Előfizetés

ENSZ: A hőhullám darabokra zúzta az európai melegrekordokat

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.26. 15:44
A kiszáradt Loire medre
Fotó: LOIC VENANCE / AFP
A forró levegő Grönland jégmezői felé tart.
Aggasztja a Meteorológiai Világszervezetet (WMO), hogy az Európán végigvonuló, hőmérsékleti rekordokat megdöntő e heti hőhullám Grönland felé tart - közölte a szervezet szóvivője a szervezet genfi központjában. Clare Nullis elmondta: 
az Észak-Afrika felől észak felé haladó forró levegő nem egyszerűen megdöntötte, hanem „darabokra zúzta” az európai melegrekordokat

csütörtökön, miután 2, 3, sőt helyenként 4 Celsius-fokkal is meghaladta a hőmérséklet az addig mért legmagasabb értékeket, ami „teljes mértékben hihetetlen” fejlemény. Az előrejelzések szerint a légköri mozgások ezt a forróságot Grönland felé viszik majd. Mindennek következtében a sziget jégtakarója fokozottan olvadhat, akár olyan vékonyra is mint 2012-ben, ami az eddigi mérések alapján a legvékonyabb szint volt.   
A grönlandi jégtakaró a globális klímarendszer kulcsfontosságú eleme, olvadása a tengerszint emelkedéséhez és kiszámíthatatlan időjáráshoz vezethet.

Grönlandon vészesen olvad a jég
Fotó: Vincent Truchet / AFP
Dán éghajlatkutatók adatai szerint csak júliusban 160 milliárd tonna olvadt el a grönlandi jégtakaró felszínéből. Az európai hőhullám hatással van az északi-sarkvidéki jégtakaró kiterjedtségére is, amely július közepén az eddig mért legalacsonyabb szinthez közelített. A Meteorológiai Világszervezet szóvivője arra is kitért, hogy az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok az ember okozta klímaváltozás következményei. A brit meteorológiai szolgálat tanulmányára utalva elmondta: 
2050-ig minden második évben lehet számítani a melegrekordokat megdöntő hőségekre.

Pénteken Belgiumban is bejelentették, hogy megdőlt az ország eddigi melegrekordja: 41,8 Celsius-fokot mértek előző nap az észak-belgiumi Begijnendijk településen.

Emelkedő óceánok, eltűnő nemzetek

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.07.25. 11:00

Fotó: Shutterstock
A felmelegedés leginkább a kis szigeteket veszélyezteti, nem csak az ott élők életterét szűkítve, hanem fejlődésnek indult államiságukat is megtámadva.
A globális éghajlatváltozás eddig még nem ismert következményekkel jár a veszélyeztetett országok államiságára, márpedig egy nemzet szuverenitásának bármilyen fenyegetettsége példátlan következményekkel járhat a globális kormányzásra. Azt, hogy mit jelent az állam fogalma, 1933-ban határozták meg az Amerikai Államok Hetedik Nemzetközi Konferenciáján az uruguayi Montevideóban. E szerint négy alapvető ismérve van: állandó lakosság, meghatározott földrajzi terület, a népesség és a terület felett hatalmat gyakorló kormány létezése, és képesség arra, hogy más államokkal kapcsolatba lépjen. Több kisebb, az éghajlatváltozás hatásai által veszélyeztetett óceáni szigetállam esetében manapság ezek a kritériumok nem mindegyike tűnik biztosíthatónak, mert a nemzetközi közösség képtelen a káros események ellen hatásosan fellépni – derül ki a Conversation cikkéből. Kiribati Köztársaság 2015-ben deklarálta, hogy a klímaváltozás alapvetően fenyegeti őket nemzeti létükben. A Maldív-szigetekkel, a Marshall-szigetekkel, Tokelauval és Tuvaluval együtt Kiribati azért van különösen rossz helyzetben, mert a vízből alacsonyan kiemelkedő Csendes-óceáni atollokon (korallzátonyokból felépülő, gyűrű alakú sziget vagy szigetcsoport) terülnek el. Ezek az országok leginkább földalatti édesvíztartalékaiktól függenek, amelyek nagyban meghatározottak az emelkedő tengervíztől és a szárazságoktól, ami súlyos vízhiánnyal fenyegeti a lakosságot. Ugyanakkor a kiöntő óceán sorra pusztítja el a terméseket és az otthonokat, a sós víz pedig tönkreteszi a vízkészleteket. Az óceán vízpart közeli felmelegedése pedig eltereli a halakat, ezért a fő élelmézési forrásnak számító halászat is nehezebbé vált. A kis szigeteken ezek a mozgások lassan leküzdhetik a határokat, kikezdve a montevideói egyezmény egyik alaptételét: az állandó lakosságot. Anote Tong, Kiribati előző elnöke azt mondta, az emelkedő víz még az évszázad vége előtt elveheti tőlük a földet, ezzel a másik kritériumot támadva, a körülhatárolható területet.
A helyzet arra kényszeríti a szakértőket, hogy megoldásokon gondolkodjanak. Ezek egyike a „száműzött kormány” intézménye, ez esetben a kabinet egy másik országban működik. A népességet azonban még akkor is fenn kell tartani, és kevéssé valószínű, hogy egy másik független ország lemondjon területe egy részéről egy másik nép javára. A klímaváltozás tehát átalakíthatja a nemzetek közötti hatalmi dinamikát. Kérdés, ha egy ország földterülete eltűnik, megmarad-e szuverenitása a nemzetközi közösség szemében.  Az ENSZ utal arra, nem valószínű, hogy egy ország egyszerűen megszűnne létezni a „folyamatosság megszakadásával”, azonban az a kettősség - a terület eltűnése és az állam megmaradása -, ami ezekkel az államokkal történhet, kimozdíthatja a nemzetközi közösséget stabil álláspontjából. Sajnos a szuverenitás nemzetközi elve kétélű fegyver, lehetővé teszi, hogy semmire sem kötelező szerződéseket írjanak alá az éghajlatváltozás tárgyában és halogassák a teendőket, miközben az emelkedő óceánszínt által fenyegetett szigetországok államiságára leselkedő veszélyek aggodalmakat keltenek a szuverenitás védelmezői körében. A republikánusok az Egyesült Államokban mindig szívesen hivatkoznak rá, hogy 2018-ban – egy évvel azután, hogy kiléptek a párizsi klímaegyezményből – Trump országa szuverenitására hivatkozott az olaj-, gáz- és szénexport tekintetében, azaz nem sokat törődött a nemzetközi figyelem központjában lévő, a fosszilis üzemanyagokra vonatkozó környezetvédelmi kérdésekkel. Ez azt is jelenti, nem sok figyelmet fog fordítani a süllyedő kis szigetek szuverenitási problémáira, amelyek a legkevesebb üvegházhatású gázkibocsájtók közé tartoznak, miközben aránytalanul a legtöbbet szenvedik a globális klímaváltozástól. A nemzetközi szolidaritás hiánya tehát felveti a kérdést: mi lesz a fulladozó országokkal?

Ellenálló korallszigetek

A Csendes-óceán alacsonyan fekvő korallszigetei hajlamosak formát változtatni a klímaváltozás hatására ahelyett, hogy egyszerűen az emelkedő víz szintje alá süllyednének és lakhatatlanná válnának, mint ahogyan azt korábban feltételezték a kutatók. Egy új-zélandi, brit és kanadai kutatók által készített tanulmány szerint ezek a szigetek „morfodinamikus módon reagálnak” a környezetre, mivel főként nem szilárd kőzetből, hanem a korallok között élő organizmusok apró vázmaradványaiból állnak. Murray Ford, az Aucklandi Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője szerint az alacsonyan fekvő korallzátonyok ellenállóbbaknak bizonyulnak, mint azt korábban hitték. „Ez a tanulmány rávilágít arra a tényre, hogy a természet mintát mutat az alkalmazkodásban, és a szigetek lakóinak is alkalmazkodniuk kell” – tette hozzá. A kutatók elkészítették a tuvalui Fatato-sziget pontos modelljét egy 20 méteres medencében, hogy megfigyeljék, milyen hatásai vannak a klímaváltozás okozta emelkedő vízszintnek és a viharos hullámverésnek. Arra jutottak, hogy a sziget legmagasabb területe, a gerince magasabbra emelkedik, ahogyan a növekvő vízszint és az erőteljes hullámtevékenység odamossa a homokot és a kavicsot. Ez az emelkedés a teszt során az alacsonyan fekvő területek „kárára” történt, mivel onnan került fel a homok és kavics a gerincre. De a való életben ez nem így történik, mivel a szigeteket folyamatosan ellátják törmelékkel és homokkal a környező zátonyok. A tudósok tavaly történelmi légi felvételek segítségével kimutatták, hogy Tuvalu kilenc korallzátonyának és 101 zátonyszigetének szárazföldi területe 2,9 százalékkal növekedett 1971 és 2014 között.

Kapcsolódó
Emléktáblát állítanak a klímaváltozás miatt elsőként eltűnt gleccsernek Izlandon

Erre az évre is feléltük a Föld erőforrásait

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.23. 18:05

Fotó: CRISTINA PEDRAZZINI/SCIENCE PHOT / AFP
Az idén július 29-ére esik a túlfogyasztás világnapja: a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága hétfőre használja el a bolygó egyéves erőforrásait.
Mint a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete rámutat, évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja. Tavaly még augusztus 1-jére, 2017-ben augusztus 2-ára esett ez a nap. 1970-ben pedig még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, azóta mintegy 5 hónappal korábban használjuk el a Föld egy évre elegendő erőforrásait. A közlemény szerint fogyasztásunkat tekintve jelenleg úgy élünk, mintha 1,75 Föld állna rendelkezésünkre, pedig csak egy van. Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője egy pénzügyi hasonlattal élve kiemeli: ha a természeti tőkének csak a kamataiból élünk, akkor a tőke még unokáink számára is elegendő anyagi forrást biztosít majd. "Ha ezzel szemben mindig tovább nyújtózunk, mint ameddig a takarónk ér, és a kamaton túl az alaptőkéhez is hozzányúlunk, az elkezd fogyni, és végül teljesen kimerül a számlánk" - hangsúlyozza, hozzátéve, hogy még eltart bennünket a természeti tőke, de az extrém időjárási jelenségek, a biológiai sokféleség drasztikus csökkenése mind azt jelzik, hogy az ökoszisztémák összeomlása nincs messze. A túlfogyasztás világnapjának aktuális dátuma egy globális átlag. Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Az európai túlfogyasztás napja idén május 10-re esett, vagyis ha mindenki úgy élne, mint az EU tagállamaiban átlagosan, akkor a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerültek volna. Magyarország az európai és a világátlag között helyezkedik el: a túlfogyasztás határát ebben az évben június 14-én értük el. Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A közel-keleti országot a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), majd az Egyesült Arab Emírségek (március 8.), Bahrein (március 10.), Kuvait (március 11.), az Egyesült Államok (március 15.) és Kanada (március 18.) követi, de Dániában (március 29.) és Ausztráliában (március 31.) is már az év harmadik hónapjában eljön a túlfogyasztás napja. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia vagy Pápua Új-Guinea. A WWF arra figyelmeztet, hogy a javulás érdekében sürgős lépéseket kell tennie az egész világnak. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek ökológiai lábnyomuk csökkentéséért. Kiemelik, hogy fontos az otthonok megfelelő szigetelése, továbbá autózás helyett a kerékpározást, gyaloglást és a tömegközlekedést ajánlják. "Vásárláskor műanyag zacskó helyett vigyünk magunkkal vászonszatyrot vagy hátizsákot, és lehetőség szerint válasszunk olyan termékeket, amelyek nincsenek becsomagolva vagy csomagolásuk újrahasznosítható" - írják, hozzátéve azt is, hogy fogmosás, borotválkozás és mosogatás közben ne folyassuk feleslegesen a vizet, és a papírral bánjunk takarékosan. Mint hangsúlyozzák, környezetbarát tisztítószerek használatával is sokat tehetünk környezetünkért, és az is fontos, hogy csak azt vásároljuk meg, amire valóban szükségünk van, és igyekezzünk tárgyaink élettartamát meghosszabbítani.