Ismét szabadulni próbál a vagyonkezelő a MiG-29-esektől

Publikálás dátuma
2019.07.25. 07:30

Fotó: Népszava
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. újfent meghirdette eladásra a honvédség rendszerből kivont MiG-29 vadászrepülőit.
Az MNV elektronikus aukciós rendszerén ismét meghirdette a Magyar Honvédség egykori vadászgépflottájának maradványait. A nemzeti vagyonkezelő idén már másodszor próbál megszabadulni a 19 repülőgéptől, a hozzájuk tartozó, 20 tartalék repülőgéphajtóműtől, valamint – már minden bizonnyal szavatosságát vesztett – légiharcrakétáktól. A Magyar Honvédség 1993-tól 2010-ig két századnyi vadászgépet tartott rendszerben. Az eredeti, 28 gépből a 2010-es évekre alig 3-4 maradt üzemképes. A megmaradt 19 gépet és tartozékaikat 2,8 milliárd forintos kikiáltási áron jegyzi a vagyonkezelő elektronikus aukciós rendszere. A reménybeli vásárlók augusztus 26-28 között licitálhatnak – de az ár nem csökkenhet. Az egykori flotta, valamint a 293 – közelebbről meg nem nevezett – tartozék és rakéta csak egy csomagban vihető el. Azokra külön-külön nem lehet jelentkezni. A csomagon legutóbb idén márciusban próbált túladni az MNV. Akkor egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett a légiflottára. Ennek több oka van. A gépek többsége már a kivonás előtt sem volt repülőképes és a többi is elvesztette légialkalmasságát. Így az, hogy újra biztonságosan üzemképessé váljanak, több százmilliárd forintos kiadást jelentene az új tulajdonosnak. A kiírás, a jogvitákat elkerülendő, erre külön figyelmeztet. Nem egyszerű a fegyverrendszereket értékesíteni, hisz azok csak a gyártó ország kormányának engedélyével értékesíthetők. Vagyis ez esetben Moszkva külön jóváhagyására is szükség lenne. A helyzetet tovább bonyolítja – olvasható az árverési hirdetményben –, hogy az uniós kereskedelmi korlátozások miatt semmilyen haditechnika nem értékesíthető az oroszoknak. Ez az eszközökre is kiterjed, ami jelentősen korlátozza a szervizelési, felújítási lehetőségeket. Ennek fényében meglepő az MNV igyekezete, amennyiben az állami holding fél éven belül másodszor próbálkozik újra az árveréssel. Olyan információ ugyanis, hogy a követelményeknek megfelelő vevő megjelent volna a hazai piacon, nem jutott el lapunkhoz.

Állami ingatlanok a pulton

Míg az egykori vadászgépekből aligha jön össze a kiírásban szereplő 2,8 milliárd, az állami vagyonkezelő ennél már most jóval nagyobb ingatlanértékesítési bevételre tett szert. Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter június elején éves rendes parlamenti meghallgatásán jelentette be, hogy a MNV még az idén megkezdi a feleslegesnek ítélt állami ingatlanok értékesítését. Az elmúlt években ugyanis – főként öröklés okán – felduzzadt az állomány. Így a jövőben csak azokat az épületeket, telephelyeket tartják meg, amikre az államnak a működéséhez szüksége van. Az első nagyobb épületeladások már meg is kezdődtek. Az MNV adatai szerint – amiként arról a Napi.hu beszámolt – 3,5 milliárd forintért kelhet el (Normafa-környéki ingatlanokkal egy csomagban) a több mint tíz éve bezárt Svábhegyi Gyermekkórház egykori épülete. Az MNV elektronikus árverési rendszere szerint az ingatlancsomagra 3,5 milliárd forintos kikiáltási áron vételi ajánlat érkezett. Bár a licit már lezárult, eredményt még nem hirdettek. Egy másik „lakásfejlesztő csomagról” már eredmény is született. Eme, leginkább fővárosi ingatlanokat szintén 3,5 milliárd forintért ütötték le. A változatlanul pártában maradt állami épületek közül a legnagyobb tétel a MÁV egykori Andrássy úti vezérigazgatósági palotája. Ezt a vagyonkezelő 7,9 milliárd forintért kínálja. Bár az MNV élénk érdeklődést tapasztalt, végül egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett.

Szerző
Frissítve: 2019.07.25. 08:23

325,38 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.07.24. 19:37
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 325,38 forintra csökkent este hét órakor a reggel fél hét körül jegyzett 325,83 forintról. Az euró szerdán 325,20 forint és 325,98 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 296,40 forintról 296,33 forintra, a dolláré pedig 292,42 forintról 291,94 forintra csökkent. Az euró a reggeli 1,1144 dollár után este 1,1145 dolláron állt.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Borús világgazdasági kilátások

Publikálás dátuma
2019.07.24. 18:55
Illusztráció
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A beszerzésimenedzser-indexek tanúsága szerint júliusban lassult az euróövezet magánszektorának növekedése – közölte előzetes számítások alapján az IHS Markit nevű, londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató.
A feldolgozóipar kilátásai a felmérés szerint 79 hónapja nem álltak ilyen kedvezőtlenek. Ebben szerepet játszott, hogy a két legnagyobb euróövezeti gazdaság, a német és a francia magánszektora is gyengébben nőtt a vártnál. Mindezt alátámasztja a Mercedes-Benz autókat is gyártó Daimler ugyancsak szerdán közzétett adata, ami szerint a cég 1,56 milliárd eurós adózás előtti veszteséggel zárta a második negyedévet. De nem lehettek boldogok a Deutsche Bank részvényesei sem: a legnagyobb német pénzintézet a második negyedévben több mint 3 milliárd eurós veszteségről számolt be. Erre hivatkozva 18 ezer munkavállalójuktól meg is válnak.  A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentésében is visszatükröződik a folyamat: korábbi világgazdasági előrejelzéseiket 0,1 százalékponttal lefelé módosították. Eszerint idén 3,2 százalékkal, jövőre pedig 3,5 százalékkal emelkedik a világ átlagos GDP-je. (A tavalyi növekedés világszinten 3,6, 2017-ben pedig 3,8 százalékra rúgott.)  Júliusban azért váltak az elemzők borúlátóbbakká, mert elmélyült a kereskedelmi viszály az Egyesült Államok és Kína között, az amerikai büntetőintézkedések veszélyeztetik az ellátási láncokat, miközben még a korábbiaknál is bizonytalanabb a Brexit kimenetele. A bizonytalanságok felfelé lökhetik az energiaárakat is. Az euróövezet gazdasága a legújabb előrejelzés szerint idén csak 1,3 százalékkal nő. Az IMF szerint ez jövőre 1,6 százalékos lehet. Japánban még rosszabb a helyzet: idén mindössze 0,9, jövőre pedig 0,4 százalékos növekedés várható. A feltörekvő-fejlődő országok esetében az idei GDP-előrejelzését az IMF 0,3 százalékponttal 4,1 százalékra, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal 4,7 százalékra rontotta. Tavaly eme államok átlaga 4,5 százalékot ért el. A nyugat-európai visszaesés szele hozzánk még nem ért el – véli Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A befejezett beruházások miatt még nő a teljesítmény, a bérek, magas a fogyasztás. Azt a szakember nem tudta megjósolni, hogy mikor gyűrűzik be hozzánk a fejlett országok visszaesése. Sőt, azt sem zárta ki, hogy a fejlett világ növekedésnek indul.
Szerző