Tájékoztatással tiltakoznak: összefogják a gyerek-szülő-pedagógus hármast

Publikálás dátuma
2019.07.29. 08:30

Fotó: Elena Nichizhenova
Országos lakossági tájékoztató kampányt indított a ReSuli – Megújuló Oktatásért Alapítvány azután, hogy a parlament július 12-én elfogadta a köznevelési törvény módosításához benyújtott kormánypárti javaslatokat.
A változtatások – mint például a magántanulói státusz eltörlése, a rugalmas iskolakezdés megszüntetése, az államitól eltérő oktatási módszereket alkalmazó alternatív iskolák tanterveinek kiüresítése – szakmai és civil körökben is nagy felháborodást keltettek. – Sokan nem olvasták a törvényt, többekhez pedig csak félinformációk jutottak el, pedig ez most garantáltan mindenkit érint – magyarázta Rózsa Ildikó, a ReSuli elnöke, miért indították el a kampányt. Először egy részletes, ám könnyen érthető összefoglalót készítettek a törvénymódosítás legfontosabb pontjairól, azok várható hatásáról. Készültek plakátok és egy Facebook-esemény is indult, bővebb információkat a ReSuli oldalán vagy a #tégedisérint címszó alatt lehet találni. A kampány nem csak az interneten zajlik: Budapest számos kerületében és több tucat vidéki városban is lesznek tájékoztatók. A lakosság mind szélesebb körű tájékoztatásán túl a cél az, hogy párbeszéd induljon az érintettek között. – Vegyük észre, hogy a gyerek-szülő-pedagógus hármas egy csapat. Az oktatásban egyik sem tud jól működni a másik nélkül. Ez a törvénymódosítás még az eddiginél is jobban elszigetelheti a társadalmi csoportokat. Ezért is fontos, hogy most összefogjunk, hiszen egy hajóban süllyedünk – fogalmazott Rózsa Ildikó, aki emlékeztetett, hogy mindez nem áll messze a ReSuli eredeti küldetésétől, hiszen a 2017 szeptemberében indult szervezet célja a hazai oktatási szemlélet megújítása.
Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.07.29. 14:37

Beer Miklós: "nagyon megharagudtak rám, hogy miért van véleményem"

Publikálás dátuma
2019.07.29. 08:15
Beer Miklós váci püspök
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A nyugdíjas püspöki éveire készülő Beer szerint nem meghallgatni a másikat emberi gyengeség, és a magyar társadalom legnagyobb baja a felülről ráerőltetett jobb-bal megosztottság.
"Sokan nagyon megharagudtak rám, hogy miért van véleményem" - nyilatkozta Beer Miklós váci megyés püspök a hvg.hu-nak. A nyugdíjas éveire készülő püspök közéleti szerepvállalásának visszhangjairól úgy nyilatkozott, az zavarja, hogy beskatulyázzák, és a "politika" felől erőltetett jobb-bal megosztottsága a magyar társadalomnak megakadályozza a problémák és kérdések józan átbeszélését.
"Mindig Ferenc pápára hivatkozom, ő a Teremtő Isten oldaláról nézi a világ problémáit, nincs európai, dél-amerikai, ázsiai szemlélet, ha az egyházról beszélünk, az emberiség egész, összetett problémáit kell látni magunk előtt" - nyilatkozta még a lapnak, hangsúlyozva annak a nehézségét, hogy a nemzeti és vallási identitás megőrzése mellett is teljes nyíltsággal és őszinteséggel nézhessen valaki minden embertársára. Kiemelte,
azt mondani, hogy "nemzeti oldal vagyunk, és akkor nem érdekel minket, mi történik a világ másik részén" egy sarkítás, egy politikai, és nem egy keresztény álláspont.

Ugyanúgy támogatta a kormány az egyházi építkezéseit, mint más püspökségekéit, mondta el, direkt retorzió nem érte őt a kormány részéről. Csak azt tapasztalta, hogy a kormánysajtóhoz nem hívták. A 2018-as választások előtt viszont felszólították, hogy ne nyilatkozzon, ez pedig bántotta: "nem meghallgatni a másikat, ez az emberi gyengeség", fogalmazott.
Hajléktalanmentéssel, a cigányságot érintő problémákkal foglalkozna a jövőben, mondta még el a lapnak terveiről, "valami szociális vonalon próbálnám hasznosítani magam". De idővel az élet gondjairól is tartana előadásokat.
Szerző
Témák
Beer Miklós

Csak aprópénz jár a kisajátítás után a Hős utca lakóinak

Publikálás dátuma
2019.07.29. 08:00

Fotó: Markoszov Szergej
A lebontás előtt álló társasházban általában négy-hatmillió forint körüli összegeket kínál az önkormányzat az ingatlanokért, azonban ezt – néhány kivételtől eltekintve – a lakók nem fogadják el.
A fővárosi kormányhivatal döntése alapján a kőbányai önkormányzat mindössze 5,5 millió forintos kártalanítás mellett kisajátíthatja az egyik Hős utcai tulajdonos 25 négyzetméteres lakását. A hírhedté vált, lebontás előtt álló társasházban általában négy-hatmillió forint körüli összegeket kínál az önkormányzat az ingatlanokért, azonban ezt – néhány kivételtől eltekintve – a lakók nem fogadják el. Eddig négy esetben indult kisajátítási eljárás, de a másik három ügyben még nincs döntés. A helyieket segítő Kontúr Közhasznú Egyesület szerint elfogadhatatlan az összeg, 5,5 millió forintból ugyanis legfeljebb olyan hátrányos helyzetű településen lehet ingatlant venni, ahol a közelben biztosan nincs munkahely. A szervezet szerint ráadásul az indoklás is sántít: a kártalanítás összegét ugyanis egyebek mellett 2017-es ingatlanárak alapján határozták meg, mert „nem állt rendelkezésre” friss adat a hasonló adottságokkal rendelkező Diószegi utcából. (Az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő oldal adatai szerint egyébként a Diószegi utcában 15 millió forintot kell fizetni egy 25 négyzetméteres ingatlanért.) A szervezet szerint a kormányhivatal indoklása arra is kitért: az ingatlan rossz műszaki állapotú, magas a környéken a bűnözési ráta, valamint hogy a társasházban nagy „a munkanélküliek aránya”. Utóbbinak azonban az egyesület szerint semmi köze sincs az ingatlanok árához. A fővárosi kormányhivatal lapunknak küldött válaszában csak azt hangsúlyozta, hogy a kártalanítás összegét ingatlanforgalmi szakértő bevonásával határozták meg. – Ez sok esetben az előzetesen felajánlottnál magasabb végösszeget jelent – írták. A 15-ös szám alatt található két társasházban összesen 300 lakás található, ennek a fele önkormányzati, a másik fele magántulajdonban volt, amikor meghozták a bontásról szóló döntést. Az állam 2,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást adott a terület rendezésére, amelyből több mint 1,1 milliárd forint költhető lakásvásárlásra és kártalanításra, azaz legalább 7 millió forint jutna minden magánkézben lévő ingatlanra. A törvények szerint csak bizonyos esetekben lehet kisajátítani egy ingatlant, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az állam vagy az önkormányzat igazolja a lépést indokló közcélt. A Kontúr Közhasznú Egyesület szerint viszont ez vitatható a Hős utcában, ahol a dózerolás után egy olyan sportpályát építenek a területen, amely máshol is megvalósulhatna. A kiürítéssel jövő év végéig kell végezni.  A kisajátításról szóló határozatot egyébként nem fogadja el az érintett lakó, ezért bírósághoz fordul. A Kontúr Közhasznú Egyesület szerint a döntést vissza kellene vonni, de a kormányhivatalnál ezzel kapcsolatban azt közölték, hogy ezt csak az önkormányzat tehetné meg. A kerületi vezetés lapzártánkig nem reagált kérdéseinkre. 
Szerző