A katona ismeretlen sírja

Ennél egyszerűbb emlékmű a Földön nincs – gondolhatnánk, amikor egy pillanatra megállunk a Hősök terén, az ismeretlen katona sírja előtt. Egyszerű mészkőlap, felirat, turisták. Ilyen ez, amióta világ a világ. Hogy ez mekkora tévedés!

A tér változásait persze ismerjük. A kiinduló állapot, az új Sugárút végébe biggyesztett eredeti Gloriett a Széchenyi-hegyen látható – a millenniumkor már túl szerénynek találtatott. Az addig parkos-szökőkutas-macskaköves térséget az 1938-as Eucharisztikus Kongresszusra fedték le díszburkolattal, a kolonnád oszlopai között álldogáló Habsburg-uralkodókat pedig a második világháború után cserélték le magyar államférfiakra.

De hogy az ismeretlen katona sírjából is több volt… Sőt hogy ez nem is az ismeretlen katona sírja…

Az eredeti emlékművet, hivatalos nevén a Hősök emlékkövét 1929. május 26-án avatták föl Árpád vezér szobra előtt, egy palást alakú gyepszelet közepén. Meglehetősen leegyszerűsített változata volt ez a kezdeti terveknek, hiszen gróf Bánffy Miklós egy a Gellért-hegybe mélyesztett emlékmű elképzelésével nyerte meg a pályázatot, amelyet az 1917-ben törvénybe iktatott hősök napja (május utolsó vasárnapja) tárgyi megjelenítésére írtak ki.

Az emlékkövet már nem is a gróf, hanem Kertész K. Róbert kultuszminisztériumi helyettes államtitkár tervezte. (Korábban ő szervezte meg IV. Károly koronázását, újabb évtized múltán pedig Weichinger Károllyal majd megnyeri a soha föl nem épülő új budapesti városháza tervpályázatát.) A féltonnás süttői mészkő hasábot – olvashatjuk a korabeli Néptanítók Lapjában – Fabró Ferenc budakalászi bányájában egy 600 köbméteres tömbből vésték ki féléves munkával, majd egy különleges vasúti kocsin, különjárattal szállították rendeltetési helyére.

Bizonyára nem a második világháborús sérülései, hanem a Liget felőli felirata – „Az ezeréves határokért” - volt az oka, hogy 1951-ben elbontották. Csak 1956 tavaszán faragta újra Gebhardt Béla, akkor már a következő felirattal: „Hősök emlékének, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket”.

És ami a legérdekesebb, hogy még ez sem az az állapot, amelyet ma láthat, aki elzarándokol a térre. Mert 2001-ben, a millennium tiszteletére az akkori Fidesz-kormány felújíttatta a követ, és a szabadság meg a nemzeti függetlenség helyébe mindössze ennyi került: „Hőseink emlékére”.