New York Times/Reuters
Az magyar igazságügyi miniszter arra figyelmeztet, hogy kormánya ellenáll, ha a Bizottság a jogállami normák betartásától akarná függővé tenni az uniós támogatásokat. A hírügynökség hozzáteszi, hogy Brüsszel szerint a nacionalista magyar vezetés aláássa a demokráciát. Ursula von der Leyen pedig azt jelezte, hogy az alapértékek védelme politikája kulcseleme lesz. Egyébiránt már folynak az előkészületek, hogy kialakítsák az új feltételrendszert a jogsértő államokkal szemben.
Varga Judit ezzel szemben úgy látja, hogy az EU-nak már így is épp elég eszköz van a kezében a jogállam fenntartására, ezért nem kell újra feltalálni a kereket. Szerinte meglehetősen homályos a vonatkozó kitétel a következő, hosszú távú költségvetés-tervezetben, és azt mellőzni kell, mivel politikai célokat szolgál. Azon kívül jelezte, hogy a magyar fél keresztbe tehet, mert az összes nyitott kérdést csomagban kell megoldani, és amíg akárcsak egyetlen egy vitapont is megoldatlan marad, addig nincs megállapodás.
A jelentés megjegyzi, hogy az Orbán-kabinet pl. megteheti, hogy nem hagyja jóvá a büdzsé fő számait, amíg nem kap kellő biztosítékokat, hogy a jövőben sem lesznek különleges feltételek a brüsszeli segélyalapok ügyében. Ám ezzel hatalmas nyomást szabadítana a saját fejére, mert az ellenkezés miatt elakadna sok milliárd eurónyi egyéb támogatás a 2021-27 közti időszakban.
Európa lázadó keleti tagállamai összefognak, írja a hírügynökség, miután a cseh miniszterelnök közölte, hogy neki Orbán, illetve a lengyel kormányfő a szövetségese. Andrej Babis szerint igen jó a személyes viszony hármójuk között és nagyon is megértik egymást. Együtt azután nagyobb a befolyásuk az EU-ban. A jelentés hozzáteszi: a nézetek főként az ügyben esnek egybe, hogy mind a három állam kategorikusan elutasítja a muzulmán menekültek befogadását, továbbá azonosan vélekedik a következő költségvetésről, valamint a klímapolitikáról. A mind engedetlenebb keleti tagok az egyik fő kihívást jelentik von der Leyen számára. Mármint hogy miként tartja fenn a demokratikus szabályokat, illetve hogyan gátolja meg, hogy a volt a szocialista országok letévedjenek a közös útról.
Babis abban bízik, hogy a Bizottság következő elnöke át tudja majd hidalni az ellentéteket, éspedig nem utolsósorban oly módon, hogy hanyagolja a bevándorlás témáját. A cseh politikus más tekintetben is szívesen kölcsönöz Orbán forgatókönyvéből, annál is inkább, mivel törékeny koalíció élén igyekszik hatalmon maradni. Szerinte ami a politikai tapasztalatot illeti, a magyar kormányfő vetekszik Angela Merkellel. Amúgy nagyon tetszik neki a szociális juttatások magyar rendszere, miután annak segítségével a Fidesz harmadszor is győzni tudott.
A magyar és a lengyel demokrácia állapotát illetően viszont a cseh vezető igyekezett elhatárolódni. Azt mondta, hogy Csehországban nincsenek gondok a jogállammal. Egyébiránt azzal vádolta a médiát, hogy az fest kedvezőtlen képet a két partnerről. Hogy az EU érdekütközés gyanújával vizsgálatot folytat ellene, arról Babis azt mondta, hogy a vetélytársai indítottak ellene összehangolt akciót, mert szeretnék megbuktatni. Tagadta, hogy bármi rosszat csinált volna. Szerinte nincs semmiféle ellentmondás a tisztsége, illetve a cégeinek juttatott uniós támogatások között.
A bécsi Kurier eddigi kiadója azt mondja, az előző kormány módszeresen nyomást gyakorolt az újságírókra, a fontos állami tisztségek betöltésénél pedig az FPÖ-s belügyminiszter a politikai hűséget vette alapul, ami erősen emlékeztetett a magyar viszonyokra. Helmut Brandstätter, aki tegnap idő előtt, közös megegyezéssel távozott tisztségéből, az osztrák sajtó egyik legtekintélyesebb képviselőjének számít. Most megjelent könyvében úgy értékeli, hogy a konzervatív-szabadságpárti koalíció megpróbált tekintélyelvű változásokat végrehajtani az államigazgatásban. Ami pedig a belügyi tárca vezetőjét illeti, az főleg a rendőrségnél és a biztonsági apparátusnál törekedett alapvető reformokra, autoriter alapon.
Mint megállapítja, a kabinet bukását okozó ibizai videó is a magyar állapotokat idézi, mert aki a demokrácia ellen tör, annak szét kell vernie annak az intézményeit. A szélsőjobbos pártvezér épp ezért akart olyan sajtót magának, mint a magyar. Ezért indultak támadások továbbá pl. az Alkotmánybíróság ellen. A rezsim fontos jellemzője volt az is, hogy saját maga gyártotta a szalaghíreket: a kancellár saját apparátusa találta ki azokat, fotókkal együtt, hogy azok a Néppárt érdekeit szolgálják. Olyannyira, hogy Sebastian Kurz többször is személyesen hívott fel szerkesztőségeket. Ez pedig nem egyszer közvetett fenyegetést jelentett. Arra utalt, hogy a hatalom figyel, legyetek óvatosak. De nem lesz semmi bajotok, ha azt csináljátok, amit mi szeretnénk. És ez hat egy olyan szakmában, ahol bárki könnyen elveszheti az állását, mert bizonytalanságot vált ki.
Magyarországra emlékeztet az is, hogy a kormány azokat az orgánumokat támogatta hirdetésekkel, amelyek kezeseknek bizonyultak. A szakember a jelenséget reklámkorrupciónak nevezi, milliós anyagi kihatásokkal. Aki nem parírozik, az éhen hal. És látnivaló, milyen könnyű az egész rendszert, egy szabad társadalmat átalakítani, elég a pillantást Budapestre vetni. Az Orbán-rezsim az EU, a tagállamok segítségével marad fenn, pedig Brüsszel jobban is megnézhetné, mit támogat a pénzével – hangsúlyozta Brandstetter.
Most derült ki, hogy az előző osztrák belügyminiszter azt fontolgatta: magyar mintára kerítést emeltet a határon az illegális bevándorlás megakadályozására. Herbert Kickl már ki is adta a megbízatást, hogy a tárca mérje fel, mennyibe kerülne egy ilyen drótakadály megépítése. Az illetékes főosztály 3 magas rangú vezetője pedig bizalmas jelentést is készített arról, melyek az érvek, illetve ellenérvek. A feltételezés az volt, hogy a terv már ősszel napirendre kerül, amikor megkezdődik a jövő évi költségvetés tervezése. A költségek bizonyosan milliárdos nagyságrendet tettek volna ki, csak közben megbukott a kormányszövetség.
Az új miniszter semmit sem tudott ezekről az elképzelésekről, miután Kickl 48 tagú kabinetjének nagy része a bukás után vette a kalapját. De állítólag létezett egy illusztrációs anyag, amely a hasonló kerítések hatását mutatta be Európában. A tárca szerint azonban az elképzelés csupán elméleti szinten létezett. Kickl viszont szóvivője útján megerősítette, hogy korábbi tisztségében megrendelte a koncepciót, mert nem szerette volna, ha Ausztriát másodszor is szabályszerűen lerohanják a migránsok. Egyben reményét fejezte ki, hogy a mostani vezetés kitart az elgondolás mellett, ám az máris jelezte, hogy az ötlet nem élvez semmiféle elsőbbséget.
