Néha többet árt, mint használ – Így kerülheti el, hogy kikészítse a futás a térdét

Publikálás dátuma
2019.07.26. 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Sokakat késztet a futás, biciklizés feladására a térdfájdalom.
Nyáron sokan kezdenek futni, kerékpározni, edzeni, ám nem kevesen vannak, akiket néhány hét után feladásra késztet a térdfájás – mondta Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. Ha ugyanis a térdet megfelelő előkészítés nélkül ismételt, erős terhelés éri, esetleg nem is helyes kivitelezéssel, az gyorsan és könnyen térdproblémát okozhat. Ebből a szempontból a plyometrikus erősítő edzésmódszerekkel is érdemes óvatosnak lenni. Ezek célja, hogy a lehető leggyorsabban alakítsák az izomerőt robbanékonysággá és gyorsasággá, ám nem megfelelő edzésfelépítés esetén többet árthatnak, mint amennyit használnak.
Ha a lábban található csontok a bokától a térden át a csípőig valamiért nem megfelelő pozícióban helyezkednek el, az nagy nyomást helyezhet a térdre, ami előbb-utóbb fájdalomhoz vezet. Ráadásul nem csak a térdben. A lábfejnek is lehet számos olyan problémája, amely megváltoztatja a láb statikáját, a járás, a futás módját. A hypermobilitás, a boka- és a talpsüllyedés gyakran akkor okoz fájdalmat a térdben, amikor intenzívebb mozgást kezdünk végezni. Ha a comb elején lévő négyfejű combizom gyenge, akkor a térd könnyen kimozdulhat a megfelelő pozícióból, mert a quadriceps feladata többek között az, hogy hajlítás és nyújtás közben helyén tartsa a térdet. 

Futótérd is van

A gyakori és túl erős földre érkezéstől a patella (térdkalács) ín könnyen túlterhelődhet. A futótérd oka a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése, ami nagyrészt a nem szakszerűen kivitelezett mozdulatok, a nem jól felépített edzés következménye, de fizikai munka és egy sérülés is lehet a kiindulópontja. A kezdeti gyulladás lassan állandósulhat, ami a patella ín eredési zónájának elváltozásához vezethet. 
A térdproblémák fő tünete a fájdalom, amely a térdkalácsban, körülötte és a térdhajlatban is jelentkezhet. A fájdalom erősödhet, ha lefelé haladunk vagy lépcsőzünk, és kapcsolódhat hozzá pattogó hang, kattogó érzés is.
„Az edzést hirtelen elkezdők vagy újrakezdők térdfájdalmának oka legtöbbször a nagy lendület, ami miatt sem az előkészítés, az izomerő fejlesztés, sem a bemelegítés, a megfelelően felépített edzésprogram nem válik rutinná”

– mondta a sportorvos.

Ha kiderül, hogy futótérdről vagy más, túlterheléssel, ortopédiai alapproblémával kapcsolatos gondról van szó, sok mindent a „kályhától” kell kezdeni. Nemcsak az edzésfelépítést, a megfelelő cipő kiválasztását és a környéki izmok megerősítését kell megtanulni, hanem a pihenés fontosságát is. Ebben fontos segítség lehet az edző, a mozgásterapeuta, a gyógytornász. Gyorsan csillapítható a fájdalom és enyhíthető a gyulladás helyi célzott injekcióval, hosszabb távon pedig nagyon hatékony lehet az orvosi kollagén injekciókúra és az orvosi lézerterápia, amelyek támogatják, erősítik a szöveti struktúrát. Szintén lassabban, de tartósan fejti ki hatását a lökéshullám terápia, ami oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nemcsak a fájdalmat csökkenti, de a kiváltó okot is megszüntetheti a sérült szövetek regenerálásával.
Szerző

Felére is csökkentheti a szívinfarktus kockázatát a mozgás

Publikálás dátuma
2019.07.25. 14:14

Fotó: AMELIE-BENOIST/BSIP / AFP
Drasztikusan csökkenti a sportolás a szívinfarktus kockázatát, bár az nem mindegy, milyen kitartóan és milyen intenzitással mozgunk.
 A fizikai aktivitás hosszútávon akár felére is csökkentheti a szívinfarktus kockázatát – állítja egy, az European Heart Journal című szaklapban megjelent kutatás. Ha a szervezet szív- és légzőrendszeri állóképessége megfelelő, azaz hatékonyan működik a szív, a tüdő és a keringés, mozgás közben oxigén jut az izmokba. Ez jelentős szerepet játszik többek közt a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében és a cukorbetegséggel összefüggő halálozás kivédésében.
Norvég kutatók most alaposabban megvizsgálták ezt, az úgynevezett kardiorespiratorikus fittség előnyeit és megpróbálták pontosabban meghatározni magát a fizikai aktivitást is. A Norwegian University of Science and Technology szakértői arra a megállapításra jutottak, hogy a magasabb fittségi szint megfelezheti a szívinfarktus kockázatát, az alacsony aktivitás viszont fokozza.
A norvég kutatók 4500 olyan személy adatait elemezték, akik 9 éven keresztül vettek részt a HUNT3 nevű egészségfelmérésen. Egyiküknek sem volt korábban szív-érrendszeri-, vagy tüdőbetegsége, magas vérnyomása vagy daganatos betegsége. A résztvevők fele-fele arányban voltak nők és férfiak, 80 százalékuk az alacsony kockázati csoportban szerepelt a következő 10 évben bekövetkező szív-érrendszeri betegségek szempontjából. 
A szakemberek a maximális oxigénfelvevő képesség mérésével határozták meg a kardiorespiratorikus fittségük mértékét. A 9 év alatt 147 embernek volt szívinfarktusa vagy anginája – mindkét betegség a koszorúerek szűkülete miatt. Az egészségesnek mondható személyek közt is megfigyelték, hogy a legfittebb 25 százaléknak megfeleződött az esélye a szívinfarktusra, a legkevésbé fitt 25 százalékhoz képest. Ráadásul a kardiorespiratorikus fittség legkisebb mértékű fejlődése is számottevően csökkentette az infarktus és az angina pectoris előfordulásának rizikóját.
A norvég kutatók azt is hangsúlyozták, hogy 
már néhány hónapnyi, intenzív tréning is képes csökkenteni a szív-érrendszeri kockázatokat.

Vagyis a tréning az egyik leghatékonyabb eszköz a megelőzésben.

Gyógyít is

 „Korábbi kutatások már bizonyították, hogy a mozgáshiány növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt - a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások, plakkok alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami iszkémiás szívbetegségekhez, például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz vezet – mondta Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa. 
Bizonyos tényezőket nem lehet kivédeni, de rengeteget tehetünk az egészségünkért. Az életmód orvoslás irányt mutat a megváltoztatható rizikófaktorok kiküszöbölésére. A személyre szabott mozgás-, táplálkozás- és stresszkezelési programokkal a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is jelentős eredmények érhetők el.
Szerző

Halláskárosodást okozhatnak a fesztiválok

Publikálás dátuma
2019.07.24. 14:14

Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Nemcsak a koncertek, bizonyos munkahelyek is veszélyeztethetik a fül épségét.
Sokan egy-egy koncert után átmenetileg rosszabbul hallanak, de ennek a legtöbb esetben nem tulajdonítanak túlságosan nagy jelentőséget, pedig akár a fülünk épsége is veszélyben lehet. Ráadásul rengeteg munkakör is okozhat ilyen problémát – mondta Miltényi Csilla, a Duna Medical Center fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa.
Az első jeleket általában nem maga a beteg, hanem a családtagok és a munkatársak észlelik. A halláskárosult rendszeresen visszakérdez, felhangosítja a tévét és a rádiót, nem hallja a csengőt, esetleg a halkabban beszélő családtagokat és kollégákat. Sok esetben ugyan még jól hallja a szavakat, de a beszédértése csökken. A betegek jellemzően akkor kezdik felismerni, hogy sokkal rosszabbul hallanak, ha hosszabb ideig háttérzajban tartózkodnak.
A csecsemők és a gyermekek hallása a legsérülékenyebb, de veszélyben vannak a fokozatosan romló hallású idős emberek is. Létezik öröklődő halláskárosodás, ezért azoknak is résen kell lenniük, akiknek a családjában már előfordultak ilyen panaszok, illetve azoknak is, akiknek az egyik füle süket. Érdekes módon több férfi szenved halláskárosodástól, mint nő.
A legnagyobb veszélynek a zajos munkahelyen dolgozók vannak kitéve. Ide sorolhatóak az útépítők, a repülőtéri személyzet, a favágók, a motoros futárok, a gyáripari munkások, a rockzenészek és az éjszakai szórakozóhelyen dolgozók különösen a DJ-k és a dobosok. Vannak olyan foglalkozások, ahol „észrevétlenül” nagy a zajhatás, például ilyen munkakörben dolgoznak az óvónők, a tartósan hangos, búgó hajszárítót használó fodrászok, illetve a nagy létszámú, egylégterű irodában dolgozók.
Több munkahelyen, pedig indokolt lenne, még most sem kötelező a zajvédő fejhallgató használata. Tetézi a bajt, hogy ha a munkahelyen a szabályoknak megfelelően van ugyan védőeszköz, mégsem használják, mert kicsit kényelmetlen, melegít, vagy az ott dolgozók értelmetlennek tartják. Pedig jobb, ha tudatosítjuk magunkban, hogy védelem nélkül nagyon hamar búcsút inthetünk a hallásunknak.

Van, ami visszafordítható

A vezetéses halláscsökkenés esetében a külső hallójárat eltömődhet, például fülzsírtól, vagy mert a dobhártya kilyukad, esetleg sérül. Okozhatja még az orrmandula megnagyobbodása vagy középfülgyulladás, amikor a hallócsontok területén képződik akadály, ami átmenetileg akadályozza a hang vezetését. Ezek a problémák gondos, szakszerű orvosi beavatkozással helyrehozhatóak.
Hirtelen kialakuló halláscsökkenés esetén a 24-48 órán belül történő gyógyszeres beavatkozás eredményes lehet, később már bizonytalanná válik a gyógyulás lehetősége. Miltényi Csilla hangsúlyozta, az akut halláscsökkenés hátterében akár stroke is állhat, ezért azonnal orvoshoz kell fordulni.

Védjük a fület!

Tartózkodjunk a hosszú ideig tartó fej- és fülhallgató használattól. Zenehallgatáshoz egy félig zárt, vagy valamilyen zajcsökkentővel, zajszigetelővel ellátott fejhallgatót ajánlott használni, a koncerteken pedig ne menjünk túl közel a hangfalakhoz. A hangos zene hatására a belső fülben levő szőrsejtek károsodása visszafordíthatatlan lehet, amely tartós, nehezen befolyásolható fülzúgást eredményezhet.
A gyerekek, akaratlanul is, gyakran vannak hangos zajnak kitéve, ami maradandó halláskárosodást eredményezhet akár már fiatal korban is. Természetesen nem szabad minden apró zajt kiszűrni, de fokozatosan kell hozzászoktatni a kicsiket a hallásvédő, a füldugó vagy a fejhallgató használatához. Kaphatóak olyan eszközök, amelyek nem akadályozzák a gyermekeket semmilyen tevékenységben, kényelmes a viseletük. Fontos, hogy a fülhallgató egy személyes tárgy, csak egy ember használja. Fülbetegség után pedig nem árt újra cserélni – mondta a szakember.
Szerző