Előfizetés

Majdnem egy hónapon keresztül kutatta a Földközi-tenger mélyét egy francia kutatócsoport

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.30. 08:57

Fotó: CLEMENT MAHOUDEAU / AFP
A kapszulában napi 8 órát töltöttek, eközben kutatásokat és kísérleteket végeztek 120 méterrel a tengerszint alatt.
Huszonnyolc napon át kutatta a Földközi-tenger mélyét 120 méterrel a tengerszint alatt egy francia kutatócsoport, amely vasárnap tért vissza a partra a marseille-i kikötőben. A Laurent Balleste tengerkutató és víz alatti fotós vezette kutatócsoport négy tagja vasárnap este már családja és barátai körében ünnepelte a teljesítményt az után, hogy három napot egy kanárisárga dekompressziós kamrában töltöttek egy uszályhajón Marseille és Monaco között.  
Százhúsz méteres mélységben a nyomás a Föld felszínén tapasztalható nyomás 13-szorosa.

Ha fél órára lemerülnek a kutatók ebbe az úgynevezett mezofotikus zónába – ahova a fénynek kevesebb mint egy százaléka jut csak le –, alapvetően öt órába telne, mire a szükséges dekompressziós állomásokkal ismét elérhetnék a felszínt.
„Azzal, hogy folyamatosan egy olyan kamrában voltunk, amely a 120 méteres mélység nyomását reprodukálta, elkerültük a végeláthatatlan dekompressziós állomások beiktatását. Nem volt a merüléseinknek időkorlátja”

– mondta Ballesta. A kutató négy hetet töltött a 10 négyzetméteres kamrában Antonin Guilbert tengerbiológus, Thibault Rauby búvárinstruktor és Yannick Gentil operatőr társaságában. A speciális kamrarendszer egy uszályon volt, egy hozzákapcsolódó egy négyzetméteres acélkapszulával a kutatók minden nap alig három perc alatt lesüllyedtek 120 méteres mélységre.
A kapszulában napi 8 órát töltöttek, eközben kutatásokat és kísérleteket végeztek. Ebben a mélységben a víz 13 Celsius-fokos, de ilyen nyomás alatt sokkal hidegebbnek tűnik.

Minden nap, amikor visszatértek a felszínre, a nyomás alatt lévő kamrákban tudtak aludni, zuhanyozni, egy kis asztalnál enni. Az ételt egy zsilipkamrán keresztül kapták. A projekt idején a csapat folyamatosan kapcsolatban volt a külvilággal. Mindannyian ugyanazon a bolygón élünk, de ezen belül számos külön világ létezik. Nekünk megadatott a lehetőség, hogy felfedezzünk egy másik világot – mondta a tudós. Balleste több ezernyi felvételt készített 120 méteres mélységben.
Szinte minden merülés alkalmával lefilmeztek vagy lefotóztak egy olyan fajt, amelyet sohasem sikerült még megfigyelni saját környezetében, élve.

Hétfőre elfogynak a Föld éves erőforrásai

Túlfogyasztás Világnapja Tavaly még augusztusra esett ez a nap, idén azonban már kevesebb mint hét hónap alatt elhasználjuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait - innentől kezdve bolygónk csak hitelez nekünk.
Ma lépi át az emberiség fogyasztása azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni - a Global Footprint Network adatai szerint. 1970-ben még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, azóta csaknem öt hónappal korábban használjuk el bolygónk egy évre elegendő erőforrásait. Fogyasztásunkat tekintve jelenleg ugyanis úgy élünk, mintha 1,75 Föld állna rendelkezésünkre - pedig csak ez az egy van. "Ez azt jelenti, hogy minden évben túlhasználjuk a Földet, amely így kénytelen >>hitelezni<< nekünk. Most még eltart bennünket a természeti tőke, de az extrém időjárási jelenségek, a biológiai sokféleség drasztikus csökkenése mind azt jelzik, hogy az ökoszisztémák összeomlása nincs messze" - mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője. Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Európa még a globális átlagnál is rosszabbul teljesít: az európai túlfogyasztás napja idén május 10-ére esett. Bár az uniós tagállamok ökológiai lábnyoma között nagyok az eltérések, egy dolog minden országra jellemző: egyikük sem működik fenntartható szinten. Magyarország az európai és a világátlag között helyezkedik el: hazánkban a túlfogyasztás határát ebben az évben június 14-én értük el. "Hazánkban az energiafogyasztás jelenti a legnagyobb környezetterhelést, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk. Ez teszi ki az ország ökológiai lábnyomának csaknem kétharmadát. Jókora részt foglal el emellett az élelmezésünk, amely a lábnyomunk egyötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani" - mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetője. A rekorder ahogy tavaly, idén is Katar, ahol mindössze másfél hónap alatt, már február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia vagy Pápua Új-Guinea.  Lábnyom Harmat Ádám Hazánkban az energiafogyasztás jelenti a legnagyobb környezetterhelést, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk

A túlfogyasztás napja

Katar, február 11. Luxemburg, február 16. Egyesült Arab Emírségek, március 8. Bahrein, március 10. Kuvait, március 11. Amerikai Egyesült Államok, március 15. Kanada, március 18. Dánia, március 29. Ausztrália, március 31. 

A szúnyogok szaporodását gátló módszert fejlesztettek ki Kínában

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.29. 15:23
Fotó: Shutterstock
A módszer tesztelése alatt a szúnyogpopuláció nagy mértékű visszaesését figyelték meg a kutatók.
A szúnyogok szaporodását gátló új módszert fejlesztettek ki kínai tudósok – jelentette a Science and Technology Daily című kínai tudományos lap hétfőn. A dél-kínai Kantonban található Szun Jat-szen Egyetem kutatói a dengue-láz és a zika vírus terjedéséért is felelős ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) fajon végeztek négy éven át tartó tanulmányt, amelyet a Nature című lapban publikáltak. A hím egyedeket mikroinjektálás és sugárkezelés útján sterilizálták, majd szabadon engedték, hogy párosodhassanak a nőstényekkel. A hímeket ráadásul a Wolbachia baktérium egy törzsével fertőzték meg, így a párosodás hatására a nőstények is sterillé váltak. A módszer nyílt terepen történő tesztelése alatt a szúnyogpopuláció nagy mértékű visszaesését figyelték meg, a vadon élő egyedek száma évi 83-94 százalékkal csökkent. Hszi Csi-jong, a kutatás vezetője elmondta: a sikeres próba azt bizonyította, hogy a módszer bevethető egy a szúnyogok által terjesztett betegségektől mentes, védett övezet kialakítására.