15 milliárdot kerestek Gerendaiék a Sziget eladásán

Publikálás dátuma
2019.07.26. 09:07

Fotó: Sziget Festival Official
A fesztiválcéget birtokló négy magánszemély a Sziget 70 százalékát adta el ennyiért egy titkos amerikai befektetői körnek.
Megtudta a G7, hogy mennyiért értékesítették a Sziget Zrt.-t, a korábban titkolt összeg annál is több, mint amennyire korábban a Forbes becsülte. Mint a lap emlékeztet, a fesztiválcéget 2017 elején adták el a Providence nevű amerikai befektetési alapnak.
Gerendai Károly annyit árult el, hogy a sajtóban végigfutó Forbes-becslés – amely szerint*8,5 milliárd forintot érhetett a Sziget 70 százaléka – alulbecsli az összeget. Nem sokkal később, a 2016-os beszámoló megjelenése után a Forbes is helyesbítette a becslését, 13,2 milliárd forintra. Bár az eladó valóban nem árulhatta el a vételárat, és a vevő sem verte nagydobra, de annyira azért mégsem volt ez titkos. A Sziget Zrt.-t technikailag birtokló luxemburgi holdingcég, az LMF Luxco sárl. 2017-es beszámolójában ugyanis leírták, mennyit fizettek magyar rendezvényszervező cégért. Eszerint egészen pontosan 
49 millió és 65 170 euróért, forintban (2017-es átlagárfolyamon) 15,2 milliárdért vették meg a Sziget 70 százalékát.

Gerendai Károly, Kardos József és Kádár Tamás
Fotó: Népszava
Ez alapján a teljes céget 70 millió euróra, azaz mai árfolyamon 22,4 milliárd forintra értékelte a 2017. januári üzlet -írja a hírportál.  Ebből ki lehet számolni, hogy a Szigetet korábban birtokló négy magyar magánszemély annál is többet keresett a fesztivál 70 százalékának eladásán, mint azt korábban becsülték. A Szigerta Kft.-t birtokoló Gerendai Károlyhoz és Takács Gáborhoz 11,6 milliárd forint érkezhetett (ezen 68-32 százalékos tulajdoni arány szerint osztozhattak), a Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert 50-50 százalékos tulajdonában álló Volt Invest Kft. számlájára pedig 3,5 milliárd forint kerülhetett. Nagyjából ez tükröződik a két magyar cég leadott beszámolójában is.* Az LMF Luxco azt is megemlíti a beszámolójában, hogy a maradék 30 százalék megvásárlásának feltétele, hogy a fő magyar rendezvény hét egymást követő évre működési engedélyt szerezzen a fővárosi önkormányzattól. A Sziget Zrt. ügyvezetője, Kádár Tamás azt válaszolta kérdésemre, hogy jelenleg a korábban a fővárossal megkötött ötéves szerződéses periódus felénél járnak, és a folytatásról most nem tárgyalnak Budapesttel. Ugyanakkor az eladás továbbra is sínen van, ez 2021 elején zárulhat. 
A magyar fesztiválszervezőt és a többi Superstruct-fesztivált nem akármilyen cégstruktúrán keresztül birtokolja a cikk elején említett Providence befektetési alap. Emiatt nem is teljesen világos, hogy ki a végső tulajdonos. Az amerikai alapkezelő tucatnyi luxemburgi és kajmán-szigeteki, főként rövidítésekből álló nevű céget hozott létre, amelyek sokféle részvénysorozattal kereszttulajdonolják egymást. A luxemburgi cégiratokban csak néhány előleggel összefüggésben bukkan fel a Providence ottani hivatalos cége, a PEP GCO sárl. neve, de vannak további furcsaságok is – akit érdekel, hogy hogyan kötött ki a Sziget végső soron ebben a híres karib-szigeteki házban, az kattintson a csillagra. A Népszava korábban arra jutott a luxemburgi cégiratok és egy amerikai versenyhivatali dokumentum alapján, hogy a nehezen áttekinthető lánc végén valójában nem is a Providence alapjai vannak, hanem a Providence-ben vezető szerepet betöltő magánszemélyek: az egyik ágon Sinisa Krnic, a Providence adórészlegének vezetője, a másik szálon pedig három amerikai Providence-főnök (Jonathan M. Nelson, Glenn M. Creamer és Paul J. Salem) a Sziget és a többi fesztivál végső tulajdonosai. Ez valószínűsíti, hogy valamilyen külön szerződésbe foglalt megállapodásuk van a Providence valamelyik alapjával a cégek tulajdonlásáról. A G7 cikkét teljes terjedelmében itt lehet elolvasni
Szerző
Frissítve: 2019.07.26. 16:17

Lasszóval fogják a dolgozókat

Publikálás dátuma
2019.07.26. 08:30

Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP
Az első félévben 80 ezer álláshely betöltésére nem találtak a cégek vállalkozót.
Egyre nehezebben bővíthető Magyarországon a foglalkoztatottság: 2017 óta egyértelművé vált, hogy jelentősen lecsökkent a mozdítható munkaerőtartalék - derül ki a KSH csütörtökön megjelent, az idei első negyedéves adatokat feldolgozó kiadványából. A növekedés teljes leállásáról ugyanakkor nem beszélhetünk, hiszen az első negyedévben 1,4 százalékkal nőtt a dolgozók száma és elérte a 4,497 millió főt. Bár ma Magyarországon a 15-64 évesek foglalkoztatása lassú emelkedéssel mára 69,9 százalékon áll, ez elmarad az uniós országokétól. A közfoglalkoztatottak száma 37 ezerrel 121 ezerre csökkent. Folyamatosan nő a minimálbér és a közfoglalkoztatási jövedelmek közötti különbség. Ez arra ösztönzi a közmunkásokat, hogy ha tehetik, helyezkedjenek el a munkaerőpiacon, ahol ezt a korábbinál sokkal könnyebben megtehetik. A közfoglalkoztatottak közel kétharmada továbbra is észak-magyarországi, illetve észak-alföldi. Míg a férfiak körében egy év alatt 45,6 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, addig a nőknél csak 16,3 ezer volt a gyarapodás. 2010-től számítva még élesebb a különbség: férfiak esetében 520,6 ezer, nőknél 297,7 ezer. A külföldön dolgozókra vonatkozó adatokat mindig óvatosan kell kezelni, hiszen egy év alatt csak 12 ezer fővel nőtt azoknak a száma, akik külföldön működő vállalkozást adtak meg munkahelyüknek. Számuk 2010-hez képest már 63,4 ezerrel nőtt, ami így a KSH szerint 108,9 ezret tett ki. Hivatalosan tehát ennyien dolgoznak külföldön.   Az első félévben 80 ezer álláshely betöltésére nem találtak a cégek vállalkozót. Ebből 57 ezer jutott a versenyszférára és 19 ezer az államra, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében.
Szerző

Durrant az épület, repült a tető az ajkai erőműben

Publikálás dátuma
2019.07.26. 06:30
Korábbi felvétel
Fotó: SZALMÁS PÉTER
Pénteken látványosan felrobbant a Bakonyi Erőmű egy ajkai kazánjának szűrője. A cég több napra rá tett közzé tájékoztatót. Felelős nincs.
„Pont arra jártam, amikor egy hatalmas nagyot durrant az épület és repült a tető, illetve minden feketeségbe borult... eléggé megijedtem” - fogalmazott lapunknak egy ajkai lakos azután, hogy a múlt hét pénteken robbanás történt a francia Veolia tulajdonában lévő Bakonyi Erőmű helyi telepén. Az „Elegünk van a koromból Ajkán” elnevezésű Facebook-csoportban a lakosság fotókat, filmfelvételeket is megosztott a csúnya fellegeket okádó kéményről. Szemtanúk szerint a jelenség csak néhány percig tartott, ezután az egység láthatólag leállt. A társaság öt napra rá, 24-én jelentetett meg először közleményt az ügyről honlapján. Az elsőként az Infostart által idézett üzenet szerint átmeneti meghibásodás történt az ajkai erőmű területén július 19-én a délutáni órákban. Így a por- és pernyekibocsátás ideiglenesen megnőtt. Az erőművet üzemeltető Bakonyi Erőmű munkatársai működési próbákat tartottak egy huzamosabb ideje üzemen kívül lévő kazánon, amikor a berendezéshez kapcsolódó elektrofilteren műszaki hiba keletkezett. Ennek következtében megsérült a kompenzátor, valamint por és pernye távozott az erőmű nyugati kéményéből. A meghibásodás következtében személyi sérülés nem történt és egyéb szennyező anyag sem került a levegőbe. Az üzemzavar észlelését követően munkatársaik haladéktalanul leállították az érintett kazánt a további rendellenes működés megelőzése érdekében, és az erőmű felügyeletét ellátó szakhatóságokat is tájékoztatták az eseményről. A gyors beavatkozásnak köszönhetően a por- és pernyekibocsátás rövid időn belül megszűnt. Ezt követően az erőmű kibocsátása a a környezetvédelmi határértéknek megfelelő szintre állt vissza – zárul a közlemény, amiben elnézést kérnek és köszönik a türelmet. A közel száz éves múltra visszatekintő, negyed századdal ezelőtt privatizált Bakonyi Erőmű viszonylag kis, 132 MW-s méretével áram- és hőtermelést is végez. A céget két éve vásárolta meg a hazai közműpiacon máig terjeszkedő, francia Veolia a tavaly elhunyt Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségétől. Míg a cég árbevétele viszonylag stabil, 7-8 milliárd forint, addig eredménye komoly hullámzásokkal a néhány százmilliós nyereségtől az egymilliárdon felüli veszteségig váltakozik. A cég jegyzett tőkéje a korábbi 16 milliárdról mára egymilliárd közelébe csökkent. Így egy újabb, hasonló veszteség már tőkepótlást tenne szükségessé. Az ijedt, a hivatalos tájékoztatást sokáig hiányoló lakosságon kívül lapunknak szakértők is igyekeztek megfejteni, mi is történhetett az erőmű 8-as számú kazánjánál. Egyöntetű véleményként hallhattuk, hogy az – eredetileg a helyi timföld- és alumíniumgyártás támogatására alakult - egység rendkívül elavult. A lakosság elsősorban a mindenre lerakódó porra és a pernyére panaszkodik. Mindazonáltal a társaság minden környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. Habár a korábban szinte kizárólag szenet égető egység mára – amiként arra a cég közleménye is utal – túlnyomórészt „biomasszát”, vagyis faaprítékot és mezőgazdasági melléktermékeket éget, többek szerint egyre nagyobb arányban keveredik a tüzelőanyagba srf nevű válogatott hulladék is. Kérdés, mi okból került sor a régóta nem használt 8-as kazánban tüzelési próbára. Többek szerint eme, az erőművön belül is legelavultabbnak számító egységben kísérletet tehettek eme hármas fűtőanyagmix elégetésére. Egy, az erőművet behatóan ismerő forrásunk szerint a 8-as kazán nagyobb arányú srf elégetésére nem alkalmas. Azért sem indítják be, mert kibocsátása jócskán meghaladja a légszennyezési határértékeket, így évente legfeljebb néhány órát üzemelhet. Annak megállapítására nem vállalkozott, hogy a porszűrő is a tüzelőanyag-kísérlet miatt robbanhatott-e be, ám az események számára valamiféle emberi mulasztásra engednek következtetni. Tovább tetézi a bajt, hogy számos forrásunk, illetve fórumozó is felfedezni vélt a tüzeléshez kapcsolódóan pvc-t is. Ez szabálytalan lenne, hisz srf-be nem kerülhetne ilyen anyag. Ellenkező esetben a levegőbe rákkeltő anyagok - például dioxin – is kerülnének, de a klór a tüzelőberendezéseket is tönkretenné. Ennek kapcsán többek sokat hallhattunk a „biomassza”-, illetve az srf-piac visszásságairól is, melyek rendre abban gyökereznek, hogy az igényeltnél jóval kevesebb, megfelelő minőségű anyag áll az erőművek rendelkezésére. A jelek szerint számottevő szennyezéssel nem járó eset kapcsán az elmúlt napok során komoly nehézségeket okozott hivatalos információkhoz jutni. Általános reakció volt a felelősséghárítás és a szerintük „túl gyors” válaszadási igény. Schwartz Béla, a város szocialista polgármestere – az ellenzék közös jelöltje – lapunkat szabadságára hivatkozva részint a jegyzőhöz, részint a térség fideszes képviselőjéhez, Fenyvesi Zoltánhoz irányította. Utóbbi valóban tett az erőművel együtt érző nyilatkozatot az Info TV-nek. Ebben többek között tolmácsolta a vezetőség megállapítását, miszerint a kezelőszemélyzet nem mulasztott. Jáger László jegyző hatáskör hiányára hivatkozva szintén elhárította a megkeresésünket. Szerinte az ügyben csak a Veszprém Megyei Kormányhivatal (VMK) Környezetvédelmi és Természetvédelmi osztálya az illetékes. Igaz, a cégtől ők is megkapták a közleményt. Jáger László leszögezte: a Veolia részéről komoly korszerűsítési törekvéseket tapasztal. Megjegyzendő: Schwartz Béla a tulajdonosváltás előtt, 2016-ban még parázs vitába keveredett az erőművel annak légszennyezése miatt. A VMK-tól csütörtökön érdeklődésünkre megerősítették: a Bakonyi Erőmű július 19-én tájékoztatta őket az eseményről. Mérőállomásaik nem mutattak ki hatósági intézkedést indokló légszennyezési határérték-túllépést. A kiáramlott por azbesztet nem tartalmazott. Bár hozzájuk lakossági bejelentés nem érkezett, helyszíni szemlét tartottak. itt megállapították, hogy környezet-, illetve levegőszennyezést a pénteki eset nem okozott – zárul a VMK közlése. A Veolia, illetve a Bakonyi Erőmű részéről kérdéseinkre későbbi választ ígértek.

Szűrővel is szennyez

A fekete füstről készített képek aggodalomra adnak okot, az ott élők közt pedig joggal kelt riadalmat – kommentálta az esetet megkeresésünkre Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője. Reményei szerint azonnal riasztották a katasztrófaelhárítókat, és a lehető legkisebb mennyiségben dőlt az emberek lakóhelyéhez közel a sötét színű, mérgező füst. Egy ilyen meghibásodás nélkül is elképzelhető, hogy a szenet is tüzelő erőművek mennyi szennyező anyagot bocsátanak ki az előírásnak megfelelő szűrőberendezések működtetésével együtt is. Magyarországon sürgős és közeli dátumot kell találni a szén kivezetésére – hangsúlyozta a civil szervezet munkatársa.

Szerző
Frissítve: 2019.07.26. 10:52