Hetvenkilencezer boldog diák, egyre csökkenő összlétszám

Publikálás dátuma
2019.07.26. 09:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Míg az elmúlt három évben növekedett az új hallgatók száma, a felsőoktatásban résztvevők összlétszáma folyamatosan csökken.
Idén 78,9 ezer jelentkezőt vettek fel egyetemre, mintegy 3 ezerrel többet, mint egy évvel korábban – jelentette be a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően Bódis József oktatási államtitkár. Tavaly 75,3 ezren nyertek felvételt, amit Bódis már akkor „imponálónak” nevezett a 2017-es 72,7 ezerhez képest. A sikeres jelentkezések számát tekintve tehát kijelenthető: az utóbbi három évben egyre többen kerülnek be egyetemre, ami látszólag szembemegy a kormány 2012-ben indul felsőoktatás-politikájával. Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint azonban a látszat csal: valójában nincs szó arról, hogy fordulat történt volna. – 2011-hez képest 2013-ra több mint 25 ezerrel csökkent a felvételt nyert hallgatók száma, ehhez képest az utóbbi néhány évben tapasztalt 2-3 ezres növekedés elenyésző – mondta.
A szakértő szerint a jelentkezők és a felvettek számának enyhe növekedése mögött állhat az is, hogy 2020-tól már csak legalább egy középfokú nyelvvizsga birtokában lehet egyetemre felvételizni. Sokan lehetnek, akik kihasználták, hogy idén utoljára még nyelvvizsga nélkül is lehet jelentkezni. A jelentkezők egy jelentős részét nem a frissen érettségizettek teszik ki – az ő számuk általában 50-55 ezer közötti a továbbtanulni vágyók körében. Sokan vannak, akik évekkel később döntenek a továbbtanulás mellett, egy nyelvvizsga megszerzése esetükben nagyobb anyagi és időráfordítást igényelhet, mint a középiskolásoknak. A nyelvvizsga meglétét megkövetelő szigorítás a legóvatosabb szakmai becslések szerint is 10-15 százalékkal csökkentheti majd a felsőoktatásba bekerülők számát. Miközben ez a szám már így is évek óta folyamatosan csökken: az idén zárult tanévben összességében 80 ezerrel kevesebb hallgató volt a felsőoktatásban, mint 2011-ben. Ez az össznépesség felsőoktatásban való részvételén is meglátszik: míg 2011-ben a teljes magyar népesség 3,6 százaléka, 2018-ban már csak 2,8 százaléka járt valamilyen felsőfokú képzésre. Viszont évről-évre egyre több magyar tanul külföldi egyetemeken. A középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő Engame Akadémia becslései szerint számuk már 14 ezret is meghaladja. A legfrissebb adatok szerint például az Egyesült Királyságban több mint 2200 magyar tanul, az idei felvételi időszakban pedig 1030-an adták be jelentkezésüket. Hollandiában a 2018/2019-es tanévben rekordszámú, 1015 magyar diák folytatott felsőfokú tanulmányokat, ami 29 százalékos növekedés a 2016/2017-es tanévhez képest. 

Legmagasabb ponthatárok

Idén a Pécsi Tudományegyetemen húzták meg a legmagasabb ponthatárt: 490 pontot kellett elérnie a maximális 500-ból annak, aki az egyetem germanisztika alapképzésén szeretett volna továbbtanulni. A Neumann János Egyetem nemzetközi gazdálkodás levelező szakján 478 pont volt a limit. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakján 476 pontnál húzták meg a határt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem három tanári képzésére (német-francia, matek-orosz, történelem-latin) 475 ponttal lehetett bekerülni.  

Többen tanulhatnak állami ösztöndíjjal

Államilag támogatott helyekre idén 62 ezren kerültek be Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint. Tavaly ez a szám 58 ezer volt. Ezzel együtt a kormány idén is szigorított a feltételeken, szeptembertől a tavalyinál is magasabb tanulmányi átlagokat kell produkálniuk azoknak, akik meg szeretnék tartani az állami ösztöndíjat. Egy éve mintegy 8 ezren veszítették el ösztöndíjas státuszukat, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint a következő átsoroláskor még többen járhatnak így.

Legnépszerűbb egyetemek

Jelentkezők / Felvettek Eötvös Loránd Tudományegyetem 24764 / 10170 Debreceni Egyetem 16502 / 7420 Szegedi Tudományegyetem 14596 / 6159 Budapesti Gazdasági Egyetem 14039 / 6192 Pécsi Tudományegyetem 13 346 / 5186 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 11023 / 4774 Forrás: Népszava-gyűjtés

Mely szakokra jutottak be a legtöbben?

Jelentkezők  - Felvettek - Legmagasabb ponthatár Mérnökinformatikus 6500 - 2069 - 402 Gépészmérnöki 5229 - 1462 - 360 Programtervező informatikus 4447 - 1442 - 380 Gazdálkodási és menedzsment 10348 - 1299 - 449 Gazdaságinformatikus 4677 - 1227 - 405 Villamosmérnöki 3035 - 1073 - 350 Általános orvos 2873 - 1052 - 442 Forrás: Népszava-gyűjtés

Szerző

TAO-pénzeső után újabb sportcentrumok bújnak ki a földből Mezőkövesden

Publikálás dátuma
2019.07.26. 08:32
A mezőkövesdi stadion lelátója. Képünk illusztráció
Fotó: Vajda János / MTI
A stadionfelújítást magában kevésnek érezhették, még két sportcentrumot építenek Tállai András városában.
Focival kapcsolatos beruházásból sosem lehet elég – ezt vallják Mezőkövesden is: mint az Index megtudta, régi futballstadionjuk 800 milliós felújítása csak kedvet adott a további építkezéshez, hiszen máris új csarnokok építésén gondolkodnak Tállai András belügyi államtitkár (korábbi NAV-elnök és klubtulajdonos) városában.
A mezőkövesdi híreket követő Mezőkövesd képekben nevű oldal fényképe szerint szerkezetileg már kész a legújabb sportcsarnok, amit ezúttal TAO-pénzből építenek a városban. A Mezőkövesd Zsóry hivatalos honlapján viszont azt írják, hogy nem is egy, hanem két csarnok épülhet: utánpótlás és felnőtt sportcentrum épül két nagyméretű, kivilágított füves játéktérrel. Készül egy fedett, nagyméretű műfüves játéktér, valamint egy kézilabdapálya-méretű csarnok is. Lesznek edzőtáborozásra alkalmas szálláshelyek is.
A mezőkövesdi professzionális sport infrastruktúra tehát az utóbbi öt évben folyamatosan fejlődik. A lap szeretett volna bővebben tájékozódni az építkezésről és a csarnok átadásáról de a Mezőkövesd Zsórynak elküldött kérdések sorsáról csak annyit tudtak meg, hogy azokat eljuttatták az illetékesekhez – válasz egy hete nem érkezett. A klub már a  2017-es TAO-igénylésében  említi a csarnokot (bár a hírportál ezt nem pontosítja, valószínűleg a szerkezetkész épületre gondoltak – a szerk.). A jóváhagyott sportfejlesztési program szerint azt az idén június 30-án át is kellett volna adni. Ebben a programban írnak összegekről is, szerepel mint elő- és utófinanszírozott ingatlan, az előbbiből 288 millió forintra igényeltek TAO-t, 123,5 millió forintos önrész mellett (összesen 411 millió forint), az utófinanszírozáshoz 425,5 milliót TAO-ból, 182 milliós önrészből tennék ki (összesen 607 millió forint).
Mezőkövesd képviselő-testülete ehhez képest csak tavaly nyár elején  döntött  (105/2018) arról, hogy a város területéből a Mezőkövesd Zsóry FC Kft. részére 6600 négyzetméteres területet ad át 15 évre négyzetméterenként havi két forintért, tehát havonta összesen 13200 forintért, és hozzájárultak egy 70*40-es fedett edzőcsarnok építéséhez. A helyrajzi szám alapján ez a Bazsarózsa utcában lévő camping, amit – kihasználatlanságra hivatkozva – teljesen megszüntettek, írja a lap. 
Szerző

A Terézvárosban összegyűlt csapat tisztességéért tűzbe tenném a kezem – Interjú Soproni Tamással

Publikálás dátuma
2019.07.26. 08:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Beton helyett fák, szemét helyett rend – üzeni Soproni Tamás, a Momentum politikusa, az ellenzék VI. kerületi közös polgármesterjelöltje.
Eredeti foglalkozása szerint nyelvész, fordító. Hogyan jött képbe a politika?
Alsó középosztályhoz tartozó családból származom. Soha nem éheztem, de megtapasztaltam, mi az a nélkülözés. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy jobban élek, mint annak idején a szüleim. Nem kell számolgatnom, hogy megvehetem-e a drágább párizsit hónap végén. Azt szeretném, ha minél több ember így tudna elmenni vásárolni. A szabadság itt kezdődik, nem a jogállamnál.

A lét határozza meg a tudatot?
Bizonyos tekintetben igen: a tisztességes létminimum. Senkitől nem várhatjuk, hogy a filozófiára koncentráljon, ha azon jár az agya, mit fog enni holnap.

Édesapja, aki sekrestyésként dolgozott, nem vette rossz néven, hogy pont egy liberális pártban kötött ki?
A Momentum egy centrista, liberális, progresszív párt, ahol azonban sokféle nézet elfér. Én például szociáldemokratának tartom magam. Kétségtelen, hogy a szüleim – anyám rokkantnyugdíjas – konzervatív nézeteket vallottak. A kilencvenes években, mondhatni, még radikális jobboldaliak voltak. Nem csak a szülők alakíthatják a gyerekük gondolkodását, fordítva is megtörténhet. Ma már radikális liberálisok. Ehhez az Orbán-rendszer is hozzájárult. A folyamatos gyűlöletkampány időnként visszaüt.

A tavalyi parlamenti választás előtt ön visszalépett a későbbi győztes, a DK-s Oláh Lajos javára. Már akkor megállapodtak abban, hogy idén ősszel a baloldaltól visszakapja a kölcsönt?
Akkor még szóba se került, hogy elindulok a polgármesterségért. Szerettük volna legalább a Fidesz kétharmadát megakadályozni. Nagy pofon volt, hogy nem sikerült. Az egész ellenzék tanult ebből.

Értem, de miért éppen ön lett a közös polgármesterjelölt? A VI. kerületben születtem, itt élek, minden ide köt. Nincs másik, helyben felépített és ismert ellenzéki politikus, aki nagyobb támogatottságot élvezne. Fontos, hogy a Terézvárosban a DK-tól a Jobbikig mindegyik ellenzéki párt képes együttműködni egymással. Korábban sokat beszéltek az összefogásról, de az csak a nevében volt az. A szó igazi értelmében most először valósul meg.

Miből gondolja, hogy 33 évesen alkalmas polgármesternek?
25 éves korom óta vezetek különféle szervezeteket, az ELTE-n például egy önkéntesekből álló ötszáz fős hálózatot irányítottam. A Momentum népszavazási kampányában, a NOlimpiában az aktivisták koordinációjáért feleltem. A programom remélhetőleg a terézvárosiakat is meggyőzi arról, hogy világos elképzelésem van a kerületről és rendelkezésemre áll egy szakértői gárda. A legfőbb üzenetünk: „beton helyett fák, szemét helyett rend”.

Látom, javában készül, a Terézvárosban már feltűntek a szórólapjai.
Nincs egyetlen fölösleges percünk sem. Kitelepülünk a terekre, lakásról lakásra járjuk a kerületet. Nekünk nagyon szerények az anyagi lehetőségeink, de szép számmal vannak aktivistáink. Szemben a Fidesszel, amely csak fizetett emberekkel dolgozik.

A kormány már elfoglalta a Kossuth teret, a budai Várnegyedet, a Városligetet, következő megszállási területnek a VI. kerületi Andrássy utat és környékét szemelte ki. Van ezzel dolga egy polgármesternek? Egyetértek Karácsony Gergely javaslatával, a luxusingatlanokra kivetendő Tiborcz-adóval. Attól tartok azonban, hogy polgármesterként nehéz lesz mit kezdeni a törvénytelenül felhalmozott vagyonokkal. Megoldás az elszámoltatás lehet, amelyhez viszont valódi ügyészség is kell. Régebben az MSZP-SZDSZ – eufemisztikusan fogalmazva – nem volt mentes az ingatlanmutyiktól a kerületben. Az önt támogató ellenzéki pártokért tűzbe tenné a kezét? Határozott feltételem volt, mielőtt elvállaltam a jelöltséget, hogy a környezetemben nem lehet senki, akit jogerősen elítéltek. Az a csapat, amely összeállt a Terézvárosban, mindenfajta értelemben messze van attól az időszaktól. Igen, tűzbe tenném a kezem értük. A legénybúcsúra érkező brit hadak lassan a VI. kerületet is beveszik. Mit akar kezdeni a buliturizmussal? A házak állapota és a közterületek minősége döntően befolyásolja, hogy egy városrész milyen látogatókat vonz. Rengeteg apró lépésre szükség lenne, például arra, hogy az utcákat naponta többször takarítsák. A lakásokat kiadó tulajdonosokat kötelezni lehetne rá, hogy rendbontás esetén azonnal intézkedjenek. Ahogyan magyar rendőrök nyáron a horvát tengerparton teljesítenek szolgálatot, úgy angol rendőrök is jöhetnének Budapestre. Már a jelenlétük visszatartó erő lenne. A cél az, hogy a turisták jól érezzék magukat, de a lakók is nyugalomban éljenek.
Szerző
Frissítve: 2019.07.26. 10:57