A katona ismeretlen sírja

Publikálás dátuma
2019.07.27. 15:45

Fotó: Fortepan/Góg emese és Népszava/Erdős Dénes
Ennél egyszerűbb emlékmű a Földön nincs – gondolhatnánk, amikor egy pillanatra megállunk a Hősök terén, az ismeretlen katona sírja előtt. Egyszerű mészkőlap, felirat, turisták. Ilyen ez, amióta világ a világ. Hogy ez mekkora tévedés!
A tér változásait persze ismerjük. A kiinduló állapot, az új Sugárút végébe biggyesztett eredeti Gloriett a Széchenyi-hegyen látható – a millenniumkor már túl szerénynek találtatott. Az addig parkos-szökőkutas-macskaköves térséget az 1938-as Eucharisztikus Kongresszusra fedték le díszburkolattal, a kolonnád oszlopai között álldogáló Habsburg-uralkodókat pedig a második világháború után cserélték le magyar államférfiakra. De hogy az ismeretlen katona sírjából is több volt… Sőt hogy ez nem is az ismeretlen katona sírja… Az eredeti emlékművet, hivatalos nevén a Hősök emlékkövét 1929. május 26-án avatták föl Árpád vezér szobra előtt, egy palást alakú gyepszelet közepén. Meglehetősen leegyszerűsített változata volt ez a kezdeti terveknek, hiszen gróf Bánffy Miklós egy a Gellért-hegybe mélyesztett emlékmű elképzelésével nyerte meg a pályázatot, amelyet az 1917-ben törvénybe iktatott hősök napja (május utolsó vasárnapja) tárgyi megjelenítésére írtak ki. Az emlékkövet már nem is a gróf, hanem Kertész K. Róbert kultuszminisztériumi helyettes államtitkár tervezte. (Korábban ő szervezte meg IV. Károly koronázását, újabb évtized múltán pedig Weichinger Károllyal majd megnyeri a soha föl nem épülő új budapesti városháza tervpályázatát.) A féltonnás süttői mészkő hasábot – olvashatjuk a korabeli Néptanítók Lapjában – Fabró Ferenc budakalászi bányájában egy 600 köbméteres tömbből vésték ki féléves munkával, majd egy különleges vasúti kocsin, különjárattal szállították rendeltetési helyére. Bizonyára nem a második világháborús sérülései, hanem a Liget felőli felirata – „Az ezeréves határokért” - volt az oka, hogy 1951-ben elbontották. Csak 1956 tavaszán faragta újra Gebhardt Béla, akkor már a következő felirattal: „Hősök emlékének, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket”. És ami a legérdekesebb, hogy még ez sem az az állapot, amelyet ma láthat, aki elzarándokol a térre. Mert 2001-ben, a millennium tiszteletére az akkori Fidesz-kormány felújíttatta a követ, és a szabadság meg a nemzeti függetlenség helyébe mindössze ennyi került: „Hőseink emlékére”.
Szerző
Témák
hősök

Szárnyalnak az albérletárak Budapesten

Publikálás dátuma
2019.07.27. 14:45

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hiába vártak lakáspiaci szakértők lassulást az idei évre, az ingatlanárak tovább nőttek, ami magasan tartja az albérletárakat is. Júliusban a fővárosi kiadó lakásokért átlagosan 160 ezer forintot kértek, és a roham csak most, a felvételi ponthatárok kihirdetése után indul be igazán.
Budapesten brutálisan elszaladtak a lakásárak, pedig a lakáspiaci szakértők az év elején még lassulást ígértek 2019-re. Sőt az optimisták szerint az áremelkedésnek nem csak hogy meg kellett volna állnia, de mérséklődést is elképzelhetőnek tartottak. Nos, ez ne következett be. Nem vált be az a látlelet sem, hogy a befektetési céllal vásárolt lakásoknak nem lesz majd piaca, mivel annyira megnő a számuk, hogy az albérleti díjak nem emelhetők tovább, így nem lesz már érdemes ebbe a piacba beszállni. Bár az igazi albérlet-keresési szezon éppen ezekben a napokban indul be a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után, de az már biztos, hogy Budapesten magasak maradtak a bérleti díjak, vagyis ingatlanba fektetni mégis megéri. Sőt, a közepes és magasabb jövedelmű vidékiek közül egyre többen vásárolnak ingatlant gyermeküknek, mert úgy vélik, jobban kijönnek így, mintha a csillagokat ostromló bérleti díjat fizetnék meg. Ennek a rétegnek az igénye ugyancsak felveri a budapesti lakásárakat. Az ingatlan.com elemzése szerint júliusban a fővárosi kiadó lakásokért átlagosan 160 ezer forintot kértek. A 40 négyzetméternél kisebb garzonokért 140 ezer forintot, a panellakásokért pedig 125 ezer forintot. Az egyetemek főiskolák szempontjából kiemelten fontos városrészek közül a XI. kerületben a kiadó paneleknél az átlagár 158 ezer forint volt, a garzonoknál pedig 130 ezer forintot tett ki. A XIII. kerületben előbbiekért 140 ezer forintot, utóbbiakért 130 ezer forintot kértek a tulajdonosok. Aligha meglepő, hogy Európában a magyarországi lakások drágultak a legnagyobb mértékben, három év alatt 32 százalékkal, igaz, alig maradt el tőlünk Írország, Csehország vagy Lettország. (A hazai lakáspiacot jellemző drágulási ütem leginkább Budapestet érintette.) A lakásárak növekedése összhangban van az Eurostat béradataival. Eszerint a vizsgált három évben Magyarországon 29 százalékkal emelkedtek a jövedelmek, a balti államokban is az európai átlagnál nagyobb mértékben, és mindkét helyen az ingatlanok ára megugrott.
„Amíg tehát a gazdaság jó teljesítményt mutat, és a bérek is folyamatosan növekednek, addig a lakásárak emelkedhetnek. Másképp megfogalmazva: az ingatlanárak érezhető csökkenése valamilyen gazdasági válság bekövetkezése esetén valószínű, de erre utaló jeleket egyelőre nem látunk” – mondta Balogh László, az ingatlan.com szakértője. A fővárosi újlakás-piac árrobbanásának kezdete 2013 ősze volt. Lényegében ekkorra a lakosság anyagi helyzete már többé-kevésbé konszolidálódott a 2007-2008-as gazdasági világválságot követően. A jelentős emelkedés 2013-as kezdőpontja ma már nehezen hihető módon átlagosan 180-210 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelentett. A 2013 után kezdetben lanyha, majd egyre gyorsuló lakásépítési lázat elősegítette a Magyar Nemzeti Bank lazításra épülő monetáris politikája is, vagyis a 2016 májusa óta változatlanul tartott, 0,9 százalékos alapkamat. A jegybank így két irányból is befolyásolja a lakáspiaci folyamatokat. Egyfelől az alacsony kamatokkal ösztönzi a hitelfelvételt, amellyel mind a lakásépítésben érdekelt vállalkozók, mind az építtetők előnyös helyzetbe kerülnek. Másfelől a betétekben megtakarított pénzek a helyüket keresik, amit részben megtalálnak az ingatlanpiacon, elsősorban Budapesten. Budapestet megtalálták a külföldiek is, amelyben nagy szerepet játszik, hogy a forint árfolyama a vezető devizákhoz képest tartósan gyenge lett. Érdemes még szót ejteni a folyamatosan jogi csatákat vívó airbnb-lakásokról, amelyeknek létesítése ugyancsak felhajtja az árakat. Ilyenek elsősorban a budai zöldövezetekben, a történelmi Belvárosban és az Újlipótvárosban vannak. A budapesti drágulásért főleg ezek a városrészek a felelősek.

Hol a vége?

Felmerülhet a kérdés, hogy a budapesti lakásárak még meddig emelkedhetnek. Szakértők szerint amíg a bérek két számjegyű százalékkal nőnek, addig a drágulás üteme mérséklődhet ugyan, de aligha áll meg. Az inflációnak lehet némi fékező hatása, ez ugyanis az emelkedő bérek reálértékét csökkenti.

Szerző

Ál-törökfürdő támadt fel az enyészetből

Publikálás dátuma
2019.07.21. 16:50

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Másfél évtizede bezárták, most kicsinosítva és kibővítve nyitották meg Pesterzsébeten. Nemcsak a vize, hanem a belélegzett gőze is gyógyít.
A gyógyfürdőknek mifelénk az a sorsa, hogy ha nem menedzselik megfelelően, akkor veszteségessé válnak. Ennek szomorú példája a Visegrád melletti, egykor oly népszerű Lepence-völgyi strand, amely mindössze 30 évig működött, és a bezárása, 2007 óta már szép lassan a természet is visszahódította különleges kialakítású medencéit. De nem kell olyan messzire menni tanulságos példáért. Nemrég mutattuk be az Irgalmasrendiek Kórháza kivitelezés alatt álló új épületének fogadtatása körüli visszásságokat. Vajon mit gondolnak a környék lakói, ha ettől a monstrumtól alig pár méterre a Frankel Leó út rózsadombi oldalán évtizedek óta málladozó, visszabontott „ál-török” fürdő kupoláját megpillantják? (Bizonyára nem is sejtik, hogy a csendben pusztuló egykori fürdőnek a szemközti Szent Lukács-fürdőtől független barlangforrása van, melynek vize a kis Malom-tóban is fellehető.) Az ál-török kupola, úgy látszik, népszerű volt egykor a fürdőt tervező építészek körében. A főváros másik végén, Pesten is találkozhatunk hasonlóval, ugyancsak a Duna-part közelében: ez a napokban ismét megnyílt Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, amelynek neve némi szerénységet is hordoz, hiszen az itt hasznosított gyógyvíz egy nem kevésbé fontos harmadik halogénelemet is tartalmaz: brómot. A különleges fürdőt másfél évtizede bezárták, az ezredforduló után előbb a strandját, majd a gyógyító részlegét is. S lássunk csodát, a napokban újra megnyitották. Kezdetben befektetőt kerestek, majd a fővárosi önkormányzat cége megtartotta, elvégeztette a felújítási munkálatokat, és viszonylag hamar - egy bő esztendő alatt - végeztek is.  Az egész évben nyitva tartó, tizenhárom medencés komplexum újravarázsolása 3,4 milliárd forintba került. A kupolás ál-törökfürdőt még egy 4300 négyzetméteres fedett résszel ki is bővítették. A jód- és a brómvegyületekről tudjuk, hogy agresszívak, a fürdő korábbi csővezetékét is tönkretették, ez az oka annak, hogy a használt vizet most csak hígítva engedhetik be a Soroksári (Ráckevei) Duna-ág vizébe, nehogy az ottani élővilág természetes környezetében kárt tegyen. S ez az oka annak is, hogy a gyógymedencék falát összesen ezer tonna gránit felhasználásával alakították ki, mivel a gránitborításban az agresszív sótartalom nem képes kárt tenni.  Mint oly sok helyen, a pesterzsébeti Duna-parton is először strand létesült, eredetileg a medencéket nem éppen gyógyvízzel töltötték fel, hanem azzal, amit a folyamból vezettek ide. Az is a nálunk szokásos szokás módon zajlott le, hogy a strand bérlője, egy bizonyos Földváry János 1931-ben artézi kutat fúratott, hogy az akkori strand vízellátását biztonságosabbá tegye, és a munkások jelentős mennyiségű hévvizet találtak, nem is akármilyent, jód-, bróm- és konyhasó-tatartalmút. Olyant, amelyik alkalmas mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok kezelésére. Ajód keringésjavító, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, a bróm pedig idegnyugtató, stresszoldó hatású. Ráadásul a jód nem csak a bőrön keresztül fejti ki gyógyhatását, hanem gőzei belélegezve is hasznosak. Ivókúrákra itt nem rendezkedtek be - a betegeknek meg  kell elégedniük a közismert és kiváló sóshartyáni nedűvel.
Szerző
Témák
fürdő