Odaveszett a Guamhoz közeli korallzátonyok egyharmada az óceán felmelegedése miatt

Publikálás dátuma
2019.07.30. 20:46
Korábbi felvétel
Fotó: Shutterstock
A csendes-óceáni Guam szigetét övező korallzátonyok több mint egyharmada odaveszett az óceánvíz felmelegedése miatt - derült ki egy új tanulmányból.
A Coral Reefs című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint az Egyesült Államokhoz tartozó sziget korallzátonyainak 34 százaléka pusztult el az emelkedő hőmérséklet miatt 2013 és 2017 között. A Guami Egyetem (UOG) kutatói szerint a sziget keleti partvonala mentén a zátonyok 60 százaléka veszett oda. A szakemberek szerint a virágállatokat fenyegető óceánvíz-melegedés elsődleges kiváltó oka a megemelkedett globális szén-dioxid-kibocsátás, de közrejátszik a túlhalászat és a környezetszennyezés is.
"Zátonyaink nagyon gyorsan, nagyon drasztikus változásokon mennek keresztül, olyanokon, amelyekre az elmúlt 500 évben nem volt példa"

- mondta el a kutatást vezető Laurie Raymundo.

Hozzátette: "muszáj megvédenünk, ami megmaradt, és bármilyen eszközzel rehabilitálnunk, amit lehet, mert ezek a zátonyok kulcsfontosságúak a sziget számára". Guam több mint 350 ismert fajnak ad otthont, és itt található az Egyesült Államok egyik legsokszínűbb korallzátony-rendszere. A zátonyok nem csupán azért fontosak, mert turisták tömegeit vonzzák a szigetre, hanem mert élőhelyként szolgálnak a halak számára és védelmet biztosítanak a szökőárakkal szemben.
Szerző

Több mint kétszáz elhullott rénszarvast találtak a Spitzbergákon

Publikálás dátuma
2019.07.29. 19:23

Fotó: Shutterstock
Az állatok valószínűleg éhen haltak, mivel nem találtak legelni való élelmet.
Több mint kétszáz elhullott rénszarvast találtak ezen a nyáron a Norvégiához tartozó Spitzbergák szigetcsoporton, kutatók szerint haláluk a klímaváltozás számlájára írható. A rénszarvasok valószínűleg éhen haltak, mivel nem találtak legelni való élelmet – vélik a Norvég Sarki Intézet (NPI) kutatói, akik a vadon élő rénszarvas-populációt kísérik figyelemmel.
„Soha ennyi elhullott állatot nem láttak a kutatók. A Spitzbergák azon területek egyike, amely megérzi a klímaváltozást, és annak hatásait az ott élő állatokra”

– hangzott el az NRK norvég közszolgálati rádióban.

A norvég meteorológiai intézet szerint Longyearbyen, a világ legészakibb települése, a Spitzbergák fővárosa valószínűleg gyorsabban melegszik, mint bármely más város a Földön. Az északi-sarkvidéki felgyorsult melegedés miatt emelkedik a hőmérséklet, csökken a jég- és a hótakaró kiterjedése, ami azt jelenti, hogy kevesebb napfény verődik vissza és több napenergia nyelődik el. A kutatók, akik már 40 éve figyelik a rénszarvas-populációt, tíz héten át vizsgálódtak a térségben. A terület időjárása szokatlanul esős volt, emiatt a föld nagyon eljegesedett, áthatolhatatlanná vált. Ezért a rénszarvasok nem tudták feltörni a jeget, hogy az alatta lévő legelőből táplálkozhassanak – vélik az NPI kutatói. Tavaly ráadásul viszonylag sok borjú született, ami fokozta a problémát. A legfiatalabb és a leggyengébb állatok hullanak el a zord körülmények között. Az 1990-es évek közepe óta a rénszarvas-populációk világszerte 56 százalékkal csökkentek az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet által az Északi-sarkvidék állapotáról 2018-ban közzétett jelentés szerint.
Szerző

Több mint duplájára nőtt a tigrisek száma Indiában

Publikálás dátuma
2019.07.29. 17:00

Fotó: Valter Bernardeschi / AFP/Biosphoto
A 2018-as felmérés során már 2967 csíkos bundájú ragadozót számoltak össze.
Másfél évtized alatt több mint kétszeresére nőtt és csaknem elérte a háromezret a tigrisek száma Indiában, amely ezzel „a világ egyik legbiztonságosabb és legnagyobb élőhelyévé” vált a veszélyeztetett nagymacskák számára – jelentette be hétfőn Narendra Modi indiai miniszterelnök, ismertetve a legutóbbi – négyévente tartott – tigrisszámlálás eredményét. Indiában 14-15 éve mindössze 1400 tigris élt, számuk 2014-re 2226-ra emelkedett, a 2018-as felmérés során pedig már 2967 csíkos bundájú ragadozót számoltak össze, ami „történelmi eredmény” a miniszterelnök szerint. A globális tigrispopuláció háromnegyede immár Indiában él – jegyezte meg Modi. A tigris India nemzeti állatának számít, a helyi természetvédelmi törvény pedig veszélyeztetett fajként tartja számon. Narendra Modi hangsúlyozta, hogy India négy évvel a határidő előtt teljesítette a Szentpéterváron 2010-ben tartott első globális tigris-csúcstalálkozó célkitűzését, a tigrisek számának megkétszerezését 2022-re. India már az 1970-es években elindította saját tigrisvédelmi akciótervét, amelynek részeként bűncselekménnyé nyilvánította a tigrisek megölését és védett területeket jelölt ki a faj számára. A tigrisrezervátumok száma tavaly 860-ra emelkedett a 2014-es 692-ről. A múlt évi tigris-népszámlálás minden korábbinál kiterjedtebb és alaposabb volt – reagált a kormány bejelentésére Belinda Wright, az újdelhi központú Indiai Természetvédelmi Társaság (WPSI) alapítója. A tigrisek megmentése szempontjából az egyik legfőbb kihívást jelenleg az állat és ember közti konfliktus okozza a túlnépesedett ázsiai országban – mutatott rá a természetvédő aktivista. A kormány adatai szerint Indiában minden nap megöl egy embert tigris vagy elefánt.
Szerző
Témák
India tigris