Johnson nem hajlandó találkozni uniós vezetőkkel, míg nem kerül ki az ír határkérdés a Brexit-megállapodásból

Publikálás dátuma
2019.07.29. 20:57
Boris Johnson
Fotó: RUI VIEIRA / AFP
Pedig már Merkel és Macron is találkozóra hívta az új brit kormányfőt.
Boris Johnson addig nem hajlandó találkozni uniós vezetőkkel, míg nem vállalják, hogy elhagyják a blackstop-záradékot a brit európai uniós tagság megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodásból – derül ki a Guardian cikkéből. A hírt elsőként az Index vette észre. A lap szerint már Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is találkozóra hívta az új brit kormányfőt.    A backstop az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének megelőzését célzó tartalékmegoldás.

Új megállapodást sürgetett skóciai látogatásán

Boris Johnson hétfőn,skóciai látogatásán új Brexit-megállapodást sürgetett. Az MTI összefoglalója szerint hangsúlyozta, hogy mindent megtesz ennek érdekében, de újfent kijelentette, hogy az Európai Unióval az előző, Theresa May vezette kormány által elért megállapodás, amelyet a brit parlament háromszor is elutasított, „halott”. A szerda óta hivatalban lévő politikus, aki kormányfőként először látogatott az uniós tagságot pártoló Skóciába, sürgette az Európai Unió vezetőit, hogy változtassanak álláspontjukon, és tárgyalják újra a Brexit-megállapodást. Mint mondta,
bízik abban, hogy az Egyesült Királyság EU-tagsága rendezett módon szűnik meg, de helyesnek nevezte, hogy a kormány fokozza az előkészületeket a megállapodás nélküli kiválásra.

Skóciai programjában két fontos találkozó is szerepelt, az egyik Ruth Davidsonnal, a kormányzó Konzervatív Párt skóciai vezetőjével, a másik a Skót Nemzeti Pártot vezető Nicola Sturgeon skót miniszterelnökkel. Mindketten határozottan ellenzik a megállapodás nélküli Brexitet, amelynek lehetőségét Boris Johnson egyáltalán nem veti el, és nyilatkozataiban mereven ragaszkodik ahhoz, hogy a brit európai uniós tagság mindenképpen megszűnik október 31-én, akár lesz megállapodás, akár nem. Ruth Davidson a találkozót követően úgy fogalmazott, konstruktív megbeszélést folytatott a kormányfővel arról, hogy mindent megtesznek a rendezett kiválásért. A kormányfő látogatása előtt kijelentette, támogatja Boris Johnson erőfeszítéseit a megállapodás elérésére, de a rendezetlen kiválást nem tudja elfogadni. Emlékeztetett arra, hogy a brit európai uniós tagságról szóló 2016-os népszavazás kampányában – amelyben ő a bennmaradás mellett érvelt – szóba sem került, hogy az Egyesült Királyság esetleg úgy „zuhan ki” az Európai Unióból, hogy nem születik megállapodás a közösséghez fűződő létfontosságú kereskedelmi kapcsolatainak fenntartásáról. Ruth Davidson nem támogatta Boris Johnson megválasztását a Konzervatív Párt vezetőjévé. Szakértők szerint a két konzervatív politikus között az elmúlt napokban nőtt a feszültség azáltal, hogy Davidson tanácsát hanyagolva az új kormányfő leváltotta David Mundellt a Skócia ügyeiért felelős tárca éléről, és helyére egy Brexit-párti politikust nevezett ki Alister Jack személyében. Boris Johnson azután a londoni parlamentben helyet foglaló skóciai képviselőket figyelmen kívül hagyva egy angliai körzet képviselőjét tette meg államtitkárrá a Skóciáért felelős minisztériumban. Nicola Sturgeon Edinburghban fogadta a kormányfőt, akit a skót miniszterelnök rezidenciája előtt összegyűlt tömeg egy része pfujolva várt. Nicola Sturgeon úgy vélekedett,
az új brit kormányfő Brexittel kapcsolatos tervei ártanak a gazdaságnak Skóciában, amely a bennmaradás mellett voksolt a három évvel ezelőtti referendumon.

Boris Johnson brit kormányfő és Nicola Sturgeon skót miniszterelnök
Fotó: DUNCAN MCGLYNN / AFP
A skót miniszterelnök nyomatékosította, hogy folytatja az országrész függetlenné válásáról szóló második népszavazással kapcsolatos előkészületeket. Skóciában 2014-ben tartottak népszavazást a függetlenné válásról, a többség azonban arra szavazott, hogy Skócia ne szakadjon ki az Egyesült Királyságból.
Szerző

Két hét fogságra is ítélhetik a moszkvai tüntetés résztvevőit

Publikálás dátuma
2019.07.29. 20:05
Kormányellenes tüntetőt vonszolnak el az orosz rohamrendőrök Moszkvában, 2019. július 27-én
Fotó: Kirill Kudrjavcsev / AFP or licensors
Több száz ember ellen hozhatnak ítéletet az orosz törvényszékek, van, akit mentőautó megzavarása miatt büntetnek. Eközben hetven tüntetőt gumibottal, sokkolóval vertek össze a rendőrök.
 Megkezdődött hétfőn a szombati moszkvai ellenzéki megmozdulás törvény- vagy szabálysértéssel megvádolt részvevőinek bírósági felelősségre vonása.   Az OVD Info civil szervezet szerint a hét folyamán az orosz főváros 22 bíróságára 70 rendőrőrszobáról szállítják majd ki a gyanúsítottakat. Az Interfax hírügynökséget úgy tájékoztatták, hogy a törvényszékek elé 203 ügy került. Sajtóértesülések szerint az érintetteket 15 napig tartó elzárásra és pénzbírságra ítélhetik - írja az MTI.
Az első, 15 ezer rubeles bírságról szóló ítéletet "életmentő objektum (egy mentőautó) működésének megzavarása"címén Ivan Garasukra szabták ki.

(A rubel jelenleg mintegy 4,6 forintot ér.) A Baza elnevezésű Telegram-csatorna értesülése szerint büntetőeljárás indult a 48 éves Jevgenyij Kovalenko ellen, aki "hivatalos személy elleni politikai gyűlölettől vezérelve szeméttartállyal dobott meg egy rendőrt.

Lecsukták az ellenzék polgármester-jelöltjeit is

Az illetékes bíróságok Ilja Jasint, a moszkvai Krasznoszelszkij kerület képviselőtestületének elnökét és be nem jegyzett jelöltaspiránst 10 napi, Konsztanytin Jankauszkasz be nem jegyezett jelöltaspiránst pedig 7 napi adminisztratív letartóztatásra ítélte a nyilvános rendezvények szervezésére vonatkozó jogszabályok megsértése címén. A helyi hatóságoknál előre be nem jelentett akció részvevői a hétvégén az ellen tiltakoztak, hogy a moszkvai választási bizottságok - a támogató aláírások egy részének meghamisítására hivatkozva - elutasították több tucatnyi ellenzéki jelöltaspiráns bejegyzését a fővárosi képviselői testület szeptember 8-án esedékes megválasztására. Közülük többek fellebbezését a fővárosi választási bizottság elvetetette. Az érintettek közül központilag irányított politikai diszkriminációra hivatkoztak és a nem egyeztetett utcai tiltakozás eszközét választották, a hatósági figyelmeztetés dacára. A történteket a központi tévécsatornák, amelyek csak utólag számoltak be az eseményekről, "provokációnak" minősítették, egyebek között arra hivatkozva, hogy az elutasított jelöltaspiránsok a Központi Választási Bizottságnál és bíróságon is megpróbálhattak volna jogorvoslatot nyerni. 

Több mint ezer tüntetőt vittek be az utcákról

Az elutasított ellenzéki jelöltaspiránsok melletti szombati moszkvai belvárosi megmozdulás-sorozat alatt a belügyminisztérium szerint 1074, az OVD-Info szerint pedig 1373 embert vettek őrizetbe. Közülük hivatalos források mintegy 150, ellenzékiek szerint pedig 262 embert tartottak bent éjszakára. A tüntetők közül mintegy hetvenen sérültek meg gumibot-ütéstől vagy sokkolótól, de több rendőr is ápolásra szorult. 
A tüntetők közül mintegy hetvenen sérültek meg gumibot-ütéstől vagy sokkolótól, de több rendőr is ápolásra szorult.

A rendőrség szerint az őrizetbe vettek közül mintegy 600-an nem voltak moszkvai illetékességűek. A moszkvai régió gyerekjogi biztosa, Jevgenyij Bunyimovics hétfőn kijelentette, hogy a tüntetésen 47 kiskorút állítottak elő, később valamennyijüket elengedték. A tüntetésre eredetileg felszólító Alekszej Navalnij ellenzéki vezető, akit szerdán 30 napos elzárásra ítéltek, vasárnap allergiásnak mondott tünetekkel kórházba került, ahonnan hétfőn visszavitték a börtönbe. Egy Navalijt korábban kezelő orvos, Anasztaszija Vasziljeva közölte, hogy az aktivista pólóját és néhány hajszálát elküldték egy meg nem nevezett európai országba, hogy ott független szakértői vizsgálat állapítsa meg, nem mérgezés történt-e.  A történtek nyomán az orosz elnöki emberi jogi tanács javaslatot készít elő a gyülekezési törvény módosítására.  Az ellenzék a bejegyzések elutasítása ellen tiltakozva augusztus 3-án újabb tüntetésre készül, amelynek megrendezéséről ezúttal egyeztetni kívánnak a hatóságokkal.
Szerző

Megdőlt a melegrekord, 38,7 fokot mértek a múlt héten Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2019.07.29. 19:51

Fotó: BEN STANSALL / AFP
Ez kevéssel, de meghaladja az eddigi 38,5 fokos rekordot, amelyet 2003 augusztusában mérték a délkelet-angliai Kent megyében.
Megdőlt az abszolút országos melegrekord Nagy-Britanniában a Nyugat-Európát múlt héten sújtó hőhullámban – közölte utólag a brit meteorológiai szolgálat. Az intézmény hétfői tájékoztatása szerint július 25-én a Cambridge-i Egyetem botanikus kertjében 38,7 Celsius-fokot mértek. Ez kevéssel, de meghaladja az eddigi 38,5 fokos rekordot, amelyet 2003 augusztusában mérték a délkelet-angliai Kent megyében. A rekord bejelentése amiatt késlekedett, hogy a meteorológiai szolgálat munkatársait vissza kellett küldeni a helyszínre, hogy ellenőrizzék a méréshez használt eszközök pontosságát, és ezáltal megerősítsék a csúcshőmérséklet hitelességét. Cambridge déli részén 1904 óta végeznek méréseket. A brit meteorológiai szolgálat múlt héten már közölte, hogy megdőlt a júliusi hőségrekord Nagy-Britanniában. A hőhullám elsősorban Londont és térségét sújtotta, de Észak-Angliában és Skócia déli körzeteiben is 30 fok körüli hőmérsékleteket mértek. A kánikula a hét végére megszűnt a szigetországban, a napokban 22 fok körül volt a napi csúcshőmérséklet. A múlt heti hőhullám során Franciaországban, Németországban és Hollandiában is megdőltek hőmérsékleti rekordok. 
Szerző