A műanyaghulladék miatt zsugorodik egy tengeri madárfaj populációja Ausztráliában

Publikálás dátuma
2019.07.31. 11:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kutatók csökkent kalciumszintet mutattak ki azoknak a madarakban a vérében, amelyek műanyagot ettek.
Változásokat idéz elő a tengeri madarak szervezetében a lenyelt műanyaghulladék – figyelmeztettek ausztrál kutatók. A Tasmaniai Egyetem Tengeri és Antarktiszi Tanulmányok Intézetének (IMAS) szakemberei az Ausztráliától keletre fekvő Lord Howe-sziget barna vészmadaraitól (Ardenna carneipes) begyűjtött vérmintákat elemeztek. A mérsékelten fenyegetett faj populációja zsugorodik Ausztráliában.
„A műanyaghulladék lenyelése közrejátszik ebben a csökkenésben, de hogy milyen módon van hatással a madarakra, arról eddig nem sokat tudtunk”

– mondta Jennifer Lavers, az IMAS munkatársa, az Environmental Science and Technology című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

A kutatók csökkent kalciumszintet mutattak ki azoknak a madarakban a vérében, amelyek műanyagot ettek. Ezeknek az állatoknak a testtömege is alacsonyabb volt, valamint a szárnyuk, a fejük és a csőrük hossza is eltért a többiekétől.
„A műanyag jelenléte a szervezetben negatív hatással van a madaraknál a vese működésére, a húgysav magasabb koncentrációját eredményezi, emellett a koleszterinre és az enzimekre is hatással van”

– magyarázta Lavers.

A kutatók a tanulmányban kiemelték, hogy a műanyag mérgező: ha egyszer a szervezetbe kerül, a benne lévő méreganyagok beszivárognak az állat véráramába és neurológiai, viselkedési, valamint szaporodási problémákhoz vezetnek, illetve szélsőséges esetben az egyed halálát okozhatják.
Szerző

Odaveszett a Guamhoz közeli korallzátonyok egyharmada az óceán felmelegedése miatt

Publikálás dátuma
2019.07.30. 20:46
Korábbi felvétel
Fotó: Shutterstock
A csendes-óceáni Guam szigetét övező korallzátonyok több mint egyharmada odaveszett az óceánvíz felmelegedése miatt - derült ki egy új tanulmányból.
A Coral Reefs című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint az Egyesült Államokhoz tartozó sziget korallzátonyainak 34 százaléka pusztult el az emelkedő hőmérséklet miatt 2013 és 2017 között. A Guami Egyetem (UOG) kutatói szerint a sziget keleti partvonala mentén a zátonyok 60 százaléka veszett oda. A szakemberek szerint a virágállatokat fenyegető óceánvíz-melegedés elsődleges kiváltó oka a megemelkedett globális szén-dioxid-kibocsátás, de közrejátszik a túlhalászat és a környezetszennyezés is.
"Zátonyaink nagyon gyorsan, nagyon drasztikus változásokon mennek keresztül, olyanokon, amelyekre az elmúlt 500 évben nem volt példa"

- mondta el a kutatást vezető Laurie Raymundo.

Hozzátette: "muszáj megvédenünk, ami megmaradt, és bármilyen eszközzel rehabilitálnunk, amit lehet, mert ezek a zátonyok kulcsfontosságúak a sziget számára". Guam több mint 350 ismert fajnak ad otthont, és itt található az Egyesült Államok egyik legsokszínűbb korallzátony-rendszere. A zátonyok nem csupán azért fontosak, mert turisták tömegeit vonzzák a szigetre, hanem mert élőhelyként szolgálnak a halak számára és védelmet biztosítanak a szökőárakkal szemben.
Szerző

Több mint kétszáz elhullott rénszarvast találtak a Spitzbergákon

Publikálás dátuma
2019.07.29. 19:23

Fotó: Shutterstock
Az állatok valószínűleg éhen haltak, mivel nem találtak legelni való élelmet.
Több mint kétszáz elhullott rénszarvast találtak ezen a nyáron a Norvégiához tartozó Spitzbergák szigetcsoporton, kutatók szerint haláluk a klímaváltozás számlájára írható. A rénszarvasok valószínűleg éhen haltak, mivel nem találtak legelni való élelmet – vélik a Norvég Sarki Intézet (NPI) kutatói, akik a vadon élő rénszarvas-populációt kísérik figyelemmel.
„Soha ennyi elhullott állatot nem láttak a kutatók. A Spitzbergák azon területek egyike, amely megérzi a klímaváltozást, és annak hatásait az ott élő állatokra”

– hangzott el az NRK norvég közszolgálati rádióban.

A norvég meteorológiai intézet szerint Longyearbyen, a világ legészakibb települése, a Spitzbergák fővárosa valószínűleg gyorsabban melegszik, mint bármely más város a Földön. Az északi-sarkvidéki felgyorsult melegedés miatt emelkedik a hőmérséklet, csökken a jég- és a hótakaró kiterjedése, ami azt jelenti, hogy kevesebb napfény verődik vissza és több napenergia nyelődik el. A kutatók, akik már 40 éve figyelik a rénszarvas-populációt, tíz héten át vizsgálódtak a térségben. A terület időjárása szokatlanul esős volt, emiatt a föld nagyon eljegesedett, áthatolhatatlanná vált. Ezért a rénszarvasok nem tudták feltörni a jeget, hogy az alatta lévő legelőből táplálkozhassanak – vélik az NPI kutatói. Tavaly ráadásul viszonylag sok borjú született, ami fokozta a problémát. A legfiatalabb és a leggyengébb állatok hullanak el a zord körülmények között. Az 1990-es évek közepe óta a rénszarvas-populációk világszerte 56 százalékkal csökkentek az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet által az Északi-sarkvidék állapotáról 2018-ban közzétett jelentés szerint.
Szerző