Enyingi vizes abszurd

Publikálás dátuma
2019.07.31. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Csónakázótóra nem vágytak a helyiek, de ezt kapnak. A régóta várt uszoda viszont csak nem akar elkészülni.
– Mit szól ahhoz, hogy itt hamarosan csónakázótavat alakítanak ki? – kérdezzük az Enying külső részén csörgedező Cinca-patak partján a helybeli férfit. – Hát, nyilván örülünk, mert rendezettebb lesz a terület. – Ki fog itt csónakázni? – Szerintem senki. A rövid dialógus jól mutatja, milyen ellentmondásos a fejér megyei településen, a turizmus fellendítésére megálmodott fejlesztések megítélése. Abban még mindenki egyetért, hogy tenni kell valamit, előre kell lépni, arról viszont már megoszlanak a vélemények, tényleg a megálmodott beruházás lesz-e a legjobb megoldás. Enying közel van a Balatonhoz, de azért annyira mégsem, hogy felfedezzék a nyaralók. Ha viszont lenne itt turistavonzó attrakció, akkor talán idáig is elcsalhatják a tónál pihenőket – ebben reménykedett legalábbis a település vezetése, amikor belevágott a Zöld Város Program megvalósításába. Ennek lényege, hogy – 500 millió forintos uniós forrásból – a település központjában lévő Batthyány-kastélytól a város szélén fekvő Szőlőhegyig egy széles „zöld folyosót” alakítanak ki parkokkal, közösségi terekkel, futópályával, és egy tóval. Utóbbival kapcsolatban van problémája többeknek is. A tervek szerint ugyanis a tavat a Cinca-patak felduzzasztásával alakítanák ki. Csakhogy a patak jelenleg egy szemetes, náddal benőtt, békalencsével borított kanális, amelyben ráadásul alig van víz. – Nem tudom, hogy lesz ebből felduzzasztott tó, ez az egész nem tűnik reálisnak. Ráadásul, ha egy-egy kánikulai időszakban apadásnak indul a víz, szerintem a környéken nagyon büdös lesz – mondja egy helybeli. Sokan megkérdőjelezik a helyszínt is: a patak ugyanis a halmozottan hátrányos helyzetűek által lakott épületek szomszédságában csordogál. – Ne legyünk álszentek, amíg ezek a lerobbant házak így maradnak itt, addig senki nem jön ide szívesen – jelenti ki egy férfi. Az ott élők jórészt használt autók szétbontásából és az alkatrészek eladásából próbálnak némi bevételhez jutni, ám emiatt a környéken több helyen szemétkupacok jöttek létre. Az is állandó viták forrása, hogy többen rendszeresen égetéssel távolítják el a műanyagot a fém alkatrészekről, kábelekről. – Egyszerűen nem látom, hogy lehetne ezt a területet vonzó, rekreációs célokat szolgáló parkká alakítani, és azt hosszú távon fenntartani – ad hangot kétségeinek egy másik enyingi. A Zöld Város Program kritikusai kifogásolják azt is: a település vezetése nem kérdezte meg a helyieket, hogy ők mit szeretnének, a fejük fölött születtek a döntések. Többen is úgy vélik, sokkal nagyobb szükség lenne például egy uszodára, amelyet ugyan már évtizedek óta ígérnek, de még mindig nem készült el. A helyzeten – sok más településhez hasonlóan – az sem segít, hogy a település részt vesz az országos tanuszodaépítési-programban. 2016-ban elkezdték építeni a létesítményt, de a 2017-re tervezett átadásból nem lett semmi. Az egyébként már 80 százalékban elkészült épület most üresen áll, és már hivatalos átadási időpontot sem neveztek meg. Az uszodát a Nemzeti Sportközpontok nevű állami szervezet építteti, a kivitelező a Hanley Service Kft., amelynek elképesztő növekedéséről a 444.hu írt. A cikk szerint a cég kevesebb mint fél év alatt 2,7 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott tanuszodák felépítésére, de tízből egyet sem sikerült időben átadnia. Ehhez képest a Nemzeti Sportközpontok nemhogy kötbért nem fizettetett vele, hanem újabb megrendeléseket adott a cégnek. Az enyingi tanuszodát egyébként nem a jelenlegi helyére szánták először, hanem egy Enying és a közigazgatásilag hozzá tartozó Balatonbozsok között álló üres telekre. Sokan azt sem értik, miért a volt TSZ romos, azbesztveszélyes épülete mellé kellett felépíteni, ahol ráadásul csak egy pici parkoló alakítható ki. A zöld programot, a csónakázó-tavat és az uszodát ért bírálatok miatt megkerestük a település polgármesterét, a Fidesz-támogatással megválasztott, de független Viplak Tibort. – Tudom, hogy útépítésre, infrastrukturális beruházásokra is nagy szükség lenne, de most főleg zöld programokra ad pénzt az unió, erre tudtunk pályázni. Vétek lett volna kihagyni a lehetőséget – érvel a polgármester a rekreációs projekt mellett, amellyel a tervek szerint 2020-ra készülnek el. – A tó tervét egyébként a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Tanszékén dolgozták ki, nem mi ütöttünk a hasunkra, nem értünk hozzá, természetes, hogy szakértőkhöz fordultunk. Ők pedig azt mondták, hogy a Cinca-patak alkalmas a duzzasztásra, a tó kialakítására.  Az uszodával kapcsolatban a polgármester azt mondja: harminc évet késett ez a létesítmény Enyingen, most már a maradék időt, amíg befejezik, csak kibírják valahogy. Azt is megjegyzi, az uszoda állami beruházás, arra az önkormányzatnak nincs ráhatása. – De azért az csak nem baj az enyingieknek, hogy éppen ide kerül az uszoda, és nem mondjuk Polgárdiba vagy Simontornyára. A Nemzeti Sportközpontok megkeresésünkre azt közölte: az uszodaépítést a kormány 356 millió forinttal támogatta, az átadás ősszel várható, ám akkor még csak a terheléses próbaüzem kezdődik el.
Témák
Enying

Kiadták a figyelmeztetést – Sok eső, viharos szél és jégeső jöhet szerdán

Publikálás dátuma
2019.07.31. 07:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul. Több megyében is másodfokú riasztások vannak érvényben.
Bár úgy tűnhet, hogy kissé megnyugodott időjárásunk, a labilis rétegződés miatt hamar feléledhet a légkör és erőteljessé válhat a gomolyfelhő-képződés, valamint több helyen alakulhat ki zápor, zivatar – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Szerdára az egész országra elsőfokú figyelmeztetéseket adtak ki a felhőszakadások és a zivatarok veszélye miatt. Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében másodfokú riasztások lesznek érvényben. 
OMSZ
OMSZ
Az előrejelzés szerint délelőttig elsősorban az ország délnyugati részén alakulhat ki egy-egy zivatar, lokálisan jelentősebb mennyiségű csapadékkal. Késő délelőttől éjfélig szórványosan várható zivatar viharos szél, helyenként felhőszakadás, jégeső kíséretében. A Dunától keletre (ezen belül nagyobb eséllyel az Alföldön), illetve esetleg a délnyugati határ közelében délután, kora este a zivatarokat néhol 90 km/h feletti széllökés kísérheti, emellett nagyobb méretű jégre és – főként a keletebbi területeken – felhőszakadásra is van esély. A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul, késő estére 20 és 25 fok közé hűl le a levegő. 
Szerző

Vakáció a négy fal között: 3,7 millió magyar felnőtt sohasem nyaral

Publikálás dátuma
2019.07.31. 06:45

Fotó: H. SZABÓ SÁNDOR / ORFK
Több mint ötmillióan ritkán vagy sohasem tudnak elmenni nyaralni, a többiek általában 50 és 100 ezer forint közötti összeget szánnak fejenként az utazásra.
Mintegy 3,7 millió magyar felnőtt sohasem nyaral – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készített. Kézenfekvő módon a kor és az anyagi helyzet dönti el, ki hogyan vakációzik. A közvélemény-kutatás szerint minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy otthon tölti a nyári pihenését: a 60 év felettiek majdnem 70 százaléka (ez hozzávetőleg 1,4 millió embert jelent) nyaral a négy fal között, a 45-59 éves korosztálynak pedig 37 százaléka nem engedhet meg magának sem belföldi, sem külföldi kiruccanást. Félreértés ne essék, az otthonmaradás nem írható a kor vagy az érdektelenség számlájára: a ritkán vagy egyáltalán nem nyaralóknak (több mint 5 milliós tömeg) mindössze 31 százaléka hivatkozott együttesen három okra – egészségi állapot és kor, a társ hiánya, más pihenési módokat favorizál – amikor arról kérdezték, miért nem mozdul ki. A legtöbben azonban a pénz hiánya miatt kénytelenek otthon maradni a középkorúak és az idősek közül.
Mivel a Fidesz, a Demokratikus Koalíció (DK) és az MSZP szavazóbázisában markánsan vannak jelen az idősek és az alacsonyabb végzettségűek (utóbbi általában megfeleltethető a rosszabb vagyoni helyzetnek), így e három párt hívei pihennek nyáron a legkevesebbet belföldön vagy külföldön. A szocialista szimpatizánsok 73 százaléka kénytelen kihagyni a nyaralást, a Demokratikus Koalíció esetében ez az arány 52 százalék, míg a kormánypárt híveinek 48 százalékának nincsenek nyári úti élményei. Értelemszerűen a Momentum képzettebb, zömmel nagyvárosi támogatói nyaralnak a legtöbbet a pártszimpatizánsok közül: 38 százalékuk évi több belföldi vagy külföldi lazulást is beiktat, 38 százalékuk pedig legalább egyszer nyaral egy esztendőben. A magyarok egyébként belföldön szeretnek nyaralni. Hogy ebben mekkora része van a honfiúi elköteleződésnek, azt csak találgatni lehet, de nem vitás: a környező országok fizetőeszközeihez képest (legyen szó a lengyel złotyról, a horvát kunáról vagy éppen a cseh koronáról) évről évre 1- 5 százalékot gyengül a forint, és az euró ára is beállt 325-330 forint közé). Mindenesetre kizárólag külföldön csak a magyarok 12 százaléka nyaral, és 24 százalékuk pihen több-kevesebb rendszerességgel külhonban és idehaza egyaránt. A kizárólag belföldön nyaralók aránya 55 százalék – pontosabban ez az a tömeg, amelyik fizetős szállást vesz igénybe. További 5 százalék saját vagy családi nyaralóban élvezi a nyári semmittevést, míg az emberek 4 százalékának a rokonok biztosítanak elhelyezést. Utóbbi kategóriába korábban szinte kizárólag belföldi nyaralók tartoztak, ám most ennek a körnek harmada-fele külföldön munkát vállaló családtagjainál regenerálódik.
Annak a mintegy 6 millió embernek, aki jár nyaralni (köztük azok is, akik csak néhány éve vakációznak) a költési szokásai meglehetősen eltérőek. Ötven százalékuk több mint 300 ezer forintot költ a családi pihenésre. Ez azt jelenti, hogy egy egyerekes família esetében fejenként 100 ezer, egy kétgyermekes család esetében pedig fejenként 85 ezer forintból kell kijönni. Ami nem sok – de még ezt is kevesen engedhetik meg maguknak: mindössze az emberek 10 százaléka állította, hogy egy egyhetes nyaralásra fejenként 101- 150 ezer forinttal kalkulál. A legtöbben (42 százalék) úgy számolnak, hogy egy hét napos pihenésre 51-100 ezer forint jut személyenként, de a magyarok 40 százaléka még ennél is alacsonyabb nyaralási kerettel számol: fejenként 26-50 ezer forinttal). Mindezekből adódóan a legtöbben nem szállodába vagy panzióba mennek (ilyen típusú szálláshelyen a nyaralók 27 százaléka tölti a vakációt, zömmel belföldön), a legnépszerűbbek (39 százalék) az apartmanok. A kempingek szocialista virágkora végképp letűnt, a hazai nyaralók 3 százaléka alszik sátorban vagy lakókocsiban. Továbbá van körülbelül 30 százalék, aki nem dönti el előzetesen milyen szálláshelyet foglal, hanem a helyszíni lehetőségek alapján határoz (az azonban elmondható, hogy ebben a körben is az apartman dominál).
A nyaralók egyébként nemcsak a szálláson spórolnak, hanem a legnagyobb tételek egyikén, az evésen is. Olyan elszánt nyaraló, aki kizárólag a szálláson főz, kevés akad, mindössze 6 százalék. Ám azok aránya már 20 százalék, akik általában a szálláshelyeken készítik el a napi betevőt, és étkezéseiket egy-két éttermi látogatással színesítik. Utóbbiak majdnem kétszer annyian vannak, mint azok akik csakis különböző vendéglátóhelyeken ebédelnek, vacsoráznak (az „étteremfanatikusok” aránya 11 százalék). A prímet azonban a „klasszikus félpanzió” viszi: a magyarok 33 százaléka olyan szállás választ, ahol koszt is jár a kvártélyhoz. (Azok aránya 29 százalék, akiknek nincs bevett táplálkozási gyakorlatuk, hanem minden nyaralás előtt mérlegre teszik, miképp menedzselik étkezésüket).

A gyerek egyedül is, de nyaral

A gyerekek 50 százaléka többet nyaral a szüleinél, illetve van, amikor egyedül a gyerek nyaral az egész családból. Utóbbi helyzet esetében nyer értelmet az a szám, miszerint van aki 0-100 ezer forintot szán a család teljes nyaralásra. Ez a summa ugyanis egy magyarországi nyári tábor díját fedezi – márpedig a famíliától függetlenül nyaraló gyerekek 70 százaléka így szerez élményeket. A rokonoknál, ismerősöknél a gyerekek 35 százaléka vakációzik, és mindössze 7 százalékuk szülei engedhetik meg maguknak, hogy külföldi útra küldjék csemetéjüket. (Technikai megjegyzés: az arányszámok azért haladják meg a 100 százalékot, mert a válaszadók egyszerre több lehetőséget is megjelölhettek.)

Szerző
Témák
nyaralás