Ki kell mondani, hogy a válogatott eredményessége, a kupacsapatok nemzetközi sikerei vagy az utánpótlás hatékony nevelése a legfontosabb

A pályán egyértelműen javultak a magyar labdarúgócsapatok eredményei, a sportág azonban közpénzből és nem piaci alapon működik.

Idén tizedik alkalommal készítette el elemzését az elmúlt futballszezonról Muszbek Mihály sportközgazdász. A szakember a korábbi évekhez hasonlóan kizárólag nyilvánosan elérhető számokkal dolgozva készítette el az előző szezonra érvényes Sportgazdasági Nagyítóját, amelyben a magyar futball eredményeit és gazdasági mutatóit foglalta össze.

A pályán elért eredmények tekintetében egyértelmű javulás tapasztalható, hiszen a fehérváriak - éppen Mol-Vidi néven - bejutottak az Európa-liga csoportkörébe, aminek köszönhetően 3,4 milliárd forint bevételre tettek szert, ezzel az éves működési költségük nagyjából negyven százalékát nem állami közpénzből finanszírozzák. Szintén örömteli, hogy az U17-es válogatott kijutott a világbajnokságra, a felnőtt nemzeti együttes pedig versenyben van a 2020-as Európa-bajnoki részvételért.

Utóbbi azért nagy szó, mert a rengeteg számadatból az derült ki, hogy hosszú távon a csapatok anyagi helyzete határozza meg egy-egy versenysorozat végeredményét is. A keretek tagjainak piaci értékét tekintve a magyar együttes Horvátország, Szlovákia és Wales mögött csak negyedik a selejtezőcsoportban.

A bajnokságban az első két helyen a kiemelkedően leggazdagabb klubok, az FTC és a székesfehérváriak végeztek. A Puskás Akadémia zárt az anyagi lehetőségeihez képest gyengébb pozícióban. A negyedik legtöbb pénzből gazdálkodó klub hetedik lett. Ezen kívül az MTK esett ki és bennmaradt a fővárosiakhoz képest szerényebb költségvetéssel rendelkező Diósgyőr.

A magyar csapatokban rendszeresen pályára lépő játékosok éves átlagfizetése a Sportgazdasági Nagyító szerint bruttó 74,5 millió forint, ami valamivel több mint hatmillió forintot jelent havonta. A sportközgazdász kiemelte, ez az adat érthető módon sokkolja és felháborítja az itthoni közvéleményt, a nemzetközi piacon, euróra átszámolva (évente körülbelül 200 ezer euró) azonban a Bajnokok Ligája vagy Európa-liga csoportkörében szereplő kisebb együtteseknél is ennek az összegnek a többszörösét keresik a futballisták.

A magyar futballnak el kell eldönteni, hogy melyik terület fejlesztése a legfontosabb és muszáj arra koncentrálni minél több energiát: Muszbek Mihály szerint ki kell mondani, hogy a válogatott eredményessége, a kupacsapatok nemzetközi sikerei vagy az utánpótlás hatékony nevelése a legfontosabb. A három dolog nem tud egyszerre megvalósulni a magyar labdarúgás jelenlegi viszonyai között.

Érdektelen kupaselejtezők

Nemzetközi szinten érdektelenek a jelenleg zajló labdarúgó Bajnokok Ligája- és Európa-liga selejtezői. Ezért lehetséges az, hogy ebben a szakaszban a klubok - vagy az általuk megbízott ügynökségek - értékesítik a közvetítési jogokat, velük kell megállapodniuk a televíziós társaságoknak. A csoportkör és az egyenes kieséses szakasz találkozóit az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) csomagban adta el, és az ezért kapott euró százmilliókból fizet prémiumokat a csapatoknak.

"A selejtezők csak regionális érdeklődést váltanak ki - mondta Muszbek Mihály sportközgazdász. - Ezen nem is érdemes csodálkozni, a magyar futballszurkolókat sem hozzák lázba ezek a találkozók. Ismeretlen csapatokkal kell megküzdeni, ezeknek a mérkőzéseknek nincs igazi piaci értékük. Nem véletlen, hogy a Bajnokok Ligájának ebből a szakaszából csak négy csapat érhet oda a főtáblára. A magyar kluboknak azért kell küzdeni, hogy minél több jó eredményt érjenek el, és így közelebb kerüljenek a globális piac számára is érdekes csoportküzdelmekhez. Lassan kezdik megérteni a klubok, hogy az UEFA együtthatója miatt minden gólnak, pontnak jelentősége van." Magyarország jelenleg 33. az európai szövetség ranglistáján a klubcsapatok elmúlt öt évi eredményei alapján.