A sikolyát is hallhatták a rendőrök, mégsem mentették meg az elrabolt lányt - botrány van Romániában

Publikálás dátuma
2019.07.27. 15:02
illusztráció
Fotó: Silas Stein / AFP
Már leváltották az országos rendőrfőkapitányt és a megyei rendőrségi vezetőt is.
Leváltotta az országos rendőrfőkapitányt Nicolae Moga román belügyminiszter, miután felmerült annak az alapos gyanúja, hogy a hatóságok sorozatos mulasztások miatt nem tudták megakadályozni egy 15 éves lány meggyilkolását. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésre pénteken derült fény. Nicolae Moga azzal indokolta péntek este bejelentett döntését, hogy drasztikus intézkedésekre van szükség. A belügyminiszter az Olt megyei prefektust (a kormány területi képviselője) is leváltotta, akinek a belügyminiszter szerint együtt kellett volna működnie a rendőrséggel. Pénteken már leváltották az Olt megyei rendőrség vezetőjét is.
A leváltások sora azt követően történt, hogy pénteken Klaus Iohannis államelnök átfogó vizsgálatot kért az ügyben, és közölte: a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanács keddi ülésén kérni fogja hivatalosan is a vizsgálat elvégzését, hiszen
annak az alapos gyanúja merült fel, hogy a hatóságok nem végezték a feladatukat, és elmulasztották megmenteni az elrabolt lány életét.

A román közvéleményt sokkolta a kegyetlen gyilkosság. A 15 éves lány a caracali iskolából akart hazajutni szülőfalujába, Dobroslovenibe, a nyolc kilométeres utat szokás szerint autóstoppal készült megtenni. Egy szerda reggeli foglalkozás után beült a gyanúsított férfi autójába, majd nyoma veszett. A rendőrök feltételezése szerint a lányt elrabolta a férfi, majd elvitte egy házhoz.
Az áldozatot annak ellenére sem sikerült megmenteni, hogy csütörtökön délelőtt háromszor is telefonált a segélyhívó számra.

A rendőrök és speciális telekommunikációs hatóság sem tudták beazonosítani a helyszínt. A rendőrök végül úgy azonosították a férfit, hogy visszanézték az utcai videokamerák által rögzített képeket, amelyeken látszott, hogy a lány melyik autóba ült be. A feltételezések szerint a rendőrök csak azután nézték meg a felvételt, hogy kiszálltak három helyszínre, de a pontatlan helymeghatározás miatt egyik helyen sem találták meg a lányt.
A közvélemény felháborodását csak fokozta, hogy a rendőrök már péntek hajnalban megtalálták a házat, ahol állítólag több mint három órát vártak, amíg megkapták a házkutatási engedélyt. 
A román média információi szerint a rendőrök annak ellenére sem hatoltak be a házba, hogy hallották a lány sikoltozását.

A lány telefonos segélyhívásától számítva összesen 19 óra telt el, amíg a rendőrök behatoltak. A helyszínen azonban már csak emberi maradványokat találtak, a lány ékszereit és ruháit is megtalálták. A férfi állítólag savval akarta eltüntetni a holttestet.
Áprilisban ugyanazon a környéken egy 19 éves lány is eltűnt, a hatóságok ezért nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy sorozatgyilkosról van szó. A férfit szombaton reggel őrizetbe vették.

195-en kerültek börtönbe egy békét kérő török petíció miatt - tíz ítéletet alkotmányellenesnek mondtak ki

Publikálás dátuma
2019.07.27. 12:42
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A 784 perbe fogott aláíró közül, akiket Erdogan hazaárulónak tart, jelenleg 35-en ülnek börtönben.
A török alkotmánybíróság tíz értelmiségi esetében a szólásszabadság megsértésének minősítette, hogy "terrorpropaganda" címén elítélték őket, miután 2016 januárjában aláírtak egy, a török-kurd béke mellett állást foglaló petíciót - írta szombaton a Cumhuriyet kormánykritikus napilap. Az alkotmánybíróság 16 tagjából 8-an gondolták úgy, hogy jogsértés történt, míg 8-an vélték úgy, hogy nem. A törvény értelmében ilyen helyzetben a testület elnökének szavazata dönt, aki szerint jogsértés valósult meg.
Az alkotmánybíróság elrendelte, hogy az érintettek ügyeit tárgyalják újra, az illetékes bíróságok szüntessék meg a jogsértéseket, a jogorvoslat kérelmezői pedig kapjanak egyenként 9 ezer líra (mintegy 465 ezer forint) kártérítést.
A Nem veszünk részt ebben a bűncselekményben című dokumentumot értelmiségiek azután fogalmazták meg, hogy a török biztonsági erők 2015 decemberében, fél évvel a kurd szakadárokkal kötött fegyverszünet összeomlását követően, átfogó hadműveletet indítottak a délkeleti országrészben a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen. A hónapokig tartó intenzív harcokban több ezren, köztük civilek vesztették életüket, emellett számos településen kijárási tilalmat rendeltek el, a helyi lakosság egy része pedig elmenekült.
Az aláírók elítélték a kormány által folytatott "szándékos és tervezett mészárlást", amely szerintük "a török törvények és a Törökország által aláírt nemzetközi egyezmények semmibe vételével" zajlott.

A petícióhoz számos török és külföldi egyetem oktatója adta a nevét, kezdetben 1128, majd végül 2212 ember, köztük a neves gondolkodó, Noam Chomsky is. A dokumentum egyúttal sürgette a katonai műveletek befejezését, a kijárási tilalmak feloldását, valamint a tárgyalóasztalhoz való visszatérést.
A rákövetkező napokban több török aláírót letartóztattak, és "terrorpropaganda" miatt eljárást indítottak ellenük. Az eset Törökországban és külföldön egyaránt felzúdulást keltett. Recep Tayyip
Erdogan török elnök nem sokkal később árulásnak nevezte a petíciót, majd figyelmeztette az aláírókat, hogy megfizetnek az "árulásukért".

A Sözcü legfőbb török ellenzéki napilap értesülése szerint a folytatódó perekben eddig 195 egyetemi oktatót ítéltek börtönre, akik közül jelenleg 35-en büntetésüket töltik. A BirGün török ellenzéki napilap kiemelte, hogy az alkotmánybíróság szombati határozata precedensértékűnek minősül a vonatkozó összes per érintettjei, összesen 784 értelmiségi számára. A döntés megnyitja az utat a vádlottak felmentése vagy a fellebbviteli bíróságokon a már meghozott ítéletek hatályon kívül helyezése előtt.

Újabb 34 kurd fegyveres "semlegesítésével" büszkélkedik Törökország

Szombaton jelentette be a török védelmi minisztérium, hogy július 17. és 19. között több légicsapás során összesen 34 kurd fegyverest, a PKK állítólagos tagjait "semlegesítették", írja a Reuters. A kifejezés utalhat elfogásra vagy megsebesítésre is, de a légicsapások természetéből adódóan, itt arról lehet szó, hogy meghaltak.
Májusban indította el legújabb hadjáratát Erdogan az észak-iraki kurdok ellen, mely célpontjai jobbára a korábban az Iszlám Állam terroristái ellen harcoló SDF szíriai demokratikus koalíció YPG nevű kurd fegyveres szárnyának tagjai. Ők Erdogan propagandája szerint a PKK kurd szakadár terrorszervezet emberei, és következetesen összemossák őket. Május óta hivatalosan 255 "PKK-fegyveressel" végeztek török katonák, avagy "semlegesítették őket".

Frissítve: 2019.07.27. 15:06

Hajótörést szenvedett a korábbi német államfő

Publikálás dátuma
2019.07.27. 12:29
Joachim Gauck
Fotó: Paul Zinken / AFP / dpa Picture-Alliance
Joachim Gauck egyedül tartózkodott a hajóján a szerencsétlenség idején. A mentőegységek sértetlenül kimentették.
Hajótörést szenvedett Joachim Gauck korábbi német államfő vitorlásával a Balti-tengeren pénteken, de sértetlenül kimentették – közölte a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA). A mecklenburg-elő-pomerániai Wustrow kikötőjében történtekről az Ostsee-Zeitung című lap jelentett elsőként. A BKA szóvivője szerint Gauck egyedül tartózkodott a hajóján a szerencsétlenség idején. Azt mondta, hogy több mentőegységet is bevetettek, és senki sem sérült meg. Külön hangsúlyozta, hogy a 79 éves Gauck jól van. Az Ostsee-Zeitung úgy tudja, a Német Társaság a Hajótöröttek Mentéséért (DGzRS) tengeri mentőszervezet vette fedélzetre az egykori államfőt. Gauck 2012 és 2017 között töltötte be a német elnöki tisztséget. Wustrowban nőtt fel a Balti-tenger partján.
Szerző