Fekete lyuk körül keringő csillag vizsgálatával igazolták Einstein elméletét

Publikálás dátuma
2019.07.26. 17:03

Fotó: AFP/Xinhua
A Tejútrendszer közepén lévő nagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös relativitáselméletét amerikai tudósok.
A kutatók az SO-2 nevű, a Napnál nagyjából tízszer nagyobb tömegű csillagot vizsgálták, amint ellipszis alakú pályáján 16 év alatt megkerüli a Sagittarius A nevű, a Földtől 26 ezer fényévnyire lévő fekete lyukat - írták a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) tudósai a Science című tudományos folyóiratban. Azt találták, hogy a fekete lyuk - amelynek tömege a Nap négymilliószorosa - óriási gravitációs vonzását elkerülő csillag fényének viselkedése egybevág azzal, amit Einstein elmélete alapján várni lehet. A világhírű elméleti fizikus általános relativitáselmélete a gravitáció és más természeti jelenségek viszonyának törvényeit írja le.
Bár Einstein elméletét teljesen alátámasztja a csillag megfigyelése, Andrea Ghez, a UCLA csillagásza szerint maga a teória nem ad teljes magyarázatot arra, mi történik a legszélsőségesebb gravitációs körülmények között, mint amilyen a fekete lyukakat jellemzi. Ezeknek a különösen sűrű objektumoknak olyan erős a gravitációs mezejük, hogy abból semmilyen anyag vagy fény nem menekül. A kutatók 24 éven át figyelték meg a csillag mozgását. Eközben kimutatták az úgynevezett gravitációs vöröseltolódás jelenségét is, amely az általános relativitáselmélet jellegzetes ismertetőjegye. A fekete lyuk szélsőségesen nagy gravitációs ereje vörösessé teszi a csillagfényt, Einstein szerint ugyanis a fény a gigantikus gravitációval szemben a fekete lyuk közelében extra nagy munkát végez, és eközben hullámhossza a vörös tartományba tolódik.
"Einsteinnek igaza van, legalábbis most. Teóriája azonban határozottan sebezhető. Nem tudja teljesen megmagyarázni egy fekete lyuk gravitációs erejét és valamikor ki kell alakítani egy Einstein elméletén túlmutató, átfogóbb gravitációs elméletet, amely megmagyarázza, mi is egy fekete lyuk"

- mondta Ghez.

Szerző

Vakságot gyógyítanának génszerkesztéssel amerikai tudósok

Publikálás dátuma
2019.07.25. 20:21
Illusztráció
Fotó: TEK IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A Leber-féle veleszületett vakságot azzal az eszközzel kezelnék, amivel tavaly egy kínai tudós ért el vitatott eredményeket.
Először fogják alkalmazni az emberi testben a CRISPR programozott génszerkesztési rendszert, hogy megpróbáljanak gyógyítani egy örökletes szembetegséget, a Leber-féle veleszületett vakságot. A ritka betegség már születéskor vagy az élet első hónapjaiban megjelenik. A betegnek hiányzik egy génje, ami megakadályozza a fotoreceptor-sejtek egészséges fejlődését.
A kísérleti gyógykezelés célja, hogy olyan gyerekek vagy felnőttek genomját, akiknél hiányzik ez a gén, kipótolják a CRISPR genetikai ollót használva.
A beavatkozás egyszeri kezelést jelent, amely meg fogja változtatni az beteg veleszületett DNS-ét, de utódai esetében nem lesz örökölhető.

Két amerikai gyógyszeripari vállalat, az Editas Medicine és az Allergan 18 emberen teszteli ősztől az úttörő technológiát az Egyesült Államokban, egyebek között a Harvard egyetem oktatókórházában, a bostoni Massachusetts Eye and Ear szemészeti klinikán.
Ez a fajta génszerkesztés az emberi testben eltér attól, amit Ho Csian-kuj kínai kutató tavaly végzett, amikor a "molekuláris ollóval" megváltoztatta egy ikerpár génállományát, hogy a babák ne kaphassák el a HIV-vírust, amellyel apjuk fertőzött volt. Azok a gyermekek utódaiknak örökíthetik megváltoztatott génállományukat.
A Leber-féle veleszületett vakságot egyes betegeken már sikeresen kezelték génterápiával. Az ő esetükben módosított vírust használtak az egészséges gén bejuttatására a retinában lévő sejtekbe injekció által. Az új tanulmányba három éves gyerekeket és felnőtteket vonnak be.

Kiderülhet, miért élt olyan sokáig Stephen Hawking

Publikálás dátuma
2019.07.24. 11:15

Fotó: DESIREE MARTIN / AFP
A tudósok rámutattak, hogy a motoros neuron betegség összefüggésben lehet a bélben élő mikrobák változásával.
Tudósok legújabb kutatása szerint az ALS lefolyása kapcsolatba hozható a betegek bélbaktérium-állományának átalakulásával - írja a Guardian. Az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes kór. Ebben szenvedett Stephen Hawking, a tavaly márciusban elhunyt világhírű brit asztrofizikus is. Húszas évei elején betegedett meg, de az elvárható néhány évvel szemben még fél évszázadot élt, 76 éves korában halt meg. A kísérletekből kiderült, hogy az ALS-hez hasonló betegségben szenvedő egerek tovább éltek, ha Akkermansia muciniphila nevű mikroorganizmusokat juttattak a szervezetükbe. A kutatások kimutatták, hogy több más vegyület mellett a baktériumok egy nikotinamid nevű anyagot –a B3 vitamin vízben oldódó formája - is tartalmaznak, amelyek képesek lassítani az agyi izommozgató sejtek pusztulását. Mi több az agysejtek sokkal egészségesebb állapotba kerültek. Embereket vizsgálva kiderült, hogy ALS-betegek vérében és gerincvelő folyadékában (agyvizében) sokkal kevesebb nikotinamid volt, mint rokonaikéban. Vagyis a nikotinamid szintje kölcsönös viszonyban volt motoros funkciók állapotával. Ugyanakkor az is bizonyossá vált, hogy e baktériumok még más anyagokat is tartalmaznak, amelyek szükségesek a kívánt pozitív hatáshoz. Az még bizonyításra szorul, hogy az emberi ALS-ben játszik-e szerepet az Akkermansia, és hogy alkalmas-e a vegyület emberek gyógyítására. Ezek az új megállapítások alátámasztják azt az elméletet, hogy bizonyos baktériumok betegség-módosító szerepet játszhatnak az ALS-ben. Brett Finlay, a vancouveri British Columbia Egyetem mikrobiológusa szerint az eredmények meglepőek, mert multiplex szklerózis és Parkinson-kór esetén ezek a baktériumok rontották az állapotot. Az eredmények egyelőre kezdetiek, és a tudósok figyelmeztetnek, még sok kísérletre van szükség, hogy bebizonyítsák a hatást.  
Szerző