Majdnem egy hónapon keresztül kutatta a Földközi-tenger mélyét egy francia kutatócsoport

Publikálás dátuma
2019.07.30. 08:57

Fotó: CLEMENT MAHOUDEAU / AFP
A kapszulában napi 8 órát töltöttek, eközben kutatásokat és kísérleteket végeztek 120 méterrel a tengerszint alatt.
Huszonnyolc napon át kutatta a Földközi-tenger mélyét 120 méterrel a tengerszint alatt egy francia kutatócsoport, amely vasárnap tért vissza a partra a marseille-i kikötőben. A Laurent Balleste tengerkutató és víz alatti fotós vezette kutatócsoport négy tagja vasárnap este már családja és barátai körében ünnepelte a teljesítményt az után, hogy három napot egy kanárisárga dekompressziós kamrában töltöttek egy uszályhajón Marseille és Monaco között.  
Százhúsz méteres mélységben a nyomás a Föld felszínén tapasztalható nyomás 13-szorosa.

Ha fél órára lemerülnek a kutatók ebbe az úgynevezett mezofotikus zónába – ahova a fénynek kevesebb mint egy százaléka jut csak le –, alapvetően öt órába telne, mire a szükséges dekompressziós állomásokkal ismét elérhetnék a felszínt.
„Azzal, hogy folyamatosan egy olyan kamrában voltunk, amely a 120 méteres mélység nyomását reprodukálta, elkerültük a végeláthatatlan dekompressziós állomások beiktatását. Nem volt a merüléseinknek időkorlátja”

– mondta Ballesta. A kutató négy hetet töltött a 10 négyzetméteres kamrában Antonin Guilbert tengerbiológus, Thibault Rauby búvárinstruktor és Yannick Gentil operatőr társaságában. A speciális kamrarendszer egy uszályon volt, egy hozzákapcsolódó egy négyzetméteres acélkapszulával a kutatók minden nap alig három perc alatt lesüllyedtek 120 méteres mélységre.
A kapszulában napi 8 órát töltöttek, eközben kutatásokat és kísérleteket végeztek. Ebben a mélységben a víz 13 Celsius-fokos, de ilyen nyomás alatt sokkal hidegebbnek tűnik.

Minden nap, amikor visszatértek a felszínre, a nyomás alatt lévő kamrákban tudtak aludni, zuhanyozni, egy kis asztalnál enni. Az ételt egy zsilipkamrán keresztül kapták. A projekt idején a csapat folyamatosan kapcsolatban volt a külvilággal. Mindannyian ugyanazon a bolygón élünk, de ezen belül számos külön világ létezik. Nekünk megadatott a lehetőség, hogy felfedezzünk egy másik világot – mondta a tudós. Balleste több ezernyi felvételt készített 120 méteres mélységben.
Szinte minden merülés alkalmával lefilmeztek vagy lefotóztak egy olyan fajt, amelyet sohasem sikerült még megfigyelni saját környezetében, élve.

Szerző

A szúnyogok szaporodását gátló módszert fejlesztettek ki Kínában

Publikálás dátuma
2019.07.29. 15:23
Fotó: Shutterstock
A módszer tesztelése alatt a szúnyogpopuláció nagy mértékű visszaesését figyelték meg a kutatók.
A szúnyogok szaporodását gátló új módszert fejlesztettek ki kínai tudósok – jelentette a Science and Technology Daily című kínai tudományos lap hétfőn. A dél-kínai Kantonban található Szun Jat-szen Egyetem kutatói a dengue-láz és a zika vírus terjedéséért is felelős ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) fajon végeztek négy éven át tartó tanulmányt, amelyet a Nature című lapban publikáltak. A hím egyedeket mikroinjektálás és sugárkezelés útján sterilizálták, majd szabadon engedték, hogy párosodhassanak a nőstényekkel. A hímeket ráadásul a Wolbachia baktérium egy törzsével fertőzték meg, így a párosodás hatására a nőstények is sterillé váltak. A módszer nyílt terepen történő tesztelése alatt a szúnyogpopuláció nagy mértékű visszaesését figyelték meg, a vadon élő egyedek száma évi 83-94 százalékkal csökkent. Hszi Csi-jong, a kutatás vezetője elmondta: a sikeres próba azt bizonyította, hogy a módszer bevethető egy a szúnyogok által terjesztett betegségektől mentes, védett övezet kialakítására.
Szerző
Témák
szúnyog Kína

Meghalt John Robert Schrieffer Nobel-díjas fizikus

Publikálás dátuma
2019.07.28. 14:06

Fotó: Shutterstock
Nyolcvannyolc éves korában elhunyt John Robert Schrieffer Nobel-díjas fizikus - jelentette be családja.
Schrieffer egy floridai idősotthonban halt meg szombaton Tallahasseében, ahol egykoron a Floridai Állami Egyetem professzora volt. John Bardeen és Leon Cooper fizikusokkal közösen kapta meg 1972-ben Schrieffer a fizikai Nobel-díjat a szupravezetés jelenségeinek együtt kifejlesztett elméletéért, amelyet BCS-elméletnek (Bardeen-Cooper- Schrieffer elméletnek) neveznek. A szupravezetés azon fizikai jelenség, amelynek során egyes szupravezető anyagok nagyon alacsony hőmérsékleten (általában -200 °C alatt) elvesztik elektromos ellenállásukat, valamint kizárják magukból a mágneses mezőt. A BCS-elméletet, a szupravezetők mikroszkopikus leírását a három amerikai tudós együtt alkotta meg 1957-ben.
Szerző
Témák
gyász