Csökkentette az irányadó dollárkamatot a Fed

Publikálás dátuma
2019.07.31. 21:31

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszer, a Fed 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatsávot szerdán.
A Federal Reserve monetáris politikai döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) szerdán befejeződött kétnapos ülésén 25 bázisponttal 2,00-2,25 százalékra csökkentette a 2018 decembere óta érvényes 2,25-2,50 százalékos irányadó dollárkamatsávot. A kamatcsökkentés mértéke megfelelt a piaci várakozásoknak. A Fed 2015 decemberében fogott hozzá az irányadó kamat emeléséhez, azóta kilenc alkalommal hajtott végre 25 bázispontos emelést, ebből tavaly négy alkalommal. A szigorító ciklus beindítása előtt a Fed hét éven keresztül tartotta zéró közeli szinten az irányadó kamatot a gazdasági növekedés ösztönzése és az inflációs nyomás gerjesztése érdekében. A kamatemelési ciklus elindulása, 2015 decembere óta kilenc alkalommal emelt kamatot a Fed, minden alkalommal 25 bázisponttal. A döntés indoklásában a Fed további kamatcsökkentések lehetőségére is utalt a rekordhosszan tartó amerikai gazdasági növekedés védelme érdekében a világgazdaság lendületvesztésének következményeitől, illetve az inflációs cél elérése céljából. A dokumentum hangsúlyozza, hogy számos külső "bizonytalansági tényező" árnyékolja be az amerikai gazdasági növekedés kilátásait. Bár az indoklás alapján a mostani kamatvágás leginkább biztosítékként szolgál a gazdaság lendületvesztésének a megelőzéséhez, a dokumentum megszövegezése arra enged következtetni, hogy a Fed nyíltpiaci bizottsága a soron következő, szeptemberi ülésen ismét kamatcsökkentő döntést hozhat. A dokumentum a már megszokott megszövegezésben leszögezi, hogy a monetáris döntéshozók "a beérkező makrogazdasági adatok szoros figyelemmel kísérése" mellett döntenek majd "a növekedés biztosításához szükséges" intézkedésekről. Donald Trump amerikai elnök többször sürgette az amerikai monetáris politikai döntéshozókat a kamatszint csökkentésére gazdaságélénkítési céllal. Az elnök egy keddi Twitter üzenetében "nagy csökkentés" szükségessége mellett érvelt, így valószínűleg kevesli annak 25 bázispontos mértékét. A bejelentést követően az amerikai tőzsdeindexek lefelé reagáltak. A pozitív oldalon nyitó és a bejelentést megelőzően is mérsékelten pozitív értékeken mozgó indexek veszteségbe csúsztak, a DJIA index öt perc elteltével 0,15 százalékkal, az S&P-500 index 0,10 százalékkal, a Nasdaq Composite 0,5 százalékkal állt mínuszban. Az indexek fél órával a bejelentés után már vegyesen álltak, a Nasdaq Composite szerény pozitív értékre tett szert. 
Szerző

Döcög az állam hatékonysága

Publikálás dátuma
2019.07.31. 18:39

Fotó: Népszava
Nem lesz könnyű érdemben javítani Magyarország versenyképességén.
Nem lesz könnyű érdemben javítani Magyarország versenyképességén - ez derült ki azon a szerdai vitafórumon, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság rendezett a jegybank 330 pontos, a felzárkózás receptjeként kínált programjáról. Ezúttal a hatékony állam és az e-közigazgatásról folyt az eszmecsere, és kiderült:
csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vált egyértelműen ügyfélbarátabbá, a közszolgáltatók és a lakosság, illetve a vállalkozók közötti kapcsolatokról ez már a korántsem mondható el.

Lázár János, az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a vitában tűrhetetlennek nevezte, hogy egy útberuházásról szóló döntés megszületésétől a tényleges megvalósulásig hat esztendő telik el. Vagy egy áramfejlesztést engedélyező,  „a gaz külföldi cégektől visszavásárolt” állami cégnek két esztendőbe telik, míg az engedélyt kiadja, de még a napelemes beruházásoknál is eltelik 13 hónap, míg rábólintanak. A versenyképesség hátráltatásának iskolapéldájaként említette, hogy a sárga csekk azért nem szűnik meg, mert az évente hozzávetőleg 15 milliárd forint bevételt hoz a Magyar Postának.  Általánosságban elmondható:
az unióban nálunk az egyik legmagasabb a közigazgatási kiadások aránya, eléri a GDP 4 százalékát.

A szférában dolgozik a foglalkoztatottak 7 százaléka, amivel az unióban a harmadikok vagyunk, alacsony, bár emelkedő bérszint mellett. Elhangzott, hogy ha jövőre az államháztartás GDP arányos hiánya mindössze 1 százalékos, akkor kérdés, hogy miképpen hat majd ez a béremelésükre.
Szerző

Orbánék félprivatizálják a biztonsági gáztárolót

Publikálás dátuma
2019.07.31. 14:27

Fotó: Népszava
A fél-államinak tekinthető hazai energiakészletező-szövetség megvásárolja a stratégiai gáztárolást végző cég többségét az MFB-től. Az állam így évi tetemes osztalékbevételről mond le, illetve még kevésbé lát bele a Mol-közeli szerveződés bonyolult pénzügyeibe.
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) teljes egészében megvásárolja az eddig kisebbségi tulajdonában álló, földgáztárolást végző MMBF Földgáztároló Zrt.-t – derül ki a GVH honlapján megjelent közlésből. Az eladó a társaságban eddig 51 százalékos tulajdonrészt birtokló, állami MFB Magyar Fejlesztési Bank. A tervezett vételár 19,9 milliárd forint – derül ki az MSZKSZ honlapján közzétett, márciusi közgyűlési határozatokból. A lépéssel a stratégiai gázkészleteket is tároló cég irányítása az államtól átkerül a fura hátterű, névleg a hazai energiacégek tulajdonolta, valójában szoros állami ellenőrzés alatt álló szövetséghez. Ezzel az állam, bízvást állítható, évi több milliárdos osztalékbevételről mond le a biztonsági gáz- és olajkészletek pénzügyi hátteréért felelős, fél-magán szerveződés javára. Az MMBF ugyanis az elmúlt évek során rendre tízmilliárdos vagy azt meghaladó eredményt ért el. Beszámolójuk tanúsága szerint a 2017-es, 10,6 milliárdos eredményt felmutató év után valamivel több mint hatmilliárdot osztottak fel a tulajdonosok között. Ekkor tehát az MFB mintegy hárommilliárdos osztalékbevételre tehetett szert. Igaz, a 2018-as, 11,2 milliárdos nyereséget bent hagyták a cégben. Az algyői MMBF-egység 1,9 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas. (A többi, mintegy 4,4 milliárd köbméter tárolására alkalmas hazai mezőt az állami MVM tulajdonában lévő MFGT jegyzi.) Ebből eddig 1,2 milliárd köbméter az ország biztonsági gázkészletei tárolására szolgált. A 2010-ben átadott egységet eredetileg a Mol alakította ki és tulajdonolta. 72 százalékos részét az MFB vette meg. A vételárat titkosították, de az akkori hírek szerint akár a 140 milliárd forintot is elérhette. Bár az MFB most már csak 51 százalékot ad el, felmerülhet a gyanú, hogy a részvényadásvételen az állami hitelintézet bukik. Az Orbán-kormány sajátos módon ágyazott meg az ügyletnek. Tavaly év végén ennek érdekében törölték azt a szabályt, hogy a biztonsági gázkészletet csak állami cég tárolhatja, idén áprilisban pedig 1,2 milliárd köbméterről 1,45 milliárd köbméterre emelték a kötelező biztonsági szintet. A biztonsági készletek eddig is az MSZKSZ tulajdonában álltak. A biztonsági gázkészletekre az elmúlt tíz év során nem volt érdemi szükség. Ám a magyar kormány – arra hivatkozva, hogy az Európába irányuló gázszállításokra kötött, idén lejáró, hosszú távú ukrán-orosz szerződés jövőbeni sorsa – idén többlettárolást rendelt el.
A döntéssel így a stratégiai gáztárolás bonyolult pénzügyei teljes egészében átkerülnek a Mol-közeliként számon tartott MSZKSZ-hez. A szerveződést Bártfai Béla, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter férje vezeti.

Az MMBF Zrt. adózott eredménye (milliárd forint)

2014 13,2 2015 13,3 2016 11,6 2017 12,3 2018 13,4 Forrás: Opten.hu

Szerző