Kiemelték a mázsás városligeti bombát

Publikálás dátuma
2019.07.26. 07:31

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Két kerületben is területlezárásokat kellett elrendelni, amíg a tűzszerészek hatástalanítják a mázsás robbanótestet. Délre véget értek a munkálatok.
Péntek délre befejeződött a szovjet rombolóbomba kiemelése a Városligetben. A  környékbeli utcákban is újra indulhatott a forgalom, az érintett területeken lakókat és dolgozókat (mintegy 3500 embert) pedig visszaengedték a helyszínre - jelentette be honlapján a kormányhivatal.
A  sikeres kiemelésről a MH 1. Honvéd Tűzszerész És Hadihajós Ezred szakemberei is beszámoltak Facebook-oldalukon: mint írtákl a száz kilós szovjet rombolóbombában nem volt gyújtószerkezet, a robbanótestet pedig Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére  vitték, hogy ott később megsemmisítsék.

Korábban ez történt

 Világháborús bombát hatástalanítanak pénteken 8 és 13 óra között Budapesten, a Városligetben. Emiatt a VII. és a XIV. kerületben több utcát lezárnak és épületeket is kiürítenek. A forgalomkorlátozás több trolit és buszt érint - írja az MTI. A fővárosi kormányhivatal közlése szerint a a tűzszerészek korábban egy második világháborús, szovjet gyártmányú, 100 kilogrammos rombolóbombát azonosítottak Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út kereszteződéséhez közel eső területen, egy zárt építkezésen A hatástalanítást a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred szakemberei végzik.
A művelet idejére a a rendőrség mintegy 500 méter sugarú körben rendelt el kiürítést. Az érintett területet a lakosságnak és az ott dolgozóknak péntek délelőtt el kell hagyniuk, és csak a hatástalanítás sikeres befejezése után térhetnek vissza. A két kerületben kijelöltek egy-egy befogadóhelyet is. Az evakuálás a VII. és a XIV. kerületben összesen mintegy 3500 embert érint. A kiürítéssel kapcsolatos további információk a kormanyhivatal.hu oldalon olvashatók. 
A közúti és a közösségi közlekedést is korlátozzák a művelet idejére:
  • reggel lezárják a VII. kerületi István utca, Marek József utca, Dembinszky utca és Peterdy utca Dózsa György út és Murányi utca közé eső szakaszát;
  • a XIV. kerületi Cházár András utcát;
  • várhatóan délelőtt 10 óráig már csak az átmenő forgalmat engedélyezik a Dózsa György úton a Thököly út és a Damjanich utca között, illetve az Ajtósi Dürer soron a Dózsa György út és a Stefánia út között. Ezután,a művelet befejezéséig e főútszakaszokat is teljesen lezárják, oda az autóbuszok és trolibuszok sem hajthatnak be.
  A Budapesti Közlekedési Központ közlése szerint 8 órától kezdődően kiürítik, majd ezután teljesen lezárják a közúti, a közösségi közlekedési, a gyalogos- és a kerékpáros-forgalom elől a XIV. kerületi Ajtósi Dürer sort és az István utcát a Stefánia úttól a Cserhát utcáig, valamint a Dózsa György utat a Damjanich utca és a Thököly út között. A korlátozás miatt módosított útvonalon jár a 74-es, a 75-ös, a 79-es trolibusz, valamint a 20E és a 30-as autóbusz. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.26. 12:20

Egy diszkriminatív szabállyal kevesebb, de még mindig sokakat büntet a rendszer

Publikálás dátuma
2019.07.26. 07:30

Fotó: Népszava
Az otthonápolók számára hátrányos jogszabályt semmisített meg az Alkotmánybíróság. Az érdekvédők szerint ez csak részsiker, a minden tartós ápolásban érintett személyre kiterjedő szabályozás még nem valósult meg.
Az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról szóló jogszabálynak azt a rendelkezését, mely indokolatlanul tett különbséget a gyermeküket tartósan ápoló szülők között. Eddig csak az kaphatta meg ezt a támogatást, aki más típusú pénzbeli ellátás – például kiemelt ápolási díj – igénybevételével tudta bizonyítani, hogy legalább húsz éven keresztül valóban otthon ápolta gyermekét. Ha azonban korábban nem vett igénybe ilyen támogatásokat, hiába áldozta akár egész életét gyermeke otthoni ápolására, kérelmét elutasították. Az AB több bírói kezdeményezés és egy alkotmányjogi panasz alapján döntött a törvény vonatkozó rendelkezéseinek megsemmisítése mellett. A panaszbeadvány érintettje 33 éven keresztül gondozta súlyosan fogyatékos, magatehetetlen gyermekét, aki 2002 áprilisában halt meg. Fizető munkát csak ezt követően, 51 évesen tudott vállalni, így nagy szüksége lenne arra, hogy alacsony nyugdíja kiegészítéseként megkaphassa a tartós ápolást végzők időskori támogatását, havi 50 ezer forintot. Kérelmét minden alkalommal elutasították. Az eddigi szabályok alapján ugyanis a támogatás jogosságát csak azzal tudta volna alátámasztani, ha bemutatja azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, legalább 20 évig otthonápolási díjban is részesült, tehát legalább ennyi ideig valóban otthon gondozta 24 órás „műszakban” a gyermekét. Az érintett kormányhivatal ebből nem engedett, hiába mutatott rá az idős szülő arra, hogy 1968-ban született gyermeke életében és 2002-ben bekövetkezett halálakor még nem is létezett sem emelt összegű, sem kiemelt ápolási díj. Az AB határozatával ez az anomália szűnt meg. Az elutasított szülők kérjék ismét jogos támogatásukat! – hívta fel az érintettek figyelmét a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). A szervezet elnöke, Kovács Ágnes üdvözölte az AB döntését, ugyanakkor rámutatott: ez „csak” egy részsiker, hiszen a minden tartós ápolásban érintett személyre kiterjedő szabályozás még nem valósult meg. A támogatásban ugyanis csak a gyermeküket gondozó szülők részesülhetnek, holott nagyon sok olyan idős ember van, akik állandó felügyeletre szoruló testvérüket, házastársukat vagy épp szüleiket ápolták évtizedeken keresztül, vagy ápolják mind a mai napig otthoni körülmények között. – Szövetségünk továbbra is küzd azért, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatását megkülönböztetés nélkül minden érintettre terjesszék ki – hangsúlyozta Kovács Ágnes.

Jár segítség az autistáknak is

Módosították a gyerekek otthongondozási díjának (gyod) feltételeit, így már az autista gyereket nevelő családok is megkaphatják a bruttó 100 ezer forintos támogatást – írta az Abcúg. A kormány idén januárban vezette be a gyod-ot, amiért számos civil szervezet és tartósan beteg gyermeküket 24 órában otthon ápoló szülő küzdött, de az új szempontrendszer alapján abból több, autista gyermeket nevelő család kimaradt. Az ő helyzetüket most rendezték, de például az állandó felügyeletet igénylő Down-szindrómás, krónikus betegséggel, súlyos epilepsziával, cukorbetegséggel és ritka betegségekkel élő gyerek után továbbra sem jár a támogatás. J. D.

Szerző

Voksokért turnézik Orbán a határon túl

Publikálás dátuma
2019.07.26. 06:45
A Fidesz politikájába belesimuló szervezetek tarthatják a markukat
Fotó: Veres Nándor / MTI
A „nemzetépítésből” mára nyílt színi szavazatvásárlás lett. A kormány tízmilliárdokkal kedveskedik a határon túli szervezeteknek.
Tavaly összesen csaknem 85 milliárd forintot költött a Külgazdasági- és Külügyminisztérium hat szervezeten keresztül a határon túli magyar lakta területek gazdaságfejlesztésére – derült ki a tárca összesítéséből. A legtöbb pénz, 45 milliárd forint a Vajdaságnak jutott, Felvidéken 22 milliárd forintra, Kárpátalján 13,3 milliárd forintra, Erdélyben 3,3 milliárd forintra, Drávaszögben 945 millió forintra, míg Muravidéken 677 millió forintra lehetett pályázni. A hivatalosan meghatározott cél minden esetben a helyi gazdaság fejlesztése volt, valamint a határon túl élő magyarok elvándorlásának megakadályozása. A pénzek elosztását az állam tulajdonában lévő, általában az adott országban bejegyzett szervezetek végzik. A pénzköltés egyébként idén sem állt le, a Vajdaságban élők például egy nemrég indult tenderen összesen 1,4 milliárd forintra pályázhatnak: egyebek mellett 300 millió forint jut házvásárlásra, 200 millió forint földvásárlásra, 300 millió forint eszközbeszerzésre, de turisztikai fejlesztésre is szánnak 300 millió forintot. Erdélyben 131 millió lejt (9,1 milliárd forintot) szántak traktorok és különböző mezőgazdasági eszközök beszerzésére, míg további 75 millió lejt (5,2 milliárd forintot) szálláshelyfejlesztésre. A kormány nem is csinált titkot belőle, hogy a határon túli jelenléttel elsősorban belpolitikai céljai vannak. A tusványosi tábor programjai közül mára eltűntek az alapítók szándékait tükröző, a magyar–magyar és a magyar–román együttműködést szolgáló fórumok, és a helyükbe a Fidesz politikájába illeszkedő egységes nemzetkép sulykolása, egyfajta „gyarmatosító” attitűd került.
Szerző
Frissítve: 2019.07.26. 06:55