Miután nincs publikus elszámolás, így csak nagyjából lehet megbecsülni a költségeket, valahol 108 és 130 milliárd forint között volt a 2017-es budapesti vizes világbajnokság ára - és ehhez még hozzáadódnak az olyan költségek, mint a két évvel később is közpénz milliárdokat szakadatlanul égető Bp2017 Kft. A most véget ért dél-koreai vizes világbajnokságnál szintén elég ütemesen emelkedtek a kiadások, de, mint a 444.hu írja, végül
A budapesti versenynél jelentős tétel volt, hogy új uszoda épült, 43 milliárd forintból. Kvangdzsuban inkább a meglévő infrastruktúrára alapoztak, illetve ideiglenes helyszíneket alakítottak ki, hogy leszorítsák a költségeket, és ne maradjon a nyakukon kihasználatlan épület a vébé után. Olyan megoldásokkal is sikerült spórolniuk, mint az ideiglenes medencék utóéletének rendezése: míg a Magyarországon használt medencéket az esemény megrendezésével megbízott Bp2017-nek azóta sem sikerült eladnia - 1,6 milliárd forintos értékben a mai napig a készletek között van feltüntetve -, addig a koreaiak ideiglenes medencéit a világbajnokság után Tokióba, a jövő évi olimpia és a 2021-es vizes világbajnokság helyszínére szállítják át.
A koreai szervezők büszkék rá, hogy a többi versennyel összehasonlítva milyen alacsonyan sikerült tartani a költségeket. A tavalyi téli olimpia teljes költségvetésnek 5 százalékából kijöttek, de a tegui, 2011-es atlétikai világbajnokság is háromszor annyiba került, mint a mostani vizes vébé.
Budapest – éppen Dél-Koreában – újra megkapta a vizes vébé rendezési jogát, 2027-ben lesz újra Magyarország a házigazda.
