Fennen hirdetett dicsőségünk

Publikálás dátuma
2019.07.27. 20:41

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ahelyett, hogy kijavították volna a mára emblematikussá vált Vasarely-másolatot, egy új koncepcióval álltak elő.
Emlékeznek a belvárosi tűzoltóság Városháza parkra néző tűzfalán lévő Vasarely-gömbre (bizonyos Rapa és Vegaz munkája)? Nagyjából egy-két hete adekvát vele kapcsolatban a nosztalgiázó múlt idő, hiszen hivatalosan is emlékké avanzsált: le- vagyis inkább átfestették. Kilenc évvel ezelőtt, a Vasarely után szabadon meghirdetett Színes Város Projekt első hivatalos tűzfalfestményeként (gyakorlatilag a második akcióként, hisz a legelső a Flórián téri aluljáró megfestése volt) került fel a szürke tűzfalra, elindítva egyfajta utcaművészeti lavinát, mely hol pro, hol pedig kontra ad ma is hullámokban heves vitatémát a közbeszéd számára. Mert egyfelől igazán városbarát és hangulatjavító kezdeményezés a kopott, ronda és csupaszon meredező hatalmas felületeknek színes arcot adni, ugyanakkor a kritikusai szerint a graffiti műfajának éppen a lényegét veszi el: közhelyesek, egyes vélemények szerint már elkészültükkor idejét múltak és kispolgáriak ezek a falfestmények, melyeknek közük nincs a street arthoz, hiszen nem reflektálnak sem az alkotójukra, sem pedig a környezetükre, ahogyan azt egy valamirevaló graffiti tenné. Tény, hogy akad köztük néhány meredek giccs – gondoljunk csak például az Akácfa utcában égbe törő göndör Poszeidónra –, ezzel együtt az elmúlt közel 10 évben készült egy-két olyan falfestmény is, mely részévé vált az utcaképnek és ma már hozzátartozik a város „gálaruhájához”. A Deák téri Vasarely-gömböt, bár az eredetiségtől messze állt, valahogy idővel megszerette az ember, és annak ellenére, hogy kapott hideget-meleget, többek között, hogy „stréberkedő és Vasarelyvel takarózó, mely lefekszik a városvezetés cenzurális kultúrpolitikájának”, idővel új fix pontja lett az állandóan újjáalakuló belvárosi utcaképnek. Aztán az alját – állítólag – hónapokkal ezelőtt telegraffitizték, úgy rendesen, illegálisan, tiltakozásképp, úgyhogy a Színes Város Projekt falfestői újra akcióba lendültek, és ahelyett, hogy kijavították volna a mára emblematikussá vált Vasarely-másolatot, egy új koncepcióval álltak elő. A hivatalos nyilatkozatok szerint ők találták ki az „olimpikonfalat”, de ismervén a városvezetés hozzáállását a kultúra szabadságához, nehéz elhinni, hogy a realista giccset sem nélkülöző, tűzfalfestményhez mérten szokatlanul didaktikus alkotásnak nincs köze Budapest sportfővárosi rangjához. A tűzoltóság faláról mostantól az „értelmezhetetlen” gömb helyett fotorealisztikus fejek és tekintetek – Egerszegi Krisztina, Balczó András, Keleti Ágnes, Gyarmati Dezső, Zsivótzky Gyula – néznek vissza az arra járókra, dagadó tűzfalkeblekkel hirdetve sporttörténeti nagyságunkat, mely vitathatatlan ugyan, csak épp felvet néhány kérdést. Többek között azt, hogy vajon tényleg olimikonóriásaink előtt tiszteleg-e a város (ország) vezetése a nyilvánvalóan megrendelt vagy legalábbis erősen instruált festménnyel, avagy inkább arra használja őket, hogy elcsaklizza az aranyukat és a saját folyton dicsőített vízfejére helyezzen jogtalan diadémot?
Szerző
Témák
tűzfal

A katona ismeretlen sírja

Publikálás dátuma
2019.07.27. 15:45

Fotó: Fortepan/Góg emese és Népszava/Erdős Dénes
Ennél egyszerűbb emlékmű a Földön nincs – gondolhatnánk, amikor egy pillanatra megállunk a Hősök terén, az ismeretlen katona sírja előtt. Egyszerű mészkőlap, felirat, turisták. Ilyen ez, amióta világ a világ. Hogy ez mekkora tévedés!
A tér változásait persze ismerjük. A kiinduló állapot, az új Sugárút végébe biggyesztett eredeti Gloriett a Széchenyi-hegyen látható – a millenniumkor már túl szerénynek találtatott. Az addig parkos-szökőkutas-macskaköves térséget az 1938-as Eucharisztikus Kongresszusra fedték le díszburkolattal, a kolonnád oszlopai között álldogáló Habsburg-uralkodókat pedig a második világháború után cserélték le magyar államférfiakra. De hogy az ismeretlen katona sírjából is több volt… Sőt hogy ez nem is az ismeretlen katona sírja… Az eredeti emlékművet, hivatalos nevén a Hősök emlékkövét 1929. május 26-án avatták föl Árpád vezér szobra előtt, egy palást alakú gyepszelet közepén. Meglehetősen leegyszerűsített változata volt ez a kezdeti terveknek, hiszen gróf Bánffy Miklós egy a Gellért-hegybe mélyesztett emlékmű elképzelésével nyerte meg a pályázatot, amelyet az 1917-ben törvénybe iktatott hősök napja (május utolsó vasárnapja) tárgyi megjelenítésére írtak ki. Az emlékkövet már nem is a gróf, hanem Kertész K. Róbert kultuszminisztériumi helyettes államtitkár tervezte. (Korábban ő szervezte meg IV. Károly koronázását, újabb évtized múltán pedig Weichinger Károllyal majd megnyeri a soha föl nem épülő új budapesti városháza tervpályázatát.) A féltonnás süttői mészkő hasábot – olvashatjuk a korabeli Néptanítók Lapjában – Fabró Ferenc budakalászi bányájában egy 600 köbméteres tömbből vésték ki féléves munkával, majd egy különleges vasúti kocsin, különjárattal szállították rendeltetési helyére. Bizonyára nem a második világháborús sérülései, hanem a Liget felőli felirata – „Az ezeréves határokért” - volt az oka, hogy 1951-ben elbontották. Csak 1956 tavaszán faragta újra Gebhardt Béla, akkor már a következő felirattal: „Hősök emlékének, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket”. És ami a legérdekesebb, hogy még ez sem az az állapot, amelyet ma láthat, aki elzarándokol a térre. Mert 2001-ben, a millennium tiszteletére az akkori Fidesz-kormány felújíttatta a követ, és a szabadság meg a nemzeti függetlenség helyébe mindössze ennyi került: „Hőseink emlékére”.
Szerző
Témák
hősök

Szárnyalnak az albérletárak Budapesten

Publikálás dátuma
2019.07.27. 14:45

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hiába vártak lakáspiaci szakértők lassulást az idei évre, az ingatlanárak tovább nőttek, ami magasan tartja az albérletárakat is. Júliusban a fővárosi kiadó lakásokért átlagosan 160 ezer forintot kértek, és a roham csak most, a felvételi ponthatárok kihirdetése után indul be igazán.
Budapesten brutálisan elszaladtak a lakásárak, pedig a lakáspiaci szakértők az év elején még lassulást ígértek 2019-re. Sőt az optimisták szerint az áremelkedésnek nem csak hogy meg kellett volna állnia, de mérséklődést is elképzelhetőnek tartottak. Nos, ez ne következett be. Nem vált be az a látlelet sem, hogy a befektetési céllal vásárolt lakásoknak nem lesz majd piaca, mivel annyira megnő a számuk, hogy az albérleti díjak nem emelhetők tovább, így nem lesz már érdemes ebbe a piacba beszállni. Bár az igazi albérlet-keresési szezon éppen ezekben a napokban indul be a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után, de az már biztos, hogy Budapesten magasak maradtak a bérleti díjak, vagyis ingatlanba fektetni mégis megéri. Sőt, a közepes és magasabb jövedelmű vidékiek közül egyre többen vásárolnak ingatlant gyermeküknek, mert úgy vélik, jobban kijönnek így, mintha a csillagokat ostromló bérleti díjat fizetnék meg. Ennek a rétegnek az igénye ugyancsak felveri a budapesti lakásárakat. Az ingatlan.com elemzése szerint júliusban a fővárosi kiadó lakásokért átlagosan 160 ezer forintot kértek. A 40 négyzetméternél kisebb garzonokért 140 ezer forintot, a panellakásokért pedig 125 ezer forintot. Az egyetemek főiskolák szempontjából kiemelten fontos városrészek közül a XI. kerületben a kiadó paneleknél az átlagár 158 ezer forint volt, a garzonoknál pedig 130 ezer forintot tett ki. A XIII. kerületben előbbiekért 140 ezer forintot, utóbbiakért 130 ezer forintot kértek a tulajdonosok. Aligha meglepő, hogy Európában a magyarországi lakások drágultak a legnagyobb mértékben, három év alatt 32 százalékkal, igaz, alig maradt el tőlünk Írország, Csehország vagy Lettország. (A hazai lakáspiacot jellemző drágulási ütem leginkább Budapestet érintette.) A lakásárak növekedése összhangban van az Eurostat béradataival. Eszerint a vizsgált három évben Magyarországon 29 százalékkal emelkedtek a jövedelmek, a balti államokban is az európai átlagnál nagyobb mértékben, és mindkét helyen az ingatlanok ára megugrott.
„Amíg tehát a gazdaság jó teljesítményt mutat, és a bérek is folyamatosan növekednek, addig a lakásárak emelkedhetnek. Másképp megfogalmazva: az ingatlanárak érezhető csökkenése valamilyen gazdasági válság bekövetkezése esetén valószínű, de erre utaló jeleket egyelőre nem látunk” – mondta Balogh László, az ingatlan.com szakértője. A fővárosi újlakás-piac árrobbanásának kezdete 2013 ősze volt. Lényegében ekkorra a lakosság anyagi helyzete már többé-kevésbé konszolidálódott a 2007-2008-as gazdasági világválságot követően. A jelentős emelkedés 2013-as kezdőpontja ma már nehezen hihető módon átlagosan 180-210 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelentett. A 2013 után kezdetben lanyha, majd egyre gyorsuló lakásépítési lázat elősegítette a Magyar Nemzeti Bank lazításra épülő monetáris politikája is, vagyis a 2016 májusa óta változatlanul tartott, 0,9 százalékos alapkamat. A jegybank így két irányból is befolyásolja a lakáspiaci folyamatokat. Egyfelől az alacsony kamatokkal ösztönzi a hitelfelvételt, amellyel mind a lakásépítésben érdekelt vállalkozók, mind az építtetők előnyös helyzetbe kerülnek. Másfelől a betétekben megtakarított pénzek a helyüket keresik, amit részben megtalálnak az ingatlanpiacon, elsősorban Budapesten. Budapestet megtalálták a külföldiek is, amelyben nagy szerepet játszik, hogy a forint árfolyama a vezető devizákhoz képest tartósan gyenge lett. Érdemes még szót ejteni a folyamatosan jogi csatákat vívó airbnb-lakásokról, amelyeknek létesítése ugyancsak felhajtja az árakat. Ilyenek elsősorban a budai zöldövezetekben, a történelmi Belvárosban és az Újlipótvárosban vannak. A budapesti drágulásért főleg ezek a városrészek a felelősek.

Hol a vége?

Felmerülhet a kérdés, hogy a budapesti lakásárak még meddig emelkedhetnek. Szakértők szerint amíg a bérek két számjegyű százalékkal nőnek, addig a drágulás üteme mérséklődhet ugyan, de aligha áll meg. Az inflációnak lehet némi fékező hatása, ez ugyanis az emelkedő bérek reálértékét csökkenti.

Szerző