felsőoktatás;ponthatárok;

- Hetvenkilencezer boldog diák, egyre csökkenő összlétszám

Míg az elmúlt három évben növekedett az új hallgatók száma, a felsőoktatásban résztvevők összlétszáma folyamatosan csökken.

Idén 78,9 ezer jelentkezőt vettek fel egyetemre, mintegy 3 ezerrel többet, mint egy évvel korábban – jelentette be a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően Bódis József oktatási államtitkár. Tavaly 75,3 ezren nyertek felvételt, amit Bódis már akkor „imponálónak” nevezett a 2017-es 72,7 ezerhez képest. A sikeres jelentkezések számát tekintve tehát kijelenthető: az utóbbi három évben egyre többen kerülnek be egyetemre, ami látszólag szembemegy a kormány 2012-ben indul felsőoktatás-politikájával.

Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint azonban a látszat csal: valójában nincs szó arról, hogy fordulat történt volna. – 2011-hez képest 2013-ra több mint 25 ezerrel csökkent a felvételt nyert hallgatók száma, ehhez képest az utóbbi néhány évben tapasztalt 2-3 ezres növekedés elenyésző – mondta.

A szakértő szerint a jelentkezők és a felvettek számának enyhe növekedése mögött állhat az is, hogy 2020-tól már csak legalább egy középfokú nyelvvizsga birtokában lehet egyetemre felvételizni. Sokan lehetnek, akik kihasználták, hogy idén utoljára még nyelvvizsga nélkül is lehet jelentkezni. A jelentkezők egy jelentős részét nem a frissen érettségizettek teszik ki – az ő számuk általában 50-55 ezer közötti a továbbtanulni vágyók körében. Sokan vannak, akik évekkel később döntenek a továbbtanulás mellett, egy nyelvvizsga megszerzése esetükben nagyobb anyagi és időráfordítást igényelhet, mint a középiskolásoknak. A nyelvvizsga meglétét megkövetelő szigorítás a legóvatosabb szakmai becslések szerint is 10-15 százalékkal csökkentheti majd a felsőoktatásba bekerülők számát.

Miközben ez a szám már így is évek óta folyamatosan csökken: az idén zárult tanévben összességében 80 ezerrel kevesebb hallgató volt a felsőoktatásban, mint 2011-ben. Ez az össznépesség felsőoktatásban való részvételén is meglátszik: míg 2011-ben a teljes magyar népesség 3,6 százaléka, 2018-ban már csak 2,8 százaléka járt valamilyen felsőfokú képzésre.

Viszont évről-évre egyre több magyar tanul külföldi egyetemeken. A középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő Engame Akadémia becslései szerint számuk már 14 ezret is meghaladja. A legfrissebb adatok szerint például az Egyesült Királyságban több mint 2200 magyar tanul, az idei felvételi időszakban pedig 1030-an adták be jelentkezésüket. Hollandiában a 2018/2019-es tanévben rekordszámú, 1015 magyar diák folytatott felsőfokú tanulmányokat, ami 29 százalékos növekedés a 2016/2017-es tanévhez képest. 

Legmagasabb ponthatárokIdén a Pécsi Tudományegyetemen húzták meg a legmagasabb ponthatárt: 490 pontot kellett elérnie a maximális 500-ból annak, aki az egyetem germanisztika alapképzésén szeretett volna továbbtanulni. A Neumann János Egyetem nemzetközi gazdálkodás levelező szakján 478 pont volt a limit. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakján 476 pontnál húzták meg a határt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem három tanári képzésére (német-francia, matek-orosz, történelem-latin) 475 ponttal lehetett bekerülni.  
Többen tanulhatnak állami ösztöndíjjalÁllamilag támogatott helyekre idén 62 ezren kerültek be Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint. Tavaly ez a szám 58 ezer volt. Ezzel együtt a kormány idén is szigorított a feltételeken, szeptembertől a tavalyinál is magasabb tanulmányi átlagokat kell produkálniuk azoknak, akik meg szeretnék tartani az állami ösztöndíjat. Egy éve mintegy 8 ezren veszítették el ösztöndíjas státuszukat, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint a következő átsoroláskor még többen járhatnak így.
Legnépszerűbb egyetemekJelentkezők / Felvettek Eötvös Loránd Tudományegyetem 24764 / 10170 Debreceni Egyetem 16502 / 7420 Szegedi Tudományegyetem 14596 / 6159 Budapesti Gazdasági Egyetem 14039 / 6192 Pécsi Tudományegyetem 13 346 / 5186 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 11023 / 4774 Forrás: Népszava-gyűjtés
Mely szakokra jutottak be a legtöbben?Jelentkezők  - Felvettek - Legmagasabb ponthatár Mérnökinformatikus 6500 - 2069 - 402 Gépészmérnöki 5229 - 1462 - 360 Programtervező informatikus 4447 - 1442 - 380 Gazdálkodási és menedzsment 10348 - 1299 - 449 Gazdaságinformatikus 4677 - 1227 - 405 Villamosmérnöki 3035 - 1073 - 350 Általános orvos 2873 - 1052 - 442 Forrás: Népszava-gyűjtés

Beton helyett fák, szemét helyett rend – üzeni Soproni Tamás, a Momentum politikusa, az ellenzék VI. kerületi közös polgármesterjelöltje.