéve a sérelmeket nyitott szívvel fogadják egymást
Fotó: Röhrig Dániel
Ísvara és Vinitá megkezdik immár közös életüket
Fotó: Röhrig Dániel