Orbán csütörtökön tárgyal der Leyennel

Publikálás dátuma
2019.07.26. 18:12

Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP/DPA
Augusztus elsején Brüsszelben tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság új elnökével - közölte Havasi Bertalan pénteken.
A megbeszélésen egyeztetnek az ősszel megalakuló új uniós végrehajtó testület magyar biztosáról. Orbán Viktor és Ursula von der Leyen várhatóan szót ejtenek majd az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokról, így a migrációról és a következő hétéves uniós költségvetésről is - mondta a sajtófőnök. 
Szerző

Áder döntésével több határidő is biztossá vált

Publikálás dátuma
2019.07.26. 17:37
Áder János és Herczeg Anita szavaz
Fotó: Népszava
Az államfő a várakozásoknak megfelelően október 13-ra tűzte ki az önkormányzati választást. A hivatalos választási kampány a szavazást megelőző ötvenedik napon, augusztus 24-én kezdődik.
A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján megjelent pénteki nyilatkozatában Áder azt írta: az 1990-ben megtartott első szabad választások óta minden alkotmányos feltétel adott ahhoz, hogy magunk döntsünk saját sorsunkról, a jelenünket és jövőnket meghatározó kérdésekről. Október közepén a rendszerváltást követő nyolcadik alkalommal tartanak majd helyhatósági választást. Áder mindenkit arra biztat, hogy „állampolgári jogával élve vegyen részt az idei önkormányzati választáson”. Lapunknak már két hete is azt valószínűsítették kormánypárti forrásaink, hogy október második vasárnapját választja a köztársasági elnök. A törvény szerint egyébként a legkorábbi időpont október 6-a lehetett volna. A választási törvény ugyanis csak annyit mond, hogy az önkormányzati választást októberben kell megtartani, és vasárnapra kell esnie. Ez annak fényében nem lett volna meglepő, hogy Áder már a tavalyi parlamenti választásnál is engedett a Fidesz akaratának és a lehető legkorábbra írta ki az áprilisi voksolást. Csakhogy október 6.-a az aradi vértanúk kivégzésének évfordulója, és 2011 óta éppen a második Orbán-kormány indítványára az Országgyűlés hivatalosan is gyásznappá nyilvánította.
Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője lapunknak azt mondta, nincs nagy jelentősége a dátumnak. – Október 13. a lehető legkorábbi dátum volt, ami reálisan szóba jöhetett, pont a gyásznap miatt – mondta a szakértő. Áder döntésével több határidő is biztossá vált. A hivatalos választási kampány a szavazást megelőző ötvenedik napon kezdődik, tehát augusztus 24-én. Kiss Ambrus ugyanakkor úgy látja, hogy a pártoknak már az előtt is jócskán lesz dolga: – Különösen az ellenzéknek, hiszen szűk egy hónap alatt meg kell találni minden olyan helyen a jelöltet, ahol eddig nem sikerült és minden más megegyezést is nyélbe kell ütniük. Ahol pedig egyértelmű a helyzet, ott meg kell tervezni pontosan a kampány menetrendjét – sorolta Kiss Ambrus. A csaknem 8 millió választásra jogosultnak augusztus 23-ig kell kézhez kapnia a voksolásról szóló értesítést. A jelöltek – képviselő és polgármester aspiránsok egyaránt – szeptember 9-éig adhatják le az ajánlásaikat. A pártok listáit szeptember 10-én lehet bejelenteni.

Hatalomváltásra készül az ellenzék

Hetvenkilenc nap múlva „megváltoztatjuk Budapestet”, a hatalom embereit felváltja az emberek hatalma – így reagált Áder János bejelentésére Karácsony Gergely. Az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje a változás napjának nevezte október 13-át, Budapestre utalva pedig azt írta, október 13-ától „újra Tiéd a város”. A DK szerint október 13-án egy feladatuk van: legyőzni Orbán Viktor „helytartóit”, hogy Magyarország településein újra európai élet legyen. A Jobbik szerint ősszel faluról-falura, városról-városra kell visszavenni az önkormányzatokat a Fidesztől.

Szerző

„Dezinformációs kampány folyik Magyarország ellen”

Publikálás dátuma
2019.07.26. 17:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Varga Judit szerint sok európai vezető csak titokban meri megveregetni Orbán Viktor vállát a nyugati véleménydiktatúra miatt.
Multikulturális átalakulás megy végbe Európában, aminek Magyarország következetesen ellen próbál állni, ma még a németeket egy dolgos, szorgalmas népnek tartják, de lehet, hogy ez a kép pár évtized múlva megváltozik – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter Tusnádfürdőn. A téma a nemzeti sztereotípiák voltak, a magyarokról természetesen úgy beszélt Varga Judit, mint „szabadságszerető népről”, szerinte ennek megőrzésén őrködni kell. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár ehhez azt tette hozzá, hogy Európa versenyelőnye sokáig a sokszínűség volt, de ma már ezt sokan ki akarják lúgozni, ezt nem lenne szabad hagyni. A nemzeti sztereotípiákkal együtt kell élni, ezeket őrizni kell. Ha már sztereotípiák: Varga Judit szerint a magyarok nemzeti karaktere, hogy bátran vitáznak, ez nem tipikus az EU-ban, sokan ezt arra használják, hogy „a hátunk mögül dobálják a rothadt krumplit”. A legkövetkezetesebben természetesen Orbán Viktor képviseli ezt a vitát, ezért „sokan irigykedve nézik, ő az, aki ki tudja mondani, ami neki, a nemzetének fontos, nincs rákényszerítve egy kódolt nyelvre”, Orbán Viktornak pedig zárt ajtók mögött sokan gratulálnak. Kovács Zoltán szerint a szabadság fogalmát Európában '56 örökségének köszönhetően a magyarokkal azonosítják, Nyugat-Európa ehhez képest kezdi elveszíteni saját viszonyát a szabadsághoz. A magyarok az európai vitákban is szabadon, egyenesen megmondják, mit akarnak, az EU-ban is jobban járnának, ha jobban figyelnének arra, amit mi mondunk, mert mi sosem beszélünk félre. Nyugat-Európában ez bezzeg nem jellemző. Kovács szerint ennek köszönhető az is, hogy a 2014-ben Orbán Viktor által éppen Tusnádon elmondott beszédét az „illiberális demokráciákról” nyugaton szándékosan félreértelmezték, de ma már egyre többen jönnek rá, hogy ennek mi a valódi tartalma. Varga Judit szerint az európai liberális frakció is elhagyta ezt a jelzőt új megnevezéséből (Renew Europe lett az új neve), és amikor erre rákérdezett néhány veterán liberális politikusnál, akkor azt mondták neki, hogy ez a frankofon nyelvekben mást jelent, így ők megtehetik. 
Ismét nemzetkarakterológia: Varga Judit szerint a magyarok, a kelet-európaiak szeretnek hosszú barátságokat kötni, emiatt viszont gyakran csalódnak, mert mások bezzeg ha érdekeik úgy akarják, akkor kiugranak ezekből a barátságokból. A magyarok azt gondolták, amikor megtörtént a rendszerváltás, akkor a szabad beszéd ideje is eljött, ehhez képest Európa egy új kódolt nyelvet kényszerített ránk. Ha egy francia hoz egy piacvédő intézkedést, azt sosem vallja be, ezért nem is veszít pert az EU-ban, mi bezzeg nyíltan megmondjuk, és ezért el is bukjuk a pert. Kovács Zoltán szerint Manfred Weber példája jól mutatja a nyugati mentalitást: bárhol járt, mindig mást mondott, így nem lehet politikai identitást építeni. Varga Judit szerint neki több európai vezető mondta titokban, hogy a legszívesebben ők is kerítést építenének, de nem mernek szembe menni a fősodorral, így beállnak a magyarokkal szemben zajló támadások mögé. Nekünk viszont küldetésnek kéne felfognunk, hogy megmutassuk: egy kis ország is tudja saját érdekei mentén működtetni az Európai Uniót, mert akkor más kisebb tagállamok is így viselkednének. Ezért is nagy csalódás a finn uniós elnökség, mert ők is kis ország, mégis a nagyok „ostoraként” viselkednek a magyarokkal szemben.
Szóba került a média is, Kovács Zoltán szerint a nyugati liberális médiának nem érdeke, hogy a magyarokról az igazságot írja, ezért a magyar kormány az elmúlt években szisztematikusan kezdte el saját üzeneteit eljuttatni angol, német, francia nyelven a nyugati választókhoz, idehaza pedig a „liberális médiatúlsúly” ellen létrehozták a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt. Varga Judit egyenesen azt mondta, a nyugati média mára kinevelt egy olyan közönséget, amelyik elvárja, hogy a média maga interpretálja neki a történteket, ő is azért jött haza Brüsszelből, mert elege lett abból, hogy a francia média hogy gyalázza Magyarországot. Ezért nekik személyesen kell minél több fórumra elmennie, ő kifejezetten élvezi, ha mondjuk Hamburgban háromszáz emberből kétszázan eleve utálják, de a beszélgetés végére kap elismerő gesztusokat is. Kovács Zoltán szerint „Magyarország ellen kilenc éve folyik dezinformációs kampány”. A mai magát liberálisnak nevező világ a kommunizmus újrafelfedezésén ügyködik, megpróbálja eltörölni az identitásokat, a történelmet, éppen, mint a kommunisták próbálták a második világháború után. Ezt a világot csak úgy lehet megállítani, ha ragaszkodunk a saját identitásunkhoz.
Frissítve: 2019.07.27. 09:21