Gulyás Gergely: a DK Európa legszélsőségesebb pártja

Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ellenzék válságát jelzi, hogy nem szavazták meg a Fidesz jelöltjeit az Európai Parlamentben.

Nyitottak vagyunk a néppárti tagságra, de azt várjuk, hogy a Néppárt is legyen nyitott az irányunkban – mondta Tusnádfürdőn Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ha a néppárt nem akarja elveszíteni Közép-Európát, „akkor nem lehet Magyarország a számára egy fekete lyuk”. - Kölcsönös az érdek a kapcsolat rendezésére, de ennek akkor van értelme, ha szövetségként tudunk együttműködni.

Mindig lojális szövetségesek voltunk, a következő két-három hónapban ennek az ügynek el kéne dőlnie – fogalmazott. A migrációval kapcsolatban úgy vélekedett, soha nem lehet konszenzus a kérdésben Európában, mert a volt gyarmattartó országok és az újonnan csatlakozottak soha nem fognak ugyanúgy gondolkodni a kérdésben. - Látszik, hogy a nyugat-európai államok küzdenek a bevándorlók integrálásával, minden cinizmus nélkül csak sok sikert tudunk nekik kívánni ehhez – mondta.

„Európa választott” - volt a címe Gulyás Gergely, Martonyi János volt külügyminiszter és Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője között a Tusnádfürdői Nyári Egyetemen.

Martonyi János szerint ősszel sorsdöntő európai választások jöhetnek több országban, például Lengyelországban, de akár még Nagy-Britanniában is bekövetkezhetnek – utóbbit előző este Gulyás Gergellyel egy diszkóban vitatták meg. Hogy milyen kormány alakul varsóban, az alapvetően meghatározhatja az EU 7-es cikkely szerinti eljárását Magyarországgal szemben, hiszen a jelenlegi kormány jelezte, hogy megvétóz bármely szankciót, más esetben ez nem biztos. Az EP összetételét tekintve szerinte nem volt olyan radikális a változás, mint elsőre látszik, a Néppárt továbbra is vezető erő és továbbra is együttműködésre van kényszerítve a baloldallal.

Gulyás Gergely szerint a Fidesz 2006 óta kezd hozzászokni a helyzethez, hogy minden választást megnyer és már csak a győzelem kérdése a lényeg, de akkor is le kell szögezni, hogy „a demokráciában elérhető legnagyobb többség” áll mögöttük, amúgy európai szinten pedig „az európai mainstreammel szembe menő” pártok aratták a legnagyobb győzelmeket, mint a lengyel Jog és Igazságosság, az Osztrák Néppárt, vagy az olasz Liga. Földcsuszamlásszerű változás valóban nem volt, de jobbra tolódás igen – mondta. Az ellenzékről azt mondta, 2004-2009 között még volt egy normális együttműködés, ez 2010 után már romlott, ennek mértéke mára drámaivá vált, a „legszélsőségesebb és a legújabb” ellenzéki párt volt a választások nyertese, de ez szerinte csak az ellenzék válságát jelzi. Azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék nem támogatja a Fidesz jelöltjeit, azt mondta, a „DK nem csak Magyarország, hanem egész Európa legszélsőségesebb pártja, Dobrev Klára elkobzott zsidó vagyonból indul minden héten az EP-be, nem csak a kommunizmustól, a náciktól sem tart távolságot”, de amíg a magyar választók ezt legitimálják, addig ez van.

Vincze Lóránt szerint az Európai Néppárt küszködik az új helyzettel, „még akkor is kompromisszumokra törekszik, amikor az ellenfelein sem várják el tőle”. Szerinte a jogállamiság és a környezetvédelem lesz a két legfontosabb kérdéskör Európában a következő években. A jogállamiság „a baloldali és liberális pártok vesszőparipája”, de ez az RMDSZ számára abból a szempontból fontos, hogy egy adott ország betartja-e a kisebbségi törvényeket. Ő azt javasolta, határozzák meg, mi a jogállamiság, ha már ez ilyen fontos kérdés és az Európai Bizottság ezt vizsgálni akarja. Azt is elmondta, nagyon sajnálják, hogy a felvidéki magyarok képviselet nélkül maradtak az EP-ben, de majd ők megpróbálják képviselni őket is.

Ursula von der Leyennel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, olyan bizottsági elnököt akartak, aki eredményesen tud koordinálni, mert ez kell egy eredményes működéshez és ismeri az új tagállamokat, szerinte Jean-Claude Juncker nem értesült az EU bővítéséről, egyszer sem járt egy szófiai utat leszámítva a közép-kelet-európai térségben. Az nem baj, ha a Fidesz és von der Leyen álláspontja egyes kérdésekben különbözik, a lényeg, hogy a személyében nem volt kizáró ok, Frans Timmermans jelölése ehhez képest „olyan provokáció volt, amiben a legijesztőbb az, hogy a német-francia duó egyáltalán megpróbálta”.

Martonyi János szerint elképesztő, hogy az EP-választások vesztes pártjának csúcsjelöltjéből (ez volt Timmermans) akartak bizottsági elnököt csinálni. A volt külügyminiszter szerint siker, hogy egy rossz jelölt megválasztását sikerült megakadályozni, ráadásul ezt a közép-európai államok aktív közreműködésével. Az egyes biztosok jelölésével kapcsolatban azt mondta, ez nyitott kérdés, de „kellemetlen hírek jönnek”, politikai hiba az ellenzék részéről, hogy nem választanak meg kormánypárti jelölteket. Martonyi szerint azt nem lehet kérni a tagállamoktól, hogy egy férfi és egy női jelöltet is jelöljön a Bizottságba, mint von der Leyen tette. Vincze Lóránt elmondta, hogy külön is beszélt Ursula von der Leyennel az őshonos európai kisebbségek ügyéről és az elnökasszony nyitott volt az ügyben. A magyar ellenzékkel kapcsolatban úgy fogalmazott, saját tapasztalata az, hogy azok az államok, amelyek Brüsszelbe viszi a belpolitikai problémáit, gyengébbek, nem annyira jó érdekérvényesítő képességűek, és „nem véletlen, hogy az EU is ezeket pécézi ki magának”. Az EU-nak ugyanakkor óvnia kellene az európai identitást, az európai kulturális értékeket – ebben pedig alapvető az egyes kisebbségek kulturális értékeinek védelme is.

Az európai politika jövőjével kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, Franciaországban és Olaszországban teret vesztettek a hagyományos jobboldali pártok, így megerősödtek a radikális vagy akár szélsőséges pártok. Németországban is jelentősen visszaesett a CDU és megjelent a radikális, bizonyos elemeiben szélsőséges Alternative für Deutschland. Gulyás szerint, ha nincs érdemi vita a hagyományos nagy pártok, a konzervatívok és a szocialisták, szociáldemokraták között érdemi vita, új erők jelennek meg, ennek köszöngető, hogy az Európai Parlamentben az Európai Néppártnak és a szocdemeknek nincs többsége együtt sem. - Az a jobboldali politika, amelyik meg akar felelni a balliberális értékeknek, mindenkinek árt, mert új, veszélyes politikai erők jelennek meg vagy nagykoalíciós kényszer áll elő, egyik sem jó a demokrácia szempontjából ezért az Európai Néppártnak vissza kell térnie a gyökereihez – mondta.

Vincze Lóránt Románia példáját hozta fel, ősszel államfő választás lesz, majd önkormányzati választások, szociáldemokrata párt kormányoz de erős jobboldali jegyekkel, az ellenzéket egy liberális párt vezeti, van két új párt is amelyek politikai profilja merre fejlődik. Kérdés, az RMDSZ hogyan tud ezekkel szóba állni. Ebben a helyzetben az RMDSZ-nek mindenképpen önálló jelöltet kell állítania az államfőválasztáson, hogy a kisebbségi kérdések megjelenjenek a nagy nyilvánosságban.