A kormány küldött még néhány milliárdot az orosz hátterű bank költözésére

Publikálás dátuma
2019.07.29. 18:33
Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke és Varga Mihály pénzügyminiszter
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Sokba kerül az áttelepedés, de az Orbán-kabinet tényleg minden segítséget megad a volt KGST-pénzintézetnek.
A sajtóban a KGST egyik bankjának is nevezett Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapestre költöztette a székhelyét, a projekthez kapcsolódóan pedig újabb milliárdokra volt szükség – derül ki a pénteken megjelent Magyar Közlönyből. Mint a kormányhatározatot kiszúró mfor.hu írja, a döntés értelmében a kormány 3,23 milliárd forintot csoportosított át „az NBB magyarországi székhelyének létesítésével kapcsolatos tőkeemelés” címszó alatt. Az összeget három sorról csoportosították át:
  • egyrészt 1,54 milliárd forintot vettek el az IBRD (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) alaptőkeemelés előirányzatról,
  • másrészt az IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) tőkeemeléséből 930 millió forintot vontak el,
  • harmadrészt pedig a Központi Maradványelszámolási Alapból is lecsíptek még 763 millió forintot.
Ahogy arról Káncz Csaba, a Privátbankár.hu külpolitikai szakértője is írt, egyesek a Nemzetközi Beruházási Bankot az orosz hírszerzés fedőszervének tekintik. Az IBB székhelyének Budapestre költözéséről a pénzintézet 9 tagállamának képviselőiből álló kormányzótanácsa döntött még 2018 decemberében. A bankból részesülő 5 EU- és NATO-tag – Magyarország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Románia – összesen több mint 50 százalékot birtokol. Bár a források megvannak rá, az még nem egyértelmű, hogy pontosan hova költözik az IIB – a Népszava úgy tudja, hogy a kormány a Lánchíd-palotát is kinézhette nekik. Oroszország a legnagyobb részvényesként nem egészen 47 százalékkal, Magyarország mint harmadik részvényes 12,78 százalékkal rendelkezik. Az NBB az elmúlt napokban tartotta első igazgatósági ülését az új székhelyén, az intézmény igazgatója Boros Imre lett, az első Orbán-kormány minisztere, egykori bankár. A pénteken megjelent kormányhatározat az orosz banknak juttatott milliárdok mellett más célokra is csoportosított át pénzeket az idei büdzsében. Többek között
  • 5 milliárd forintot adtak még kormányzati kommunikációra,
  • a sport népszerűsítésére közel 1 milliárd forintot,
  • versenysportra 834 milliót,
  • a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa által jóváhagyott fejlesztések 2,1 milliárdot,
  • a Normafa Park projekt 2,6 milliárdot kapott,
  • a Hungexpo fejlesztésre 4 milliárdot,
  • a turisztikai fejlesztésekre pedig 10 milliárdot csoportosítottak át.
A kormány ezzel a határozatával összesen 60,7 milliárd forintot mozgatott meg a 2019-es költségvetésben.

Szerző

Jogszerűtlenül hosszabbították meg két belga atomerőmű üzemidejét

Publikálás dátuma
2019.07.29. 18:29

Fotó: Dursun Aydemir / AFP / Anadolu Agency
A blokkok ideiglenesen tovább üzemelhetnek, ha a nemzeti bíróság úgy látja, hogy az a villamosenergia-ellátás megszakadásával fenyegető, valós és súlyos veszély elhárításához szükséges.
Jogszerűtlenül, környezeti hatásvizsgálatok elvégzése nélkül fogadták el Belgiumban a két atomerőművi blokk üzemidjét meghosszabbító törvényt, de a blokkok ideiglenesen tovább üzemelhetnek, ha a nemzeti bíróság úgy látja, hogy az a villamosenergia-ellátás megszakadásával fenyegető, valós és súlyos veszély elhárításához szükséges – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága hétfőn. Az ügy előzménye, hogy Belgium 2003-ban ütemtervet fogadott el atomerőműveinek fokozatos felszámolására. Nem épülhetett meg számos új létesítmény, a működő erőműveknek pedig 40 éves üzemelést követően fokozatosan, vagyis 2015 és 2025 között be kellett, illetve be kell fejezniük a működésüket. Ennek megfelelően a Schelde folyónál, az észak-belgiumi Antwerpen és a holland határ közelében elhelyezkedő Doel atomerőmű 1-es és 2-es blokkjai 2015 első felében befejezték a villamosenergia-termelést. Az év júniusában azonban a belga jogalkotó tíz évvel, 2025-ig meghosszabbította a blokkok üzemidejét, és korszerűsítéseket, valamint a biztonsági szabályok betartását szavatoló munkálatokat írt elő. Két belga környezetvédő egyesület a vonatkozó törvény megsemmisítését kérte a belga alkotmánybíróságtól, azt állítva, hogy a hosszabbításra környezeti hatásvizsgálat és a nyilvánosság részvételét lehetővé tevő eljárás mellőzésével került sor. Az alkotmánybíróság annak megválaszolására kérte az uniós bíróságot, hogy kell-e környezeti hatásvizsgálatot folytatni az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására vonatkozó törvény elfogadásához. Az Európai Unió Bírósága ítéletében megállapította, hogy az erőművek környezeti kockázatának csökkentése érdekében végzett fejlesztésre és korszerűsítésre irányuló munkálatok az eredeti üzembe helyezéshez hasonló állapot elérésével jártak. Ezért
az uniós irányelvben előírt környezeti hatásvizsgálatokat az üzemelés meghosszabbításához el kellett volna végezni, ahogy – Hollandia közelsége miatt – a határokon átterjedő hatások vizsgálatát is.

Az uniós bíróság indoklásában kiemelte, a hatásvizsgálat csak abban az esetben maradhat el, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy a villamosenergia-ellátás biztonságát érintő veszély valószínű, ami a mostani ügyben nem szerepelt az indokok között. A bíróság ugyanakkor azt is megjegyezte, akkor tartható fent az üzemidő hosszabbítás, ha a tagállam igazolja, hogy a villamosenergia-ellátás megszakadásával fenyegető, valódi és súlyos veszélyt más eszközökkel, vagy megoldással nem lehetne elhárítani. Az ilyen intézkedés fenntartása azonban – tették hozzá –
csupán a valós veszély megszüntetéséhez szigorúan szükséges időtartamra terjedhet ki.

Azt is megjegyezték, hogy a hatásvizsgálatokat a projekt végrehajtása során vagy azt követően is elvégezheti Belgium, ekkor a belga alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy fenntartja a törvényt.
Szerző

Rövid ideig állt a keleti gázvezetékünk

Publikálás dátuma
2019.07.29. 17:51

Fotó: Népszava
A hibát már elhárították, a vezeték üzemszerűen működik.
Hétfőn, július 29-én hajnali 5 óra 12 perckor műszaki hiba lépett fel a Magyarországot ellátó legnagyobb, keleti gázvezeték fogadóegységénél, a beregdaróci kompresszorállomáson – tette közzé az illetékes FGSZ Zrt. Ez az állomás leállását okozta. A hiba elhárítását és okának feltárását haladéktalanul megkezdték. Az esemény miatt tegnapi elszámolással a tervezett 509 gigawattóra (48 millió köbméter) helyett csak 489 gigawattóra (46 millió köbméter) gáz behozatalára adódott lehetőség. Amint a hiba pontos okát feltárják, újabb tájékoztatást adnak ki – írják. Lapunk érdeklődésére az FGSZ-nél, pontosítva közleményüket, rögzítették, hogy a hibát már elhárították és a vezeték immár üzemszerűen működik.
Kompresszorállomás
Fotó: fgsz.hu
Szerző
Témák
gázvezeték FGSZ