Felnyitják az egyik leghírhedtebb amerikai bűnöző sírját

Publikálás dátuma
2019.07.31. 15:17

Fotó: Roger-Viollet
Így fény derülhet arra, igazak-e a pletykák,miszerint az egyesek által népi hősként ünnepelt bandita nem is a nevét viselő sírban nyugszik.
Felnyitják az egyik leghírhedtebb amerikai bűnöző, az FBI-ügynökök által 85 éve lelőtt John Dillinger indianapolisi sírját, és még aznap vissza is temetik az 1930-as években elhíresült gengsztert. 
A holttest kihantolása véget vethet az összeesküvés-elméleteknek, amelyek szerint az egyesek által népi hősként ünnepelt bandita talán nem is a nevét viselő sírban nyugszik.

A szeptember 16-ra tervezett exhumálásra a Crown Hill temetőben az indianai egészségügyi minisztérium adott engedélyt július 3-án Dillinger unokaöccse, Michael C. Thompson kérésére - közölte a hatóság szóvivője. A kihantolás és az újratemetés költségeit egy ismeretterjesztő tévécsatorna fedezi, amely dokumentumfilmet forgat a gengszter életéről. Susan Sutton, az Indiai Történelmi Társaság történésze szerint a kihantolóknak nem lesz könnyű dolguk, mert Dillinger apja a koporsót nagyon erős vas és vasbeton burkolattal vetette körbe annak idején, hogy megakadályozza az esetleges sírgyalázást vagy hullarablást. Az apa joggal tartott ilyesmitől, mert
a családnak pénzt ajánlottak azért, hogy a holttestet kölcsönvehessék kiállításokon való bemutatás céljából

- mondta. Susan Sutton reméli, hogy az exhumálás véget vet a találgatásoknak, miszerint a rengeteg vasbeton alatt talán nincs is ott a gengszter holtteste, és megerősíti, hogy Dillinger nővére hitelesen a azonosította testvéreként a lelőtt férfit. Az FBI szerint Dillinger bandája 10 embert ölt meg az 1930-as években az amerikai középnyugaton végrehajtott véres bankrablássorozatban. A banditavezért soha nem ítélte el bíróság, sőt 
némelyek népi hősként tisztelték a támadásokért a bankok ellen, amelyeket pénzügyi gondjaikért hibáztattak a nagy gazdasági válság idején.

Dillinger a bírósági tárgyalásra várt egy chicagói rendőr megölése ügyében, amikor 1934 márciusában egy fából faragott puska segítségével megszökött az indianai Crown Point börtönből. Úgy tudni, hogy míg bujkált, arcátalakító műtétet végeztetett, és az ujjairól is megpróbálta lemaratni savval a mintázatot.
A férfit rendőrök lőtték le 1934 júliusában a chicagói Biograph színháznál, miután elárulta őt egy, a sajtóban csak „pirosruhás nőként” emlegetett személy.

Dillinger sírja az indianapolisi temető egyik turisztikai célpontja.
Szerző
Témák
bűnöző

Ellopták a kilenc napja felavatott zimonyi Hunyadi-szobor kardját

Publikálás dátuma
2019.07.31. 12:11
Hunyadi János újonnan felavatott szobra a Belgrádhoz tartozó Zimonyban 2019. július 22-én
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Három tolvajt már elkaptak a hatóságok, egy férfi után körözést adtak ki.
Szerdára virradóra ellopták a kilenc napja felavatott zimonyi Hunyadi János-szobor kardját, a hatóságok azonban már el is kapták a tolvajokat – közölte értesülését a Vecernje Novosti című belgrádi napilap az internetes oldalán. Az újság közlése szerint a kard hamarosan visszakerül a helyére. A bronzszobor kardját három férfi és egy nő lopta el, a nőt a rendőrség szabadon engedte, két férfit őrizetbe vett, egy után pedig körözést adott ki. Hunyadi János egész alakos zimonyi szobrát a múlt hétfőn, az 1456-os nándorfehérvári csata 563. évfordulóján avatta fel Áder János magyar és Aleksandar Vucic szerb államfő. Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész alkotása a Thuróczi-krónikában fennmaradt ábrázolás alapján készült. Hunyadi János egyik kezében kardot, a másikban pajzsot tart. A szerbek Hunyadi Jánost Sibinjanin Jankóként ismerik, és nevét a szerb emberek körében legalább akkora tisztelet övezi, mint a magyarokéban. A nándorfehérvári csatát – amikor a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira – a szerb történelemkönyvek a törökök ellen Hunyadi által vezetett magyar-szerb közös küzdelemnek nevezik. Hunyadi János Zimonyban halt meg pestisben, így nemcsak a nándorfehérvári csatának, hanem a hadvezér egész életének is emléket állít a zimonyi Duna-parton felavatott szobor.
Szerző
Témák
Szerbia szobor

Moszkva még nem békül

Publikálás dátuma
2019.07.31. 10:00
Nem álltak ki Bartolomaiosz mellett az egyes egyházak
Fotó: Wassilios Aswestopoulos / NurPhoto
Lezárná az orosz ortodox egyházzal az önálló ukrán autokefál egyház megalakulása miatt kialakult vitát a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus.
I. Bartolomaiosz pátriárka kifejtette, „sajnálatos módon a testvéregyház szakított velünk, hogy kifejezze elégedetlenségét az ukrán egyházzal kapcsolatban. Mi azonban szeretjük az orosz egyházat, bármi történt is”. Bartolomaiosz mindezt egy Antalyában tartott püspökszenteléskor mondta el. Hozzátette, „mindannyiukat megviselte a szakítás, s azt szeretném, hogy egyházaink viszonyát hamarosan ismét a béke és a szeretet határozza meg”.  Amfilohije Radovic, a szerb ortodox egyház metropolitája szerint Bartolomaiosz hibát követett el azzal, hogy Kijev mellé állt, mert meglátása szerint ezzel a mintegy kétezer, Törökországban élő ortodox hívőt is veszélyezteti. Moszkvából egyelőre nem érkezett jelzés arra, hajlandó-e a megbékélésre, ez ugyanis nem csak egyházi, hanem politikai döntés is, mivel az állam és az egyház szorosan összefonódik. Így nem várható gyors döntés. Az ügy hátterében az áll, hogy 2018 szeptemberében I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka két küldöttet bízott meg azzal, készítse elő az ukrán egyház autokefáliáját. Moszkva számára a döntés összeesküvés-elméletekre adott okot. Oroszország azt gyanította, Washington a háttérből irányította az ukrán ortodox egyház elszakadásának folyamatát. Ilarion Volokolamszki metropolita, a Moszkvai Patriarchátus egyházközi külügyeinek irányítója már ekkor azt közölte, nem ismeri el a konstantinápolyi pátriárka joghatóságának felsőbbségét az orosz ortodox egyház. Kirill moszkvai pátriárka még 2018 augusztus végén Isztambulban próbálta meg jobb belátásra bírni Bartolomaioszt. Missziója nem járt sikerrel. Ennek oka lehet, hogy az ortodox egyházak között ugyanis van némi rivalizálás. Az ortodox keresztényeknél nincs ugyan pápa, de a konstantinápolyi pátriárka egyenlőbb az egyenlőek között, tiszteletbeli elsőbbséget élvez. Az ukrán ortodox egyház autokefáliájáról szóló döntést tavaly október 11-én hozta meg Konstantinápoly. Az orosz ortodox egyház erre válaszként, az október 15-én, Minszkben megrendezett szent szinóduson megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, lehetetlennek minősítette a kapcsolatok folytatását. Moszkva és néhány más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nem volt joga, a Kijevi Patriarkátus önállóságát kimondó határozat kánonjogi értelemben érvénytelen. Szerintük Konstantinápoly pátriárkája csak „első az egyenlők között”, nem avatkozhat be az egyes ortodox egyházak belügyeibe. Az ukrán ortodox egyház – a konstantinápolyi patriarkátus döntésének köszönhetően – hivatalosan 2019. január 6-án nyerte el önállóságát. Más ortodox autokefál egyház azonban egyelőre nem ismerte el az ukrán egyház létjogosultságát. Az önálló ukrán egyház kérdése szorosan összefügg a politikával. Oroszország 2014-ben foglalta el az addig Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, majd 2015-ben oroszbarát milicisták révén Kelet-Ukrajna egy részét is bekebelezte. Moszkva és Kijev között fagyos a viszony, Ukrajna ezért olyan törvényt hozott, amellyel korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát. Manapság a kijevi vezetésnek már-már lételeme a független ukrán egyház, ez azonban még a közelmúltban sem volt így. A kijevi Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben Oroszországba menekült Viktor Janukovics exállamfő még a Moszkvai Patriarchátus híve volt, elnöksége idején ez az egyház lényegesen nagyobb állami támogatásban részesült, mint a kijevi. Míg a Moszkvai Patriarchátus hívei zömében Oroszországhoz húzó Nyugat-ellenesek, addig a Kijevi Patriarchátus híveinek nagy része politikai nézeteit tekintve az orosz befolyást ellenzők körébe tartozik. 2017 decemberében ismét fellángolt a vita a két patriarchátus között: az orosz ortodox egyház felszólította az ukrán kijevi patriarchátusát, térjen vissza a moszkvai egyház irányítása alá. Az utóbbi időben a kijevi patriarchátus hívei több ízben vádolták meg a moszkvai egyház papjait, hogy az orosz titkosszolgálatoknak dolgoznak, és támogatják a Donyec-medencei szeparatizmust. Mit jelent a gyakorlatban az, hogy Oroszország szakított Konstantinápollyal? Ennek értelmében az orosz ortodox egyház akár meg is tilthatná hívei számára a patriarchátus szentmiséin való részvételt. Egy ilyen döntésnek azonban kétes következményei lettek volna. A moszkvai patriarkátushoz tartozó hívek például nem vehettek volna részt az "ortodox Vatikánban", az Athosz-hegyén tartott szentmiséken sem.
Frissítve: 2019.07.31. 10:10