„A támadásokat elhárítjuk, ezekkel szemben megpróbáljuk megvédeni Magyarországot” – ezek a harcias szavak nem egy hadműveleti támaszponton hangzottak el, hanem Orbán Viktor szájából. A magyar miniszterelnök szombati tusványosi beszédében ugyanis levonta azt a következtetést, hogy az Európai Unióban az elmúlt öt évben „a gazdasági önsorsrontás útját járjuk”, ezért az eddigi magyarországi gazdasági eredményeket meg kell védeni. Be is jelentette, hogy az idei 13+1 pontba gyűjtött, gazdaságvédelmi akciótervnek elnevezett intézkedéscsomagot 2020-ban két újabb követi, egy tavasszal, és egy másik – ha szükséges – ősszel. Részleteket nem árult el.
Ez nem is csoda, hiszen saját maga sem tudja még – fogalmazott a Népszava érdeklődésére Katona Tamás egyetemi tanár. Szerinte ez az egész ebben a formában csak blöff. A kormányfő jól érzékeli, hogy a jelenlegi, kétségtelenül az Európai Unió élmezőnyébe tartozó magyarországi makrogazdasági adatok már nem tarthatóak sokáig, hiszen negyedévről negyedévre csökken a gazdaság teljesítménye. Ez 2019-ben még nem okoz gondot, jövőre és azután azonban már érzékelhető lesz a lassulás – vetítette előre Katona Tamás. A kormányfő rendszeresen arra hivatkozik: a cél az, hogy a hazai GDP növekedésének üteme két százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. Ez azonban korántsem újdonság, hiszen 1995 óta – a gazdasági világválság két évét, 2008-2009-et, valamint az Orbán-Matolcsy-féle gazdaságpolitika 2012-es bevezetésének évét leszámítva – ez mindig így volt. Katona Tamás hozzáfűzte: a miniszterelnök is érzékeli, bár nem vallja be, hogy a magyar gazdaság túlfűtött, és továbbra is minden eszközt megragad a gazdasági növekedés ösztönzésére. A családvédelmi akcióterv is végeredményben ezt szolgálja, hogy tehetősebbek ennek révén növeljék fogyasztásukat. Jellemző, hogy az új lakások áfájának átmeneti csökkentése elsősorban az építőipari vállalkozások profitjának növelését szolgálta, és nem azt, hogy a családok olcsóbban juthassanak új otthonhoz. A jelentős mértékű adócsökkentés ellenére ráadásul drasztikus áremelkedés ment végbe, miként a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) következménye is a drágulás lett. A kormány ugyanakkor mereven elzárkózik attól, hogy az Európai Unió legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsát mérsékelje,vagy a tranzakciós illetéket eltörölje.
A GKI legfrissebb előrejelzése szerint Magyarországon csökken az uniós támogatások beruházás-serkentő hatása, és mérséklődik a lakosság vásárlóerejének növekedése is. Emellett az Európai Unió konjunktúra-indexe csaknem hároméves, a magyar 2,5 éves, a magyar szempontból fontos német ipari bizalmi index pedig ötéves mélypontján van.
„Magyarország számára a legfontosabb, hogy egy új útvonalat tervezzen 2020-ra és 2021-re. Ennek a kormányzati útvonalnak azt a célt kell szolgálnia, hogy az ország, amikor halad rajta, akkor a külső rossz hatásokat képes legyen minimalizálni, és a meglévő belső erőforrásokat pedig képesek legyünk mozgósítani” – buzdított a miniszterelnök. Szavaiból és az újabb gazdaságvédelmi akciótervek bejelentéséből az következik, hogy a nemrégiben az Országgyűlés kormánypárti többsége által elfogadott jövő évi költségvetést számait módosítani kell majd. Ezen persze a gazdasági szakemberek aligha csodálkoznak majd, hiszen már a törvényjavaslat elfogadásakor ezt valószínűsítették. Várhatóan átcsoportosítanak majd az oktatási, egészségügyi és szociális kiadásokból. Egyidejűleg növelhetik a már most is rekord méretűre tervezett, 378 milliárd forintos Országvédelmi Alapot. Ennek szétosztásához még parlamenti jóváhagyásra sincs szükség, mert az Orbán-kormány már korábban szabad kezet adott magának a költségvetési pénzekkel való gazdálkodásra. Ebből osztogathatnak majd a számukra fontosnak tartott vállalkozóknak, egyházi, sport-, és nemzetpolitikainak hívott célokra.
