Újabb fantasztikus siker a családvédelemben: gyorsuló ütemben fogy a magyar

Publikálás dátuma
2019.07.26. 09:22

Fotó: Artur Widak / AFP
2,1 százalékkal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban.
Nőtt a természetes fogyás mértéke 2019 első öt hónapjában, miután 2,1 százalékkal kevesebb gyermek született és 0,5 százalékkal többen haltak meg a múlt év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az év első öt hónapjában 34 823 gyermek született, 745-tel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Január-márciusban átlagosan 4,2 százalékkal alacsonyabb, áprilisban 2,7 százalékkal magasabb, májusban azonos számú volt az élve születések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest. 2019. január-májusban 57 799-en haltak meg, 267-tel többen, mint az előző év azonos időszakában. Idén januárban 20, februárban 2,7 százalékkal többen, márciusban viszont 14, áprilisban és májusban pedig 2,4 százalékkal kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban. Mivel a születések száma csökkent, a halálozások száma pedig emelkedett, a természetes fogyás mértéke 4,6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A hivatal adatai szerint a házasságkötések száma nőtt: 16 289 pár házasodott össze, 4,4 százalékkal, 690-nel több, mint tavaly ilyenkor. Januárban 3,9 százalékkal kevesebb, február-márciusban kis mértékben, április-májusban pedig 7,6 százalékkal több házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Ezer lakosra 8,6 élve születés és 14,3 halálozás jutott. Az előbbi adat 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,1 ezrelékponttal magasabb az előző év azonos időszakára számított értéknél. Ennek eredményeként a természetes fogyás 0,3 ezrelékponttal, 5,7 ezrelékre nőtt. Az év első öt hónapjában ezer élve születésre 3,8 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékpontos növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest. A házasságkötési arányszám 4 ezrelékes értéke 0,2 ezrelékponttal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest
Témák
demográfia

Hetvenkilencezer boldog diák, egyre csökkenő összlétszám

Publikálás dátuma
2019.07.26. 09:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Míg az elmúlt három évben növekedett az új hallgatók száma, a felsőoktatásban résztvevők összlétszáma folyamatosan csökken.
Idén 78,9 ezer jelentkezőt vettek fel egyetemre, mintegy 3 ezerrel többet, mint egy évvel korábban – jelentette be a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően Bódis József oktatási államtitkár. Tavaly 75,3 ezren nyertek felvételt, amit Bódis már akkor „imponálónak” nevezett a 2017-es 72,7 ezerhez képest. A sikeres jelentkezések számát tekintve tehát kijelenthető: az utóbbi három évben egyre többen kerülnek be egyetemre, ami látszólag szembemegy a kormány 2012-ben indul felsőoktatás-politikájával. Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint azonban a látszat csal: valójában nincs szó arról, hogy fordulat történt volna. – 2011-hez képest 2013-ra több mint 25 ezerrel csökkent a felvételt nyert hallgatók száma, ehhez képest az utóbbi néhány évben tapasztalt 2-3 ezres növekedés elenyésző – mondta.
A szakértő szerint a jelentkezők és a felvettek számának enyhe növekedése mögött állhat az is, hogy 2020-tól már csak legalább egy középfokú nyelvvizsga birtokában lehet egyetemre felvételizni. Sokan lehetnek, akik kihasználták, hogy idén utoljára még nyelvvizsga nélkül is lehet jelentkezni. A jelentkezők egy jelentős részét nem a frissen érettségizettek teszik ki – az ő számuk általában 50-55 ezer közötti a továbbtanulni vágyók körében. Sokan vannak, akik évekkel később döntenek a továbbtanulás mellett, egy nyelvvizsga megszerzése esetükben nagyobb anyagi és időráfordítást igényelhet, mint a középiskolásoknak. A nyelvvizsga meglétét megkövetelő szigorítás a legóvatosabb szakmai becslések szerint is 10-15 százalékkal csökkentheti majd a felsőoktatásba bekerülők számát. Miközben ez a szám már így is évek óta folyamatosan csökken: az idén zárult tanévben összességében 80 ezerrel kevesebb hallgató volt a felsőoktatásban, mint 2011-ben. Ez az össznépesség felsőoktatásban való részvételén is meglátszik: míg 2011-ben a teljes magyar népesség 3,6 százaléka, 2018-ban már csak 2,8 százaléka járt valamilyen felsőfokú képzésre. Viszont évről-évre egyre több magyar tanul külföldi egyetemeken. A középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő Engame Akadémia becslései szerint számuk már 14 ezret is meghaladja. A legfrissebb adatok szerint például az Egyesült Királyságban több mint 2200 magyar tanul, az idei felvételi időszakban pedig 1030-an adták be jelentkezésüket. Hollandiában a 2018/2019-es tanévben rekordszámú, 1015 magyar diák folytatott felsőfokú tanulmányokat, ami 29 százalékos növekedés a 2016/2017-es tanévhez képest. 

Legmagasabb ponthatárok

Idén a Pécsi Tudományegyetemen húzták meg a legmagasabb ponthatárt: 490 pontot kellett elérnie a maximális 500-ból annak, aki az egyetem germanisztika alapképzésén szeretett volna továbbtanulni. A Neumann János Egyetem nemzetközi gazdálkodás levelező szakján 478 pont volt a limit. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakján 476 pontnál húzták meg a határt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem három tanári képzésére (német-francia, matek-orosz, történelem-latin) 475 ponttal lehetett bekerülni.  

Többen tanulhatnak állami ösztöndíjjal

Államilag támogatott helyekre idén 62 ezren kerültek be Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint. Tavaly ez a szám 58 ezer volt. Ezzel együtt a kormány idén is szigorított a feltételeken, szeptembertől a tavalyinál is magasabb tanulmányi átlagokat kell produkálniuk azoknak, akik meg szeretnék tartani az állami ösztöndíjat. Egy éve mintegy 8 ezren veszítették el ösztöndíjas státuszukat, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint a következő átsoroláskor még többen járhatnak így.

Legnépszerűbb egyetemek

Jelentkezők / Felvettek Eötvös Loránd Tudományegyetem 24764 / 10170 Debreceni Egyetem 16502 / 7420 Szegedi Tudományegyetem 14596 / 6159 Budapesti Gazdasági Egyetem 14039 / 6192 Pécsi Tudományegyetem 13 346 / 5186 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 11023 / 4774 Forrás: Népszava-gyűjtés

Mely szakokra jutottak be a legtöbben?

Jelentkezők  - Felvettek - Legmagasabb ponthatár Mérnökinformatikus 6500 - 2069 - 402 Gépészmérnöki 5229 - 1462 - 360 Programtervező informatikus 4447 - 1442 - 380 Gazdálkodási és menedzsment 10348 - 1299 - 449 Gazdaságinformatikus 4677 - 1227 - 405 Villamosmérnöki 3035 - 1073 - 350 Általános orvos 2873 - 1052 - 442 Forrás: Népszava-gyűjtés

Szerző

TAO-pénzeső után újabb sportcentrumok bújnak ki a földből Mezőkövesden

Publikálás dátuma
2019.07.26. 08:32
A mezőkövesdi stadion lelátója. Képünk illusztráció
Fotó: Vajda János / MTI
A stadionfelújítást magában kevésnek érezhették, még két sportcentrumot építenek Tállai András városában.
Focival kapcsolatos beruházásból sosem lehet elég – ezt vallják Mezőkövesden is: mint az Index megtudta, régi futballstadionjuk 800 milliós felújítása csak kedvet adott a további építkezéshez, hiszen máris új csarnokok építésén gondolkodnak Tállai András belügyi államtitkár (korábbi NAV-elnök és klubtulajdonos) városában.
A mezőkövesdi híreket követő Mezőkövesd képekben nevű oldal fényképe szerint szerkezetileg már kész a legújabb sportcsarnok, amit ezúttal TAO-pénzből építenek a városban. A Mezőkövesd Zsóry hivatalos honlapján viszont azt írják, hogy nem is egy, hanem két csarnok épülhet: utánpótlás és felnőtt sportcentrum épül két nagyméretű, kivilágított füves játéktérrel. Készül egy fedett, nagyméretű műfüves játéktér, valamint egy kézilabdapálya-méretű csarnok is. Lesznek edzőtáborozásra alkalmas szálláshelyek is.
A mezőkövesdi professzionális sport infrastruktúra tehát az utóbbi öt évben folyamatosan fejlődik. A lap szeretett volna bővebben tájékozódni az építkezésről és a csarnok átadásáról de a Mezőkövesd Zsórynak elküldött kérdések sorsáról csak annyit tudtak meg, hogy azokat eljuttatták az illetékesekhez – válasz egy hete nem érkezett. A klub már a  2017-es TAO-igénylésében  említi a csarnokot (bár a hírportál ezt nem pontosítja, valószínűleg a szerkezetkész épületre gondoltak – a szerk.). A jóváhagyott sportfejlesztési program szerint azt az idén június 30-án át is kellett volna adni. Ebben a programban írnak összegekről is, szerepel mint elő- és utófinanszírozott ingatlan, az előbbiből 288 millió forintra igényeltek TAO-t, 123,5 millió forintos önrész mellett (összesen 411 millió forint), az utófinanszírozáshoz 425,5 milliót TAO-ból, 182 milliós önrészből tennék ki (összesen 607 millió forint).
Mezőkövesd képviselő-testülete ehhez képest csak tavaly nyár elején  döntött  (105/2018) arról, hogy a város területéből a Mezőkövesd Zsóry FC Kft. részére 6600 négyzetméteres területet ad át 15 évre négyzetméterenként havi két forintért, tehát havonta összesen 13200 forintért, és hozzájárultak egy 70*40-es fedett edzőcsarnok építéséhez. A helyrajzi szám alapján ez a Bazsarózsa utcában lévő camping, amit – kihasználatlanságra hivatkozva – teljesen megszüntettek, írja a lap. 
Szerző