A nemzetközi civil szervezetek egyik amerikai szakértője egyáltalán nem érti, amit a magyar kormány művel Soros Györggyel. Hiszen a Nyílt Társadalom Alapítvány példaszerűen működik: sok szakembert foglalkoztat az egyes országokban, köztük helybélieket is, és alaposan megnézi, mire ad pénzt, kit támogat. Ám Patrice McMahon a Nebraska-Lincoln Egyetemről azt is hozzáteszi, hogy sajnos, nem minden NGO ilyen. Sőt nem egy nemzetközi szervezet kifejezetten átláthatatlan, nem hatékony, tevékenysége kifejezetten az ellenkező hatást váltja ki, mint amit szeretne. Sokszor ez amiatt van, hogy közvetve az adományozó kormány szabja meg az irányt. De jó párszor még azt sem lehet tudni, honnan jön a pénz és mire szánják. Ez főleg a civil békemissziókra igaz, például Koszóban és Boszniában. Emiatt azután háttérbe szorulnak helyi, sokkal hasznosabb csoportok.
A szakember azt sürgeti, hogy a világ ne vegye félvállról a nemzetközi civil szervezeteket, mert azok befolyásosak, hiszen jelentős összegeket mozgatnak, és ez már önmagában nem megnyugtató. Milliárdokról van szó, miközben az NGO-kat senki sem választotta meg erre a feladatra. Arra kérdésre, hogy ez pont az, amit a nemszeretem civileket engedelmességre kényszerítő Orbán Viktor is hangoztat, McMahon úgy válaszolt, hogy ő aztán cseppet sem ért egyet a magyar politikával. De a civileket is kényszeríteni kell, hogy adjanak számot munkájukról. Ez jogos követelés, még akkor is, ha Orbántól vagy Kaczynskitól indul ki. Hiszen ma már nem igaz, hogy a civil szervezetek helyből jók, és csakis helyes dolgokat cselekszenek.
A nagy alapítványok nem mindig tudják, hogy mi a legjobb mindenkinek. És a magyar, illetve lengyel hatalom joggal követeli, hogy mondják meg, mire mennek el az Amerikából érkező források. Az azonban továbbra is fontos, hogy a civilek nézzenek a kormányok, illetve állami intézmények körmére, de átláthatóan kell működniük, és számot kell adni a tevékenységükről.
Az EU egyik szóvivője úgy reagált Gulyás Gergely magyarázkodására az országon áthaladt orosz fegyverszállítmány ügyében, hogy nem kíván belemenni a részletekbe, de a Moszkva ellen hozott uniós szankciók végrehajtása a tagállamok felelőssége. Mint emlékezetes, a kancellária miniszter szerint a 10 páncélozott harcjármű azért juthatott el Magyarországon át Szerbiába, mert egy civil repülőgép vitte azokat, így nem kellett bejelenteni, hogy mi van a fedélzeten. Előzőleg viszont Románia a Dunán éppen a Krím megszállása miatt kimondott uniós fegyverkereskedelmi tilalom miatt feltartóztatott egy hasonló, csak még nagyobb szállítmányt, amelyben harckocsik is voltak. A szerb államfő a héten úgy nyilatkozott: az a fontos, hogy a küldemény eljutott az országba. Ám hogy miként, az kizárólag Belgrádra tartozik.
A jelentés hozzáteszi, hogy a magyar kormány szoros kapcsolatokat ápol a Kremllel, de érvényesíteni kívánja érdekeit a Balkánon is. Például azt reméli, hogy Trócsányi László kapja meg a bővítés feladatkörét az új Bizottságban. Ám bírálják balkáni szerepvállalását, mert Fidesz-barát üzletemberek több országban is bevásárolják magukat az ottani médiapiacba. Az is aggodalmat váltott ki, hogy a magyar hatóságok elősegítették a volt macedón miniszterelnök, Gruevszki elmenekülését a jogerős börtönbüntetés elől.
Lengyelország eltörölte az szjá-t több mint két millió fiatal számára, hogy megpróbálja megállítani az agyelszívást, illetve hazacsábítsa külföldről a lengyel vendégmunkások színe-javát. Jelenleg hozzávetőleg 1,7 lengyel dolgozik valamelyik más uniós országban, közülük 580 ezer a diplomás. Messze a legtöbben Nagy-Britanniába és Németországba mentek és ez folyamatos munkaerőhiányt okozott odahaza, főleg a tudósok, az orvosok és a számítástechnikai szakemberek körében.
A lépés indoklásakor a miniszterelnök úgy értékelte a parlamentben, hogy az elvándorlás óriási veszteség a nemzetgazdaság számára, vissza kell csábítani a fiatal nemzedéket, amelytől az ország túl sokat kért az elmúlt 30 évben, viszont túl keveset segített nekik. Ezért mostantól nem kell megfizetniük a 18 százalékos jövedelemadót mindazoknak, akik még nem érték el a 26 éves kort és éves keresetük 85 ezer zloty (6,5 millió forint) alatt marad. A lépésre egyébként a PiS ígéretet tett a májusi európai választás előtt. Amúgy pedig novemberben parlamenti választás lesz.
FAZ
Félelem nélküli elemzőként jellemzi Heller Ágnest a lap, amely közli a filozófussal fél éve közölt interjút a többi közt a Kelet történelemfelfogásáról, valamint az új zsarnokokról. Így azt a véleményét, hogy Magyarország nem túl vallásos, katolicizmusa teljes egészében politikai, semmi köze a kereszténységhez. A család az szent, az asszonynak a konyhában a helye, tovább sok gyereket kell szülnie, a kereszténység ezt jelenti a hatalom számára. Hogy azután a pápa mit mond minderről, az tök mindegy. A vallás ma nemzeti és reakciós. A katolicizmus bástyát képez az EU-val és főként a muzulmánokkal szemben. Tessék csak megnézni Orbánt és a négy porontyát. Világnézete gyerekről gyerekre változott, és az utolsót katolikusnak keresztelték meg. A kormányfő a politikai kereszténységet testesíti meg.
Heller nagyon is egyetértett azzal, hogy Németország kritikusan ítéli meg a magyar miniszterelnök ténykedését, hiszen a politikus egyfajta zsarnokságot épített ki. Az történik, amit az önkényúr akar. Nem fasiszta, mint ahogy Putyin sem az. Hanem diktátor. Hogy Magyarországon és Lengyelországban miért tör előre az etnikai nacionalizmus arra a válasz egyrészt az, hogy a térség nem feledte el a szovjet uralmat, mert egyszer már megégette magát. Továbbá nem tudja, mi az a demokrácia, mert sosem élte meg a történelem során. Orbán Viktor annak a kudarcnak a következménye, hogy 1989 után nem sikerült bevezetni és stabilizálni a jogállamot.
Akadtak persze tisztességes kormányok is, de azoknak fogalmuk sem volt a saját népükről. Hogy az fölülről várja a döntéseket. Orbán ennek az igénynek a tökéletes leképeződése. Majd ő megvéd az oroszok, Soros és a migránsok ellen. Megóvja a magyar kultúrát és hagyományokat, mindent megcsinál érettünk. Az emberek nem szeretik a káoszt, biztonságra vágynak. Ma már tömegtársadalommal van dolgunk és abban csakis ideológiával lehet választást nyerni. Ez azután az EU számára azt a gondot hozza magával, hogy a magyar politikus erős identitást teremt, Európának viszont nincs olyanja. Éppen ez a gyengéje. Ha ma felteszik a kérdést, hogy mit jelent Európa a legtöbben nem is értik, mit akarnak tőlük.
