Jóléti megszorításokkal operálnak Orbánék

Publikálás dátuma
2019.07.29. 06:00
A gyógyítás – ha a GDP-hez viszonyítunk – jóval hátrébb szorult a listán
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A jövőt szolgáló ágazatokból – oktatás, egészségügy, környezetvédelem – vonták ki a legtöbb forrást 2010 óta.
A fideszes emlékezet szerint 2010-ben "minden összeomlott": a második Orbán-kormány "egy csőd szélén tántorgó országot vett át". A 2010-es zárszámadást a múlt héten kihirdetett jövő évi költségvetéssel összevetve azonban azt látjuk: az elmúlt tíz év mélyreható kiigazítása kárvallottjai éppenséggel az ország hosszú távú versenyképességét meghatározó tételek: az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem. A 2020-as költségvetésben nem csupán a családok támogatására jut a 2010-esnél két és félszer magasabb összeg: több pénzt fordítanak egészségügyre, oktatásra és nyugdíjra is – állította Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára múlt kedden, a költségvetés elfogadása után. Németh Szilárd honvédelmi államtitkár szerint területe jövőre minden idők legnagyobb költségvetéséből gazdálkodhat. Szerinte jövőre 616 milliárd forint jut rájuk. (Ez önmagában bravúrszámba menne, hisz 2020-as kiadásaikat összesen 550 milliárdra tervezik.) Bár papíron valóban soha nem költöttek e területekre ennyit, a bruttó hazai termék (GDP) növekedését is számításba véve már megbuknak az állítások. Az összehasonlíthatóság érdekében a számadatokat a GDP-hez viszonyítottuk. A két időpont összevetése a GDP-arányos jóléti kiadások jelentős csökkenéséről tanúskodik. Míg 2010-ben a GDP 30,9 százalékát költötték e célra, jövőre az arány már csak 24,5 százalék. Ezzel együtt igaz az a fideszes beállítás is, hogy az összeg több ezermilliárddal - 8324 milliárdról 11938 milliárd forintra - nőtt. Ám ez a forint már nem ugyanaz a forint. A jóléti kiadásokon belül ugyanakkor minden soron kisebb szám szerepel - legyen szó oktatásról, egészségügyről vagy épp nyugdíjakról. A költségvetési törvény szerint, a felső-, a közép- és az alapfokú oktatásra fordított GDP-arányos kiadások is alacsonyabbak lesznek jövőre, mint voltak 2010-ben. Orbán Viktor kormányra kerülve a közoktatás erőteljes központosításába kezdett, kimondottan az olcsóbb és hatékonyabb működést zászlajára tűzve. Eme "hatékonyságnövelésnek" estek áldozatul úgy a pedagógusbérek, mint a közoktatás általános színvonalának csökkenése. Az egészségügyre 2020-ban a GDP négy százalékát szánják. A magyar állam a többi uniós tagállamnál lényegesen kevesebbet költ e célra: 2017-ben az EU-átlag 7 százalékra rúgott. A részadatokból kiderül, hogy a kórházakra némileg többet fordítanak, mint 2010-ben. Ám GDP-arányosan minden más háziorvosi, szakrendelői, fogorvosi ellátás forrása csökkent. A leginkább az egészségügyi kiadások alacsony szintje aggasztó, hisz az oktatással együtt ez alapozhatná meg hosszú távon a gazdaság versenyképességét. GDP-arányosan még a kormány zászlajára tűzött család- és lakástámogatásokra is kevesebbet költenek, mint tíz éve. Míg lakástámogatásokra anno a GDP 1,7 százalékát szánták, a jövő évi bruttó hazai termék arányában ugyanerre már csak 1,4 százalékot fordítanak. A családi pótlékok és a gyerekek után járó támogatások a GDP 2 százalékáról 1,3 százalékra estek. Igaz, ez csökkenő gyerekszám és befagyasztott szociális kiadások mellett kevéssé meglepő, illetve adókedvezménnyel együtt számolva már magasabb családtámogatási szint adódik. A GDP-arányos nyugdíjkadások eközben – a korhatáremelés, az infláció feletti nyugdíjemelés eltörlése, illetve a szolgálati nyugdíjak felszámolása miatt - 10,5 százalékról 7,3 százalékra mérséklődtek. Az állami bürokrácia kiadásai ugyanakkor az elmúlt tíz év során észrevehetően, a GDP 7,1 százalékáról nyolc százalékra nőttek. Sokkal tehát nem lett olcsóbb a magyar állam működése: jövőre e célra már 3905 milliárdot költenek. A GDP 6,5 százalékáról 7,7 százalékra emelkedtek a gazdaságtámogatással kapcsolatos kiadások is. A honvédelmi költségek a GDP 0,2 százalékával ugrottak. Ez érdemi növekedés, bár még messze állunk a NATO-nak tett 2 százalékos felajánlástól. Nőtt a rendőrség GDP arányos költségvetési támogatása is. Igaz, ez szinte kizárólag a határvédelemre elszámolt évi 150 milliárdnak tudható be.

Jobban nőtt a GDP az államháztartásnál

A két költségvetés egésze között szembeötlő különbség, hogy míg 2010-ben az államháztartás a GDP 50,5 százalékát költötte el, ez az arány jövőre már csak 43,5 százalék. Ezt a tényt kevéssé reklámozzák, leszámítva azt a - jogos - büszkeséget, hogy a GDP-arányos hiányt 4-6 százalékról 1-2 százalékra szorították le. Az államháztartás konszolidálása mellett az elmúlt tíz év másik tagadhatatlan eredménye, hogy az államadósság törlesztése kisebb terhet jelent az államnak. 2010-ben ez 1146 milliárdot igényelt, a jövő évi szükséglet pedig 1110 milliárd. Bár a szint látszólag nem változott, az 2010-ben még a GDP 4,6 százalékára rúgott, jövőre viszont már csak 2,3 százalékot tesz ki. E kiadások tehát GDP-arányosan közel megfeleződtek.

GDP-arányos állami kiadások (százalék)

 2010 - 2020 Állami működési funkciók 7,1 - 8,0   Általános közösségi szolgáltatások, bürokrácia 4,6 - 5,0      Honvédelem 0,9 - 1,1   Rendvédelem 1,7 - 1,9 Jóléti funkciók 30,9 - 24,5   Oktatás 5,5 - 4,3     Iskolai előkészítés és alapfokú oktatás 1,8 - 0,6     Középfokú oktatás 1,2 - 0,6      Felsőfokú oktatás 1,7 - 1,3   Egészségügy 4,6 - 4,0      Kórházi tevékenységek és szolgáltatások 1,9 - 2,2      Háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat 0,3 - 0,4     Rendelői, orvosi, fogorvosi ellátás 0,6 - 0,2   Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások 17,9 - 12,3      Nyugellátások 10,5 - 7,3      Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások 2,0 - 1,3   Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások 1,7 - 1,4   Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások 1,3 - 2,4 Gazdasági funkciók 6,5 - 7,7 Államadósság-kezelés 4,6 - 2,3 Kiadások összesen 50,5 - 43,5 Forrás: 2010-es zárszámadás, 2020-as költségvetési terv, Népszava-számítás

Szerző

Még mindig az egyik legfontosabb vásárlói szempont a teljesítmény

Publikálás dátuma
2019.07.28. 18:54

Fotó: VIKTORIA SOPEL
Európában a legtakarékosabb, A+++ és A++ címkékkel ellátott termékcsoportok aránya a 2012-es 24 százalékról 2018-ig 62 százalékra nőtt – közölte a GfK nevű piackutató intézet.
A fenntartható üzemelésű műszaki cikkek kínálata a környezetvédők nyomására is bővül. A fogyasztók számára ugyanakkor még mindig a termékek teljesítménye és kifinomultsága a döntő szempont – írják. Míg a mosógépek piacán gyakori, a hűtők és fagyasztók között még ritka a legjobbnak kijáró A+++-címke. A kínálat bővüléséhez részint az vezetett, hogy a folyamatos műszaki újítások miatt a gyártók egyre olcsóbban képesek magas energiahatékonyságú háztartási gépek előállítására. Emellett a vevők környezetvédelmi aggodalmai is hatnak a fenntartható cikkek keresletére. Három év alatt 37 százalékról 45 százalékra nőtt a környezetkímélő magatartás támogatottsága. Ezt a hirdetések szemlélete is segíti. A legfontosabb vásárlói szempont ugyanakkor változatlanul a teljesítmény és a kifinomultság. Az erőteljesebb működés viszont gyakran az energiatakarékosság kárára megy. A két igény e téren „csap össze” egymással – fogalmaz a piackutató. Magyarországon leginkább az A+++-os mosógépek aránya nőtt, mégpedig a 2014-es 20,6 százalékról a 2018-as 67,8 százalékra. Ebben szerepet játszottak a kormány csereprogramjai is – jegyzi meg a GfK.

Negyvenezer francia ügyfél számlainformációit kell kiadnia egy svájci banknak

Publikálás dátuma
2019.07.27. 20:22

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Az ítélet alapjaiban hathat majd ki a svájci bankrendszer működésére.
A svájci fellebbviteli bíróság jóváhagyta azt a rendelkezést, mely alapján az UBS banknak több tízezer ügyfelének érzékeny adatait kell átadnia a francia adóhatóságoknak – írja a Financial Times cikke alapján a 444.hu. A brit lap kiemeli, hogy az ítélet alapjaiban hathat majd ki a svájci bankrendszer működésére. A lausanne-i szövetségi bíróság tagjai 3 a 2 arányban döntöttek a svájci szövetségi adóhatóság javára, mely még 2016-ban kérte a bankot az adatok átadására, hogy azokat megoszthassák francia kollégáikkal. Az UBS viszont ellenállt és bírósághoz fordult, első fokon pedig nyerni is tudtak. A döntés értelmében 40 ezer olyan, jellemzően jelentős vagyonnal rendelkező ügyfél adatai kerülnek most a francia adóhatóság birtokába, akik vagy francia állampolgárok, vagy tartózkodási engedéllyel éltek ott. A bank szóvivője annyit közölt, hogy alaposan át fogják vizsgálni az írásos ítéletet, amely vélhetően amúgy csak egy héten belül születik meg. Kiemelték, hogy bármiféle adategyeztetés csak a különleges alapelv figyelembe vételével történhet meg. Ez az alapelv volt az egyik sarokköve a Svájc és nemzetközi partnerei között 2017-ben megkötött adategyeztetési megállapodásnak, mely értelmében a külföldi hatóságok csak konkrét, előre meghatározott ügyekben használhatják az átadott adatokat, nem pedig általánosságban kutathatnak benne. A bíróság döntése szerint a francia kérés nem ilyen jellegű volt, a franciák ugyanis olyan információkat közöltek a svájci hatósággal, mely alapján fennáll a gyanú, hogy az érintett számlák mögött illegális tevékenységek lapulhatnak.
Szerző
Témák
Svájc bankok