Észak-angliai, skóciai és walesi bemutatkozó látogatását követően az észak-ír tartomány fővárosába érkezett szerdán Boris Jonhson új brit kormányfő. Tárgyalásai valójában már kedd este megkezdődtek, amikor Arlene Foster-ral, a kisebbségi brit kormányt életben tartó, koronahű Demokratikus Unionista Párt vezetőjével tartott megbeszéléseket. Boris Johnson a mind az öt helyi párttal folytatott dialógussal tripla missziót kíván teljesíteni Ulsterban: a parlamenti együttműködési egyezmény megújításán és a Brexittel kapcsolatos súlyos kérdések tisztázásán kívül feltett szándéka a decentralizáció helyreállítása. Az 1998-as nagypénteki egyezményen alapuló hatalommegosztás 2017-ben omlott össze a koronahű és nacionalista, republikánus pártok közötti konfliktus miatt. A stormonti parlamentben ülésező nemzetgyűlés munkájának helyreállítása a brit és ír kormány május 7-e óta tartó közös erőfeszítései ellenére sem jutott ki a zsákutcából.
Az észak-ír patthelyzeten nem segített, hogy röviddel a „nyári szünet” előtt a westministeri képviselők megszavazták az azonos neműek házasságkötésének legalizálását és a mesterséges terhességmegszakítás liberalizálását. A törvények akkor lépnek életbe, ha október 21-ig nem sikerül visszaállítani az autonóm vezetést, ha pedig október 31-én beüt a krach és a szigetország megállapodás nélkül vágja be maga mögött az unió ajtaját, minden valószínűség szerint hivatalos formát öntene a közvetlen londoni irányítás visszaállítása. Összeomlásról szólva szerda reggelre csak parányit javult a font a dollárhoz képest, az árfolyam 1,22-re kúszott fel.
A belfasti vizit előestéjén egyébként az új kormányfő végre elszánta magát, hogy ha csak telefonon is, de beszéljen legfontosabb európai partnerei egyikével, Leo Varadkar ír miniszterelnökkel. Amilyen szívélyesen szólt a decentralizáció helyreállítását célzó belfasti kooperáció jelentőségéről, olyan kevéssé volt barátságos az Európai Unióból való kilépéssel kapcsolatban. Ahogy ez a Downing Street 10. által kiadott közleményből kiderül, Johnson megismételte új kedvenc kifejezését, hogy az Egyesült Királyság október 31-én „ha törik, ha szakad” elhagyja az Uniót. „Akármilyen forgatókönyv alakul is ki, a kormány következetesen betartja a belfasti egyezményt. Soha nem fog fizikai valóságukban létező ellenőrző pontokat és infrastruktúrákat felállítani az észak-ír – ír határon” – szól a jelentés. A brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „minden tárgyalást elszántan, energikusan és a barátság szellemében közelít meg. Egyértelmű preferenciája, hogy megegyezés birtokában távozzon az Európai Unióból. A megállapásból törölni kell azonban a backstoppal kapcsolatos rendelkezéseket”.
Arról már nem szól a hivatalos londoni kommüniké, hogy Varadkar „szükségesnek” nevezte az ellentmondásos „biztosítási politikát” és megismételte Brüsszel hivatalos pozícióját, mely szerint a „Theresa May-jel kidolgozott kilépési dokumentum újratárgyalására nincs mód”. A sokat emlegetett „alternatív intézkedésekről” szólva az ír kormányfő úgy vélekedett, hogy azok a megállapodásban és a jövőbeni együttműködést körvonalazó politikai deklarációban egyaránt szerepelnek, de „mindeddig senki nem konkretizált és demonstrált megnyugtató megoldásokat”. Érdekes módon a kormányfői kommunikációnak csak a dublini verziójában olvasható az a faktum is, hogy Leo Varadkar személyes találkozásra hívta meg hivatali megfelelőjét, akivel kész lenne „elmélyülni a Brexitről alkotott véleményük elemzésében”.
A The Times napilap szerdai száma emlékezteti olvasóit, hogy brit vezetők hagyományosan első munkanapjukon kapcsolatba lépnek az ír kormányfővel. A nacionalista Sinn Féin párt a késlekedés miatt „udvariatlannak és bántónak” nevezte Boris Johnsont. Varadkar jó társaságban van, hiszen az új brit miniszterelnök a konvenciókkal dacolva az EU legbefolyásosabb vezetőivel sem hajlandó a személyes párbeszédre addig, ameddig nem mutatnak hajlandóságot az általa „halottnak” minősített egyezmény újratárgyalására.
Ami a Downing Street-i körülményeket illeti, immár két dolog is hivatalos. Tony Blairt és David Cameront követve a minimum öt, de lehet, hogy hatgyermekes Johnson is a nagyobb, négy hálószobával rendelkező 11-es számú házba költözött be végre, még ha családja nélkül is. Az új pénzügyminiszter, Sajid Javid az eredeti hivatali rezidencia két hálószobájában húzza meg magát feleségével és négy gyermekével. Az ügyvédnő feleségétől, négy gyermeke anyjától válófélben lévő Johnsonhoz fűződő elsőség jegyében „First Girlfriendként” házasságon kívüli partner talál otthonra a világ egyik leghíresebb címén. Az 55 éves Johnsonnál 24 évvel fiatalabb Carrie Symonds nem terheli az adófizetőket, nem kap adminisztratív segítséget és egyelőre folytatja munkáját egy a Bloomberg által finanszírozott környezetvédelmi projektben.
