Csak aprópénz jár a kisajátítás után a Hős utca lakóinak

Publikálás dátuma
2019.07.29. 08:00

Fotó: Markoszov Szergej
A lebontás előtt álló társasházban általában négy-hatmillió forint körüli összegeket kínál az önkormányzat az ingatlanokért, azonban ezt – néhány kivételtől eltekintve – a lakók nem fogadják el.
A fővárosi kormányhivatal döntése alapján a kőbányai önkormányzat mindössze 5,5 millió forintos kártalanítás mellett kisajátíthatja az egyik Hős utcai tulajdonos 25 négyzetméteres lakását. A hírhedté vált, lebontás előtt álló társasházban általában négy-hatmillió forint körüli összegeket kínál az önkormányzat az ingatlanokért, azonban ezt – néhány kivételtől eltekintve – a lakók nem fogadják el. Eddig négy esetben indult kisajátítási eljárás, de a másik három ügyben még nincs döntés. A helyieket segítő Kontúr Közhasznú Egyesület szerint elfogadhatatlan az összeg, 5,5 millió forintból ugyanis legfeljebb olyan hátrányos helyzetű településen lehet ingatlant venni, ahol a közelben biztosan nincs munkahely. A szervezet szerint ráadásul az indoklás is sántít: a kártalanítás összegét ugyanis egyebek mellett 2017-es ingatlanárak alapján határozták meg, mert „nem állt rendelkezésre” friss adat a hasonló adottságokkal rendelkező Diószegi utcából. (Az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő oldal adatai szerint egyébként a Diószegi utcában 15 millió forintot kell fizetni egy 25 négyzetméteres ingatlanért.) A szervezet szerint a kormányhivatal indoklása arra is kitért: az ingatlan rossz műszaki állapotú, magas a környéken a bűnözési ráta, valamint hogy a társasházban nagy „a munkanélküliek aránya”. Utóbbinak azonban az egyesület szerint semmi köze sincs az ingatlanok árához. A fővárosi kormányhivatal lapunknak küldött válaszában csak azt hangsúlyozta, hogy a kártalanítás összegét ingatlanforgalmi szakértő bevonásával határozták meg. – Ez sok esetben az előzetesen felajánlottnál magasabb végösszeget jelent – írták. A 15-ös szám alatt található két társasházban összesen 300 lakás található, ennek a fele önkormányzati, a másik fele magántulajdonban volt, amikor meghozták a bontásról szóló döntést. Az állam 2,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást adott a terület rendezésére, amelyből több mint 1,1 milliárd forint költhető lakásvásárlásra és kártalanításra, azaz legalább 7 millió forint jutna minden magánkézben lévő ingatlanra. A törvények szerint csak bizonyos esetekben lehet kisajátítani egy ingatlant, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az állam vagy az önkormányzat igazolja a lépést indokló közcélt. A Kontúr Közhasznú Egyesület szerint viszont ez vitatható a Hős utcában, ahol a dózerolás után egy olyan sportpályát építenek a területen, amely máshol is megvalósulhatna. A kiürítéssel jövő év végéig kell végezni.  A kisajátításról szóló határozatot egyébként nem fogadja el az érintett lakó, ezért bírósághoz fordul. A Kontúr Közhasznú Egyesület szerint a döntést vissza kellene vonni, de a kormányhivatalnál ezzel kapcsolatban azt közölték, hogy ezt csak az önkormányzat tehetné meg. A kerületi vezetés lapzártánkig nem reagált kérdéseinkre. 
Szerző

Hétfő hajnalra állt csak helyre a vihar után a vonatközlekedés

Publikálás dátuma
2019.07.29. 07:36

Fotó: Panni Miklósné / ViharVonal Viharvadász Csapat
Hétfő hajnalra megszüntették a vihar okozta akadályokat, így helyreállt a vonatközlekedés - közölte a Mávinform. A közleményben azt írták, a vasárnapi viharban kidőlt fákat eltávolították a sínekről, a felsővezeték-rendszereket helyreállították, megvizsgálták, így a legtöbb vonalon biztonságos és menetrendszerű a vasúti közlekedés. A szobi vonalon azonban a Dömösi átkelés megállóhelynél a hordalékot még el kell távolítani az egyik pályatestről. Nagymaros és Szob között emiatt továbbra is egyvágányos a közlekedés. A szobi vonatok menetideje hétfőn napközben 15-20 perccel hosszabb lesz - tették hozzá.
Szerző
Témák
vonat vihar

Kényszerpálya: magánkiadós tankönyvek kerültek az államhoz

Publikálás dátuma
2019.07.29. 07:30
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A szigorítás után nem tudták meghosszabbítani kiadványaik engedélyét és a tankönyvjegyzékre sem kérhették azok felvételét.
Két, tankönyvekkel foglalkozó magánkiadó is átadta több kiadványa kiadási jogát az állami tankönyvkiadónak, miután a törvényi szigorítás miatt nem tudták meghosszabbítani azok engedélyét és a tankönyvjegyzékre sem kérhették kiadványaik felvételét. A Krónika Nova Kiadó népszerű, Mohácsy-féle irodalomtankönyvei szeptembertől már az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének (EKE OFI) kiadásában lesznek elérhetők. Hasonlóképp járt a Műszaki Könyvkiadó Hajdu-matek könyvsorozata is. Megírtuk: 2014 januárjától a kormányzat már nem adott lehetőséget a magánkiadóknak új tankönyvek engedélyeztetésére, az idei évtől pedig – egy újabb törvénymódosítással – már azt sem tették lehetővé számukra, hogy a 2018 végén lejárt tankönyves engedélyeket meghosszabbíthassák. Emiatt több száz népszerű magánkiadós tankönyv került le a tankönyvjegyzékről, a rendelhető alternatív tankönyvek aránya 30 százalékra csökkent. Ez az idei évi megrendeléseken is meglátszott: míg tavaly a tankönyvrendelések mintegy 32 százalékát tették ki a magánkiadók kötetei, idén már csak 14 százalékát. A legnépszerűbb tankönyvek ügyében több magánkiadó pereket indított, az államot az Oktatási Hivatal (OH) képviselte. A bírák eltérően ítélkeztek: egyesek a tankönyvesek, mások az OH javára döntöttek. Fellebbezések sora indult, néhány ügyben az OH a Kúriához fordult. A vég nélküli jogi csatákat elégelte meg Kuncze Magdolna, a Krónika Nova ügyvezető igazgatója. – Idén januárban döntöttem úgy, megkeresem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Oktatási Államtitkárságát, hogy találjunk valami megoldást annak érdekében, hogy az iskolák tovább rendelhessék a Mohácsy-könyveket. Szakmailag helytelennek tartottam volna, ha a pedagógusoknak nem az addig használt tankönyvcsalád kiadványaival kellett volna folytatniuk a munkájukat – mondta lapunknak Kuncze Magdolna. Négy, 9-12. évfolyamokon használt tankönyvről és a hozzájuk tartozó szöveggyűjteményekről van szó, amikből évente 300-400 ezer példányt adtak el. Az ügyvezető az Emmivel kötött megállapodás részleteiről nem beszélhetett, de azt elmondta: nem ingyen kellett átadnia a kiadási jogokat. Ez azonban nem sok örömre ad okot, a kiadó helyzetén ugyanis nem javít, Kuncze Magdolna szerint várhatóan két éven belül, az új Nemzeti alaptanterv megjelenésével – amellyel már nem lesznek kompatibilisek a mostani tankönyvek – a 23 éve alapított Krónika Nova meg fog szűnni.
Szerző