Tömegsírrá válik a Földközi-tenger

Publikálás dátuma
2019.07.30. 09:45

Fotó: Turkish Coast Guard Command / Ha / AFP / Anadolu Agency
Egyre tarthatatlanabb a líbiai menekültek helyzete. Az Európai Unió sem tesz lépéseket az érdekükben. Egyelőre Matteo Salvini kirekesztő politikája győzedelmeskedik.
Ferenc pápa ismét mielőbbi lépéseket követelt a politika irányítóitól, hogy ne váljon tömegsírrá a Földközi-tenger. Múlt héten legalább 150-en vesztették életüket. „Ez nem történhetne meg” – hangoztatta a katolikus egyházfő. Mint fogalmazott, a nemzetközi közösségeknek meg kell akadályozniuk a hasonló tragédiákat. Egyelőre azonban pusztába kiáltott szó a pápa intelme. Nincs meg a politikai akarat a menekültek megsegítéséhez, pedig drámai viszonyok alakultak ki. Az idei év eddigi legsúlyosabb tragédiája történt múlt csütörtökön, amikor egy hajó 300 fővel a fedélzetén süllyedt el. A líbiai parti őrség közlése szerint 134 személyt sikerült megmenteni, de több mint 150-en haltak meg, főként nők és gyermekek. A legtöbb áldozat eritreai és szudáni volt. A tragédia a líbiai kikötőváros, al-Humsz közelében történt. Líbiában több százezer menekült vár arra, hogy eljussanak az ígéret földjére, az Európai Unióba. Ám a helyi hatóságok egyre keményebben lépnek fel velük szemben. Civil szervezetek szerint több ezer menekültet börtönökben, biztonsági intézményekben tartanak fogva. Jelentős részük állandó erőszaknak van kitéve, sok nőt megerőszakoltak, a férfiakat kényszermunkára kötelezték. Leírhatatlanok az állapotok. Ráadásul Líbiában polgárháború dúl. Az ország néhai vezetője, Moamer el-Kadhafi egykori tisztje, Khalifa Haftar tábornok tavasszal támadást indított Tripoli ellen, ahol a nemzetközileg elismert kormány székhelye található. Bár a tábornok akciója a kezdeti sikerek után lelassult, súlyos humanitárius válság alakult ki, így az afrikai, ázsiai és közel-keleti menekültek helyzete még veszélyesebbé vált. A leírhatatlan állapotokra jellemző, hogy amikor Haftar tábornok csapatai Tripoli közelében július 3-án légitámadást hajtottak végre egy internálótábor ellen, 50 menekült vesztette életét, további 130 megsérült. Bár a bevándorlók nagy része pontosan tudja, mekkora kockázatot vállal azzal, ha lélekvesztő bárkán Európa felé veszi az irányt, s embercsempészeknek lesz kiszolgáltatva, sokan inkább vállalják a bizonytalan végkimenetelű kalandot, mert úgy gondolják, a líbiai pokolnál csak jobb jöhet. Mi történik azokkal a menekültekkel, akik hajótörést szenvednek, de túlélik a tragédiát? Julien Raickman, az Orvosok Határok Nélkül szervezet líbiai misszióvezetője szerint nem sok jó vár rájuk. A hatóságok ugyanis az al-humszi, a miszrátai vagy a szlitani börtönbe vetik őket. Sokan közülük úgy gondolják, még az is jobb lett volna, ha a tengerbe vesznek. Ezután ugyanis nagyon nehéz lesz újra olyan menekülttáborba kerülniük, ahonnan esélyük lenne ismét megtenni a veszélyes utat Európa felé. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a múlt heti tragédia után felszólította az európai országokat, újra hajtsanak végre mentőakciókat a Földközi-tengeren, s tegyenek meg mindent azért, hogy véget érjen „a menekültek embertelen internálása Líbiában”. Rámutatott, ha nem változik a helyzet, egyre súlyosabb tragédiák várhatóak. Az Európai Unió még márciusban függesztette fel a Sophia elnevezésű haditengerészeti műveletet (lásd keretes írásunkat). Matteo Salvini olasz belügyminiszter tett keresztbe a mentő műveletnek. A gyűlöletkeltésre építő olasz bevándorláspolitika nyomán ráadásul a magánkézben lévő menekülthajók száma is megcsappant a Földközi-tengeren. Líbia indít ugyan hajókat a bajba jutottak megsegítésére, de láthatóan képtelen megbirkózni a feladattal, ráadásul láthattuk, mi lesz a tengerből kimenekítettek sorsa. Mindez azt eredményezi, hogy egyre többen és többen vesztik életüket a Földközi-tengeren. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a múlt hét elejéig 669 menekült veszett a tengerbe, ám ebben nem szerepelnek a múlt heti tragédia áldozatai. A valós szám ennél is jóval magasabb lehet. Megannyi tragédiáról ugyanis hír sem érkezik, mert a menekülteket megsegítő hajók alacsony száma miatt senkinek fel sem tűnik, amikor tucatnyian vesznek a tengerbe. A halál észrevétlenül érkezik. Matteo Salvini olasz belügyminiszter megtiltotta, hogy a menekülteket megsegítő hajók olasz kikötőkben horgonyozzanak le. Az intézkedés ráadásul nem csak a magánkézben lévő hajókat érinti. Múlt pénteken nem engedték Lampedusa kikötőjébe az olasz parti őrség hajóját, mert 140 hajótöröttet vett fel egy bárkáról. Róma az Európai Bizottságot szólította fel arra, koordinálja a menekültek elosztását, Brüsszel erre azt válaszolta, megpróbál közbenjárni a tagállamoknál. Budapest és a többi visegrádi állam véleményét ismerjük: Magyarország és a térség többi állama nem hajlandó befogadni bajba jutott menekülteket.
Matteo Salvini július 8-án személyesen vett részt a mineói menekülttábor hivatalos felszámolásában
Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök egy hete új elosztási mechanizmusért szállt síkra, amelyet saját közlése szerint 14 tagállam támogatna. Ennek feltétele azonban az, hogy Olaszország és Málta beengedje kikötőibe a menekülteket szállító hajókat. Csakhogy a javaslatot mindkét ország elutasítja, s kedvező fordulat egyelőre aligha várható, éppen ellenkezőleg. Az olasz képviselőház ugyanis múlt csütörtökön zöld utat adott Salvini „biztonsági törvényének”. Az augusztusban életbe lépő jogszabály értelmében mindazokat, akik menekülteket akarnak biztonságba helyezni, s engedély nélkül horgonyoznak le egy olasz kikötőben, 150 ezer és egymillió euró közötti büntetéssel sújthatják. A hatóságok el is kobozhatják a hajót. Salvini újabb kemény fellépésének belpolitikai okai vannak. Egy kiszivárgott felvételnek köszönhetően ugyanis kiderült, hogy pártja minden korábbinál véltnél szorosabb kapcsolatokat ápolt Moszkvával és a Liga illegális kampánypénzeket is kaphatott pénzmosás révén. Salvini stratégiája: legjobb védekezés a támadás. Ez a jelek szerint hatékony stratégia részéről, mert a Liga népszerűsége nem csökkent, inkább nőtt. Különös fintora a sorsnak, s jellemző a mai olaszországi viszonyokra, hogy a biztonsági törvényt épp az év legsúlyosabb Földközi-tengeri tragédiája bekövetkezésének napján fogadták el. Salvinit azonban a több mint 150 halott sem tántorítja el céljai megvalósításától. Érvelése a következő: ha kevesebb a menekülteket megsegítő hajó a Földközi-tengeren, akkor kevesebben is indulnak útnak Líbiából Európa irányába, így kevesebb lesz a halálos áldozat is. Az adatok látszólag őt igazolják, mert 2016-ban 5096-an, 2017-ben pedig 3139-en vesztek a tengerbe, csakhogy amint az UNHCR rámutat, évről évre jóval kevesebben vállalták Észak-Afrikából a kockázatos utat, s az Európába induló menekültek számához viszonyítva éppen emelkedett a halálos áldozatok száma.

Márciusban állították le a Sophia hadműveletet

Az EU haditengerészeti művelete, a Sophia 2015-ben indult azzal a céllal, hogy megnehezítse az embercsempészetet és az illegális migrációt a Földközi-tenger déli-középső részén. Tavaly decemberben még élt a remény a folytatásra, az Európai Unió kormány – és államfői tömörítő Európai Tanács március 31-ig hosszabbította meg, és új feladatokkal bővítette a műveletet. Az unió a Sophia keretében ellátta a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzését is, valamint segíti az ENSZ-fegyverembargó érvényesítését a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren. Székhelye Rómában található, olasz parancsnokság alatt működik, de a folytatás kerékkötői is éppen az olaszok. A bevándorlásellenes Liga vezetője, Matteo Salvini belügyminiszter ugyanis megtiltotta, hogy hajók kössenek ki partjaiknál menekültekkel a fedélzeten. A Sophia művelet hatékonyságát bizonyítja, hogy létrejötte óta évről évre csökkent a Földközi-tengeren az illegális menekültek száma, miközben sok ember életét sikerült megmenteni a térségben, és jelentős számban tartóztattak le embercsempészeket. Keretében az elmúlt négy évben 45 ezer migránst mentettek ki, és a líbiai parti őrség 300 emberét képezték ki. Működéséhez egyébként minden tagállam hozzájárult, az éves körülbelül 12 millió eurós költségvetést közösen dobták össze, de az operatív feladatokat a résztvevők maguk fizették. A munka oroszlán részét olasz, spanyol, francia és német hajók végezték. 

Macron kezdeményezése

A francia köztársasági elnöknek a menekültek elosztását célzó elképzeléseiről egyelőre semmi részlet sem ismert. Emmanuel Macron ugyanis nem ismertette annak lényegét, csak annyit árult el, hogy az új rendszer gyorsan és automatikusan működne. Nem nyilatkozott arról sem, hogy pontosan melyik országok lennének hajlandóak részt venni ebben az együttműködésben. A Reuters hírügynökség a francia elnöki hivatalhoz közel álló forrásra hivatkozva úgy tudja, Németország és Franciaország mellett Finnország, Luxemburg, Portugália, Horvátország, Litvánia és Írország csatlakozna a francia-német kezdeményezéshez. Macron arról is beszélt, hogy felkérte a tengeri mentést EU-s támogatással végző líbiai kormányt, hogy a jövőben ne zárják őrzött táborokba a menedékkérőket. 

164 környezetvédőt gyilkoltak meg tavaly

Publikálás dátuma
2019.07.30. 08:36

Fotó: KARL MALAKUNAS / AFP
Erőszakkal próbálják meg elhallgattatni azokat, akik a bolygóért küzdenek.
Legalább 164 környezetvédő aktivistát gyilkoltak meg tavaly, akik a lakóhelyük tisztaságáért próbáltak küzdeni  – derült ki a Global Witness legfrissebb felméréséből. A környezetvédő szervezet szerint megszámlálhatatlanul sok embert elhallgattattak erőszakkal és megfélemlítéssel – írja a France24.  A tanulmány szerint az aktivisták számára a  legveszélyesebb hely a Fülöp-szigetek, ahol 30 embert gyilkoltak meg 2018-ban. Kolumbiában és Indiában 24, illetve 23 haláleset köthető a bolygóért folytatott küzdelemhez, Guatemalában pedig 16. A tavalyi legnagyobb mészárlás Indiában volt, ahol Tamil Nadu államban 13 embert gyilkoltak meg, akik egy rézbánya megnyitása ellen tiltakoztak.
Szerző

Ajánlatot tett a szeptember 11-i terrortámadások feltételezett kitervelője

Publikálás dátuma
2019.07.30. 07:50

Fotó: HUBERT BOESL / dpa Picture-Alliance/AFP
Segítene az áldozatok családtagjainak a Szaúd-Arábia elleni kártérítési perekben, ha az amerikai kormányzat elengedi majd a várható halálbüntetését.
A 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások feltételezett kitervelője, Hálid Sejk Mohamed segítene az áldozatok családtagjainak a Szaúd-Arábia elleni kártérítési perekben, ha az amerikai kormányzat elengedi majd a várható halálbüntetését - derült ki egy bírósági dokumentumból. A guantánamói fogolytáborban őrzött - egyelőre nem elítélt - terrorista ajánlata a manhattani kerületi bíróságon pénteken beadott perkérelemből derül ki, amelyet az áldozatokat képviselő ügyvédek nyújtottak be, 
azzal vádolva a szaúdi kormányt, hogy segített a mintegy háromezer halálos áldozatot követelő merényletek koordinálásában.

Tizennyolc évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én egy terroristák eltérítette repülőgépek csapódtak a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, majd percekkel később a Washington melletti Pentagon épületébe. Egy harmadik, eltérített gép - az utasok heves ellenállása után - Pennsylvaniában egy mezőn zuhant le.
A terrortámadásoknak csaknem háromezer halálos áldozata volt.

Rijád mindig cáfolta, hogy köze lett volna a terrortámadásokhoz. Az amerikai ügyvédek felvették a kapcsolatot a terrorcselekménnyel gyanúsítottak közül három személlyel, és vallomástételre kérték őket a szaúdi kormány elleni perben. Egyikük Hálid Sejk Mohamed volt, aki azonban - mint az ügyvédek Sarah Netburn bíróhoz intézett beadványából kiderül - jogi tanácsadójára hallgatva elhárította a kérést. Az ügyvédek megfogalmazása szerint ez csak pillanatnyilag van így, mert Hálid Sejk Mohamed változtathat az álláspontján. Az ügyvédek hangsúlyozták: a halálbüntetés elmaradása esetén sokkal szélesebb körű együttműködés lesz a gyanúsítottal. Az amerikai igazságügyi minisztérium - a The Wall Street Journal című lap megkeresésére - nem kívánta kommentálni az ügyet. Hasonlóképpen elhárította a kommentárt Michael Kellogg, a szaúdi kormányzat amerikai ügyvédje.  A The Wall Street Journal egyébként emlékeztetett arra: 
Mohamed - akit Daniel Pearl amerikai újságíró meggyilkolásával is vádolnak - korábban jóval harciasabban nyilatkozott.

2008 júniusában egy guantánamói meghallgatáson, amikor egy katonai bíró „halálbüntetést maga után vonó esetként” írta le a pert, Mohamed félbeszakította őt és azt kiáltotta: „ez egy mártír esete, és én ezt kívánom, hosszú ideig szeretnék mártír lenni”. 2017-ben Harvey Rishikof, a Pentagon guantánamói pereket felügyelő tisztségviselője vizsgálni kezdte a terroristákkal kötendő vádalkuk lehetőségét. Teljes körű vallomásukért bűnösségük elismeréséért cserében halálbüntetés helyett életfogytig tartó börtönbüntetést kaphatnának - vetette fel Rishikof. Arra hivatkozott, hogy a vád állításait megingatta az, hogy a foglyokat megkínozták. Az esetleges vádalkuról szóló egyeztetések nyilvánosságra kerültek. Nem sokkal később Jim Mattis, akkori védelmi miniszter eltávolította a minisztériumból Rishikofot. A tárcavezető állítása szerint ennek oka nem a terroristákkal kötendő vádalku ügye volt.
Szerző
Témák
szeptember 11