Vakáció a négy fal között: 3,7 millió magyar felnőtt sohasem nyaral

Több mint ötmillióan ritkán vagy sohasem tudnak elmenni nyaralni, a többiek általában 50 és 100 ezer forint közötti összeget szánnak fejenként az utazásra.

Mintegy 3,7 millió magyar felnőtt sohasem nyaral – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készített. Kézenfekvő módon a kor és az anyagi helyzet dönti el, ki hogyan vakációzik. A közvélemény-kutatás szerint minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy otthon tölti a nyári pihenését: a 60 év felettiek majdnem 70 százaléka (ez hozzávetőleg 1,4 millió embert jelent) nyaral a négy fal között, a 45-59 éves korosztálynak pedig 37 százaléka nem engedhet meg magának sem belföldi, sem külföldi kiruccanást. Félreértés ne essék, az otthonmaradás nem írható a kor vagy az érdektelenség számlájára: a ritkán vagy egyáltalán nem nyaralóknak (több mint 5 milliós tömeg) mindössze 31 százaléka hivatkozott együttesen három okra – egészségi állapot és kor, a társ hiánya, más pihenési módokat favorizál – amikor arról kérdezték, miért nem mozdul ki. A legtöbben azonban a pénz hiánya miatt kénytelenek otthon maradni a középkorúak és az idősek közül.

Mivel a Fidesz, a Demokratikus Koalíció (DK) és az MSZP szavazóbázisában markánsan vannak jelen az idősek és az alacsonyabb végzettségűek (utóbbi általában megfeleltethető a rosszabb vagyoni helyzetnek), így e három párt hívei pihennek nyáron a legkevesebbet belföldön vagy külföldön. A szocialista szimpatizánsok 73 százaléka kénytelen kihagyni a nyaralást, a Demokratikus Koalíció esetében ez az arány 52 százalék, míg a kormánypárt híveinek 48 százalékának nincsenek nyári úti élményei. Értelemszerűen a Momentum képzettebb, zömmel nagyvárosi támogatói nyaralnak a legtöbbet a pártszimpatizánsok közül: 38 százalékuk évi több belföldi vagy külföldi lazulást is beiktat, 38 százalékuk pedig legalább egyszer nyaral egy esztendőben.

A magyarok egyébként belföldön szeretnek nyaralni. Hogy ebben mekkora része van a honfiúi elköteleződésnek, azt csak találgatni lehet, de nem vitás: a környező országok fizetőeszközeihez képest (legyen szó a lengyel złotyról, a horvát kunáról vagy éppen a cseh koronáról) évről évre 1- 5 százalékot gyengül a forint, és az euró ára is beállt 325-330 forint közé). Mindenesetre kizárólag külföldön csak a magyarok 12 százaléka nyaral, és 24 százalékuk pihen több-kevesebb rendszerességgel külhonban és idehaza egyaránt. A kizárólag belföldön nyaralók aránya 55 százalék – pontosabban ez az a tömeg, amelyik fizetős szállást vesz igénybe. További 5 százalék saját vagy családi nyaralóban élvezi a nyári semmittevést, míg az emberek 4 százalékának a rokonok biztosítanak elhelyezést. Utóbbi kategóriába korábban szinte kizárólag belföldi nyaralók tartoztak, ám most ennek a körnek harmada-fele külföldön munkát vállaló családtagjainál regenerálódik.

Annak a mintegy 6 millió embernek, aki jár nyaralni (köztük azok is, akik csak néhány éve vakációznak) a költési szokásai meglehetősen eltérőek. Ötven százalékuk több mint 300 ezer forintot költ a családi pihenésre. Ez azt jelenti, hogy egy egyerekes família esetében fejenként 100 ezer, egy kétgyermekes család esetében pedig fejenként 85 ezer forintból kell kijönni. Ami nem sok – de még ezt is kevesen engedhetik meg maguknak: mindössze az emberek 10 százaléka állította, hogy egy egyhetes nyaralásra fejenként 101- 150 ezer forinttal kalkulál. A legtöbben (42 százalék) úgy számolnak, hogy egy hét napos pihenésre 51-100 ezer forint jut személyenként, de a magyarok 40 százaléka még ennél is alacsonyabb nyaralási kerettel számol: fejenként 26-50 ezer forinttal).

Mindezekből adódóan a legtöbben nem szállodába vagy panzióba mennek (ilyen típusú szálláshelyen a nyaralók 27 százaléka tölti a vakációt, zömmel belföldön), a legnépszerűbbek (39 százalék) az apartmanok. A kempingek szocialista virágkora végképp letűnt, a hazai nyaralók 3 százaléka alszik sátorban vagy lakókocsiban. Továbbá van körülbelül 30 százalék, aki nem dönti el előzetesen milyen szálláshelyet foglal, hanem a helyszíni lehetőségek alapján határoz (az azonban elmondható, hogy ebben a körben is az apartman dominál).

A nyaralók egyébként nemcsak a szálláson spórolnak, hanem a legnagyobb tételek egyikén, az evésen is. Olyan elszánt nyaraló, aki kizárólag a szálláson főz, kevés akad, mindössze 6 százalék. Ám azok aránya már 20 százalék, akik általában a szálláshelyeken készítik el a napi betevőt, és étkezéseiket egy-két éttermi látogatással színesítik. Utóbbiak majdnem kétszer annyian vannak, mint azok akik csakis különböző vendéglátóhelyeken ebédelnek, vacsoráznak (az „étteremfanatikusok” aránya 11 százalék). A prímet azonban a „klasszikus félpanzió” viszi: a magyarok 33 százaléka olyan szállás választ, ahol koszt is jár a kvártélyhoz. (Azok aránya 29 százalék, akiknek nincs bevett táplálkozási gyakorlatuk, hanem minden nyaralás előtt mérlegre teszik, miképp menedzselik étkezésüket).