Idén tizedik alkalommal készítette el elemzését az elmúlt futballszezonról Muszbek Mihály sportközgazdász. A szakember a korábbi évekhez hasonlóan kizárólag nyilvánosan elérhető számokkal dolgozva készítette el az előző szezonra érvényes Sportgazdasági Nagyítóját, amelyben a magyar futball eredményeit és gazdasági mutatóit foglalta össze.
A pályán elért eredmények tekintetében egyértelmű javulás tapasztalható, hiszen a fehérváriak - éppen Mol-Vidi néven - bejutottak az Európa-liga csoportkörébe, aminek köszönhetően 3,4 milliárd forint bevételre tettek szert, ezzel az éves működési költségük nagyjából negyven százalékát nem állami közpénzből finanszírozzák. Szintén örömteli, hogy az U17-es válogatott kijutott a világbajnokságra, a felnőtt nemzeti együttes pedig versenyben van a 2020-as Európa-bajnoki részvételért.
Utóbbi azért nagy szó, mert a rengeteg számadatból az derült ki, hogy hosszú távon a csapatok anyagi helyzete határozza meg egy-egy versenysorozat végeredményét is. A keretek tagjainak piaci értékét tekintve a magyar együttes Horvátország, Szlovákia és Wales mögött csak negyedik a selejtezőcsoportban.
Számokkal bűvészkednekA Sportgazdasági Nagyító összehasonlította a klubok bevallását a játékosok értékéről és a nemzetközileg is hitelesnek elfogadott transfermarkt.de oldal adatait. Megdöbbentő különbség jött ki: a magyar klubok kimutatásai szerint a náluk szereplő futballisták a tizedét érik annak, amit a nemzetközi oldal kiszámolt. Ekkora különbség több mint érdekes és felveti azt a gyanút, hogy a magyar futballban nem működik a pénzügyi fair play elve, ami kötelező nemzetközi előírás. Valós piaci viszonyokról sem lehet beszélni az ellenőrizetlen állami támogatás és a politikai jelenlét miatt a legtöbb klub tulajdonosi körében. Negatív példaként az FTC került szóba, amely több mint 1 milliárd forint veszteséggel zárt. A sportvállalkozások éves mérlegeinek kiegészítő mellékleteiből évre-évre eltűnnek az elemzésre alkalmas adatok (pl: jegy-, szponzori-közvetítési jogdíjbevételek). Nincs egységes tartalmú és összehasonlításra alkalmas beszámolási séma sem, ami az MLSZ felelőssége, mivel a szövetség a nem átlátható elszámolásokra is kiadja a rajtengedélyeket. Ha valóban piaci alapon működne nálunk a sportág, akkor a klubok nagyjából a jelenlegi összegek harmadából gazdálkodhatnának, ami sokkal gyengébb nemzetközi eredményekkel járna.
A bajnokságban az első két helyen a kiemelkedően leggazdagabb klubok, az FTC és a székesfehérváriak végeztek. A Puskás Akadémia zárt az anyagi lehetőségeihez képest gyengébb pozícióban. A negyedik legtöbb pénzből gazdálkodó klub hetedik lett. Ezen kívül az MTK esett ki és bennmaradt a fővárosiakhoz képest szerényebb költségvetéssel rendelkező Diósgyőr.
A magyar csapatokban rendszeresen pályára lépő játékosok éves átlagfizetése a Sportgazdasági Nagyító szerint bruttó 74,5 millió forint, ami valamivel több mint hatmillió forintot jelent havonta. A sportközgazdász kiemelte, ez az adat érthető módon sokkolja és felháborítja az itthoni közvéleményt, a nemzetközi piacon, euróra átszámolva (évente körülbelül 200 ezer euró) azonban a Bajnokok Ligája vagy Európa-liga csoportkörében szereplő kisebb együtteseknél is ennek az összegnek a többszörösét keresik a futballisták.
A magyar futballnak el kell eldönteni, hogy melyik terület fejlesztése a legfontosabb és muszáj arra koncentrálni minél több energiát: Muszbek Mihály szerint ki kell mondani, hogy a válogatott eredményessége, a kupacsapatok nemzetközi sikerei vagy az utánpótlás hatékony nevelése a legfontosabb. A három dolog nem tud egyszerre megvalósulni a magyar labdarúgás jelenlegi viszonyai között.
Kis magyar abszurdLapunk kigyűjtött néhány adatot, melyek tökéletesen leírják a hazai futballviszonyokat. Akár viccben is föl lehetne tenni a kérdést: hogy hívják a Puskás Akadémia hiteles könyvvizsgálóját? A válasz: Legi-Team Kft. A klub egyik főszponzora a napi átlagban 3-5 utassal közlekedő Vál-völgyi kisvasút.
Az elmúlt szezonban tíz bajnoki mérkőzésen volt kevesebb mint 700 néző, a negatív rekordot a Puskás Akadémia és a Kisvárda találkozója tartja 120 nézővel. (A legtöbben, 20 675-en az FTC-Újpest rangadón voltak.) Az MLSZ közgyűlésén a 2018-as beszámoló szövegének első négy mondata öt szóban tért el a 2017-estől. Az MTK az NB II-ben a következő szezonban 8990 forintért árul bérletet a hazai bajnoki és Magyar Kupa-mérkőzéseire, egy találkozóra így átlagban 6-700 forintba kerül a belépő, ennyi pénzből az alapkiadások sem fedezhetők. "Aminek nincs ára, annak értéke sincs" - jelentette ki ezzel kapcsolatban Muszbek Mihály.
Másodosztályú káoszNégy nappal a bajnoki rajt előtt, hétfőn vonta meg a labdarúgó NB II-es szereplése érvényes rajtengedélyt a Balmazújváros csapatától a Magyar Labdarúgó-szövetség, miközben az utóbbi időben pénzügyi problémákkal küszködő Szombathelyi Haladás esetében nem látott okot a klublicenc visszavonására.
Az MLSZ hivatalos honlapján azt írta, hogy a Balmazújvárostól megvont licenc ügyében csak az érintett klub adhat részletesebb tájékoztatást. Az egyesület hivatalos honlapján "Viszlát NB II!" címmel jelent meg egy tájékoztató anyag, amely a város tavaly megválasztott független polgármesterét, Hegedűs Pétert teszi felelőssé a történtekért.
"2019. május 3-án testületi ülésen döntött a képviselő-testület arról, hogy a törvényes határidőn belül (2019.06.30.) a Balmazújváros Sport Kft. tőkepótlását végrehajtja. Azonban a megnevezett határidőig semmilyen érdemi lépés nem történt annak ellenére sem, hogy a Kft. ügyvezetője kétszer is jelezte a polgármester felé, hogy lépnie kellene - olvasható többek között a közleményben, melyet Tiba István, a klub képviselője és Lajos Ferenc ügyvezető közösen jelentetett meg. - A polgármester annak ellenére sem hívta össze a testületi ülést, hogy minden papír rendelkezésre állt. Ez az önkormányzatnak semmilyen pénzébe nem került volna, sőt amennyiben megvalósul a testületi ülés, s be tudjuk nyújtani a határozatot, a Kft. zavartalan működését az a száz millió forint biztosította volna, mely ott volt az MLSZ-nél a Kft. részére. Így azonban a Balmazújváros Sport Kft. nem tudta becsatolni a testületi határozatot, s ennek hiányában az MLSZ licencadó bizottsága megvonta az NB II-es indulási jogunkat. Azon felül, hogy a balmazújvárosi emberek sportélményektől esnek el, igen komoly anyagi kár is éri a várost, hiszen a Sport Kft. tulajdonosa száz százalékban Balmazújváros önkormányzata. Sajnáljuk, hogy a polgármestert az egyéni bosszúja motiválta a város érdeke helyett!”
Így ebben a szezonban tizenkilenc csapat kezdi el húsz helyett a bajnokságot a második vonalban. Majd kiderül, hogy hány fejezi be...
Érdektelen kupaselejtezők
Nemzetközi szinten érdektelenek a jelenleg zajló labdarúgó Bajnokok Ligája- és Európa-liga selejtezői. Ezért lehetséges az, hogy ebben a szakaszban a klubok - vagy az általuk megbízott ügynökségek - értékesítik a közvetítési jogokat, velük kell megállapodniuk a televíziós társaságoknak. A csoportkör és az egyenes kieséses szakasz találkozóit az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) csomagban adta el, és az ezért kapott euró százmilliókból fizet prémiumokat a csapatoknak.
"A selejtezők csak regionális érdeklődést váltanak ki - mondta Muszbek Mihály sportközgazdász. - Ezen nem is érdemes csodálkozni, a magyar futballszurkolókat sem hozzák lázba ezek a találkozók. Ismeretlen csapatokkal kell megküzdeni, ezeknek a mérkőzéseknek nincs igazi piaci értékük. Nem véletlen, hogy a Bajnokok Ligájának ebből a szakaszából csak négy csapat érhet oda a főtáblára. A magyar kluboknak azért kell küzdeni, hogy minél több jó eredményt érjenek el, és így közelebb kerüljenek a globális piac számára is érdekes csoportküzdelmekhez. Lassan kezdik megérteni a klubok, hogy az UEFA együtthatója miatt minden gólnak, pontnak jelentősége van." Magyarország jelenleg 33. az európai szövetség ranglistáján a klubcsapatok elmúlt öt évi eredményei alapján.
A válogatottat nézik a legtöbbenAz elmúlt szezonban a válogatott mérkőzéseinek televíziós közvetítéseit átlagosan 823 ezren látták, a labdarúgó NB I találkozóira 212 ezren voltak kíváncsiak. A közhiedelem szerint a magyar bajnokikra többen kíváncsiak, mint a Bajnokok Ligája találkozóira. A nézettségi adatok ezt cáfolják, a BL csoportkörének összecsapásait, majd az egyenes kieséses szakasz meccseit átlagosan 380 ezren követték nyomon. A jelenleg zajló BL- és El-selejtezőket kevesebb mint 100 ezer szurkoló követi nyomon a televízióban.
