Megfelel a bankunió a német alaptörvénynek - mondta ki a német szövetségi alkotmánybíróság ítéletében, elutasítva az európai uniós szintű bankfelügyeleti és bankszanálási rendszer németországi bevezetése elleni panaszokat. Az Európai Unió nem terjeszkedett túl a hatáskörén a bankunió létrehozásával - emelte ki az ítéletről kiadott közlemény. Az indoklásból kiderült, hogy a bankok felügyelete nem került át teljes mértékben a nemzeti hatóságtól a nemzetek felettiként működő Európai Központi Bankhoz. Ugyanakkor a német alkotmánybírák kimondták: biztosítani kell, hogy a veszélybe került bankok szanálására szolgáló alapba ne kerüljön közpénz.
A bankuniót 2012-től kezdték kiépíteni, azt követően, hogy a 2008-2009-es gazdasági világválság az euróövezetben is pénzügyi krízist idézett elő. A szervezet célja nem más, minthogy elősegítse a pénzügyi szektor stabilitását, mégpedig úgy, hogy a bankok állapotáról rendszeresen felügyeleti ellenőrzéssel meggyőződnek, az életképtelennek bizonyuló pénzügyi intézményeket pedig szanálják az úgynevezett Egységes Szanálási Alap révén. (Ezt az intézményt a bankszektor szereplői finanszírozzák.)
Magyarországon a jegybanktörvény alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lesz a szanálási hatóság. Pénzügyi felügyeleti rendszerének megszületése és működőképessége számunkra is létfontosságú, így minden erőnkkel támogatnunk kell. Mivel azonban Magyarország számára nyitva áll a választás lehetősége, érdemes gondosan megfontolni, hogy a fenti rendszernek a vonzó vagy a taszító ereje a nagyobb. Egyedi banki szempontból egyelőre nem látszik tisztán, merre billen a mérleg.
A német Alkotmánybíróság Európai Bankunióról hozott döntésének közvetlen hatása nincs az MNB-re, mivel nem vagyunk az euróövezet tagja, így teljesen önálló monetáris politikát folytatunk - mondta a Népszava érdeklődésére Török Lajos. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője hozzáfűzte: azzal, hogy a német Alkotmánybíróság kimondta: a tervezett Bankunió nem alkotmányellenes, egyúttal állást foglalt abban a kérdésben is, hogy ha az Európai Monetáris Unióban egy pénzintézet csődbe kerül, hogyan oszlanak meg a terhek. A német adófizetők ugyanis jól emlékeznek arra, hogy 2010-ben, amikor az euróövezeti tag Görögországot csőd fenyegette, többek között Németország volt az, amelyik megmentette a hellén államot. A mostani döntés azonban inkább elméleti síkon ad útmutatást, vitás esetekben a német Legfelsőbb Bírósághoz lehet majd fordulni. Kérdésünkre, hogy az euróövezet többi tagállamában ugyancsak felmerültek-e alkotmányos aggályok, a vezető elemző úgy vélekedett: minden ország alkotmánya más, de nem ismert, hogy máshol problémák lennének.
A magyar álláspont óvatos a bankuniót illetően. Hiszen, ha a külföldi anyabank a bankunió hatálya alá tartozik, akkor a leánybankoknak, fiókoknak gyakorlatilag megszűnik a kapcsolatuk a hazai felügyelettel, ami felértékeli a magyarországi felügyelés szerepét. Minden gyanús jelre még az eddiginél gyorsabban kell reagálnia - vélik a szakértők. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha nem egy-egy pénzintézetnél észlelik a bajt, hanem rendszerszintű problémával állnak szemben. Ilyen lehetett a több jelentős brókercég bedőlése 2015-ben. Ha válságkezelési beavatkozásra van szükség, akkor a közérdeket kell a középpontba helyezni. A hozzáértők arra is felhívták a figyelmet: az ügyfelek és az adófizetők legkisebb sérelmével járó hathatós hatósági intézkedésekre van szükség. Magyarországon a pénzügyi felügyeleti hatóság az MNB része. Amíg nem leszünk az euróövezet tagja - pillanatnyilag még céldátum sincs - egy helyi pénzügyi válsághelyzet súlyos következményekkel járhat.
