Biztosra mentek az orosz rendfenntartók szombaton, a 11 órára meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetés előtt, fővárosszerte megerősítették a rendfenntartói jelenlétet. A legismertebb ellenzéki jelölteket, akik indulni szerettek volna a szeptember 8-ra kiírt moszkvai helyhatósági választásokon, már a demonstráció kezdete előtt letartóztatták, otthonaikban, kampányközpontjaikban házkutatást tartottak. Alekszej Navalnijt, a legismertebb orosz ellenzéki aktivistát még szerdán őrizetbe vették újabb 30 napra, a tüntetéseket szabályozó törvény megszegése miatt, amiért ő szólította újra utcára az ellenzéket. A férfit később kórházba kellett szállítani heves allergiás reakciók miatt, amit állítólag sosem tapasztalt még előtte, de állapota a híradások szerint kielégítő. Dmitrij Gudkovot, az indulástól eltiltott jelöltek egyikét, aki pénteken még azt hangsúlyozta, hogy a szombatra tervezett engedélyezetlen tiltakozás tétje túlmutat a közelgő helyhatósági választásokon, szombaton reggel hurcolták el. Gudkov szerint az ellenzéki megmozdulások célja az, hogy kiderüljön, van-e lehetőség ma Oroszországban a legális politizálásra?
Egyelőre azonban minden arra mutat, hogy nincs, a választások csak formálisan szabadok, azok célja csupán a demokratikus hatalomgyakorlás, a jogállam látszatának fenntartása. Az ellenzék jelöltjeit rendre kizárják minden választásból, a médiához nincs hozzáférése az ellenzéki pártoknak, a közösségi média, az internet is egyre inkább leszabályozott Vlagyimir Putyin Oroszországában. Navalnijt nem engedték indulni az elnökválasztáson, a közelgő szeptemberi helyhatósági választásról 57 ellenzéki jelöltet zártak ki ugyancsak átlátszó ürügyekkel, formai hibákra és szabálytalanságokra hivatkozva. A választási bizottság döntése elmúlt hétvégén 21,5 ezer tiltakozót vitt az utcára Moszkvában, azt a megmozdulást engedélyezték a hatóságok. Putyin 2012-es Kremlbe való visszatérését övező, a választási csalások elleni nagy tömegdemonstrációk óta ez volt a legnagyobb tüntetés az orosz fővárosban.
Ezen a hétvégén azonban már hatósági engedély nélkül vonultak utcára a tiltakozók. A rendőrség brutális eszközökkel, könnygáz, gumibot és erőszak segítségével verte szét a hivatalos adatok szerinti mintegy 3500 tiltakozót, akik szabad választásokat, Putyin és hazugság nélküli Oroszországot követeltek. Több mint ezer embert hurcolt el a rendőrség, az OVD-Info, a tiltakozásokat monitorozó csoport szerint 1074-t.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester, Vlagyimir Putyin szövetségese, előre jelezte, hogy a hatóságok „minden súlyos provokáció” esetén lépni fognak, minden eszközzel meg fogják akadályozni a közrend megzavarását. Egy ellenzéki tüntetés ezek szerint az orosz hatóságok szemében súlyos rendbontás és provokáció. A moszkvai rendőrség nyomozóosztálya máris büntetőeljárást indított egy júniusi ellenzéki tüntetés kapcsán a választási bizottság munkájának akadályoztatása jogcímén, az ügyészség emellett adminisztratív eljárást indított 15 elutasított ellenzéki jelölt ellen.
Tavaly nyár óta, a nyugdíjtörvény szigorítása nyomán megroppant Vlagyimir Putyin elnök támogatottsága. Az utóbbi idők helyhatósági, parlamenti választásai, de az elnökválasztás is azt mutatta, Moszkvában és Szentpéterváron még a hatályos választási keretek között is van keresnivalója az ellenzéknek. Ezért annyira fontos a fővárosi helyhatósági választás mindkét oldalon. Az ellenzék arra készül, hogy megtörje a kormányzó elnöki párt és az elnök támogatottjainak uralmát, és mivel valóban van is esélyük erre, a hatalom sorra tilt el ez indulástól minden népszerűbb ellenzéki jelöltet, biztosítva a kirakat szabad választást Moszkvában.
