Egészen a '90-es évekig gyártottak növényvédő szereket a Budapesti Vegyiművek (BVM) Baranya megyei Hidason lévő gyáregységében, írja az Átlátszó.hu. Most pedig búza és napraforgó nő a szennyezett területen. A BVM vegyi hulladékát egy ideig a Fekete-tengerbe süllyesztették, ezután a gyár Hidason lévő tározójába került a veszélyes anyag, később a hulladék Garén egy átmenetinek szánt tárolóba került.
Hidason majdnem tízezer négyzetméter szennyezett területet kellett lehatárolni, és átlagosan négy, de van, ahol tíz méter mélyen kitermelni a mérgező anyagokkal átitatott földet. A szennyezett talajvíz szivattyúzása viszont félbemaradt a BVM csődje miatt. Évekig tartott, mire a Greenpeace kiperelte a Baranya Megyei Kormányhivataltól azokat a közérdekű adatokat, melyekből kiderül: Hidas és Garé térsége a mai napig súlyosan szennyezett. Hidason 2015-ös mérések alapján a tetraklórbenzolok koncentrációja a normál határérték több mint 1600-szorosa, a triklórbenzoloké közel 1200-szorosa. Előbbi vegyületek erősen mérgezőek, májkárosodást okozhatnak, rákkeltő kockázatúak, utóbbiak irritálják a bőrt, a szemet, a légzőrendszert, és szintén károsítják a májat. Emellett további, egészségre káros anyagok jelenlétét is kimutatták, szinte mindegyiket bőven a megengedett határérték felett.
Ugyan a Hidas, 0107. helyrajzi számú terület földhivatal tulajdoni lapjára tartós környezetkárosodás tényét jegyezték be 1996-ban, ez az Átlátszó által megkeresett jelenlegi bérlő szerint nem jelent gondot. A takarmánynak termelt növények gyökere szerinte nem ér le a szennyezett talajvízig. Más megkérdezett mezőgazdasági szakemberek szerint viszont egyáltalán nem zárható ki, hogy a talajvíz érintkezik a növények gyökerével, főleg egy-egy nagyobb esőzés után.
A területről származó termény vizsgálata, egészségügyi kockázata kapcsán megkereste a portál a Nébihet, de az a konkrétumokért a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz irányította őket. A kormányhivatal negligálta a megkeresést, továbbá nem érkezett válasz a Budapesti Vegyiművek felszámolójától, az állami tulajdonban lévő felszámolócégtől, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-től, és a felszámolóbiztostól sem. Így nem tudni, hogy valaha vizsgálta-e bárki az ott termett növényeket, azt viszont igen, hogy
Az Átlátszó az Országos Onkológiai Intézet Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központjától kért adatokat a megbetegedésekről, de először egy nyugtalanító válasszal elutasították őket. Hidas és Garé lakossága olyan alacsony, írták nekik a válaszban, hogy a "kevés esetszám személyiségi jogi aggályokat" vet fel, illetve ezért "jóval erőteljesebb a véletlenszerűség szerepe", így "tudományos igényességű következtetés nem vonható le, ellenben alkalmas lehet a köznyugalom megzavarására" az adatsor. Másodszor már az egész Pécsváradi, illetve Siklósi járásról érdeklődtek. Mint kiderült, előbbiben 4,6 százalék, utóbbiban 4,3 százalék a rosszindulatú daganatos betegséggel diagnosztizáltak száma, ami, mint írják, statisztikailag szignifikánsan magasabb az országos 4-es átlagnál.
